Bivalyos Tanya, Ásotthalom

/ 2017.03.10., péntek 14:50 / Hírforrás: Válasz.hu

Pedig nem is krumpli. Még csak burgonya se. A népnyelv azonban már csak olyan, hogy azt mondja rá: édesburgonya. Édesnek viszont édes, és ez nem mellékes akkor, ha batátáról van szó. Ásotthalom Bivalyos Tanyája a Váraljai családé. Bivalyt ugyan nem tartanak, de a nevet, minthogy ezzel együtt vették anno, megtartották. A családi vállalkozás alapvetően három fő területen működik: az egyik a batáta, a másik a méz, a harmadik a fűszer.

Szép is volna, ha ez a történet úgy kezdődhetne, hogy kezdetben vala hét magyar batátatörzs, de ez a növény kivételesen nem köthető őseinkhez. Olyannyira nem, hogy az utolsó nagy földi jégkorszak idejéről kimutatható, vagyis 10 ezer évvel ezelőttről, hogy a batáta boldogan élt a mai közép- és dél-amerikai vidékeken. Jóféle növény ez, s bár nem nagyon szereti a hideget, magas tápértéke és vitamintartalma (C, B, E) miatt kedvelt ételnek számít ma is. Olyannyira, hogy a túlnépesedő Föld egyik jövőbeli alapélelmiszerének számít. Az, hogy a népnyelv édesburgonyának hívja, csupán annak köszönhető, hogy ránézésre valóban mutat némi hasonlóságot a gumójáért termesztett burgonyával.

A batáta ugyanis kúszónövény, kéthárom méteres indái vannak, és elsősorban gyökérgumójáért termesztik; persze fiatal levelei is kiváló ízűek, talán a spenóthoz lehetne hasonlítani. A batáta húsának színét látva (világostól a narancssárgán át egészen a liláig) és ízét kóstolva (mint a szelídgesztenye, répa vagy akár a sütőtök) pedig eszünkbe sem jut többé, hogy azt mondjuk rá: krumpli.  

Az 1980-as években egy elszigetelt fajtamegőrző program része lett a növény, de ha Váraljai Dénes nem hoz haza egy batátát az egyik útjáról, történetesen Laoszból, és nem kezd termesztésével kísérletezni homokos talajon – idővel pedig a fiai, Tamás és László nem veszik át a családi gazdaságot az ásotthalmi birtokon, s nem látnak neki a növény termesztésének és népszerűsítésének –, akkor a batáta ma aligha lenne több, mint egyetlen kép és talán rövidke fejezet a földrajztankönyvekben.

A két Váraljai fivér, Tamás és László évekig hiába járta az országot, és tartott kóstolót sült batátakarikákkal, az édesburgonya nem ragadta meg az emberek figyelmét. De idővel minden kitartás elnyeri a jutalmát.

A Váraljai családnak köszönhető, hogy a batáta nemcsak megmaradt a kontinentális éghajlatú Magyarországon, de lassan ismertté is válik. Azt Tamás sem gondolja, hogy kiváltaná a burgonyát, hiszen ahhoz képest a batáta egészen másféle gasztronómiai élményt nyújt. Ők Ásotthalmon mindig azon lesznek, hogy újabb és újabb kísérletekkel igazolják: a batáta képes beépülni a magyar gasztronómiába, hogy ott legyen nemcsak az elit éttermek kínálatában, hanem otthon, a vasárnapi ebédek asztalán is.

Tamásnak és Lászlónak vannak érvei a batáta mellett. Tamás szerint a batáta sokoldalú, László szerint finom. A batáta tényleg szinte bárhogyan és bárminek elkészíthető. Nyersen salátába, levesnek, főzve, párolva, sütve és pürének, édes tésztákba keverve, batátatésztának gyúrva, befőttnek, ivólének. Ehetik kisbabák, cukorbetegek és gluténérzékenyek, sportolóknak és diétázóknak (100 grammban 117 kalória energiatartalom van) kifejezett hasznos táplálék. S amitől leginkább sokoldalú: ahányféleképpen elkészítjük, annyiféle ízárnyalatot ad.

E sokoldalúságát és ízgazdagságát pedig alighanem annak köszönheti a batáta, hogy életszakaszait tekintve legalább annyi törődést igényel, mint egy kisbaba. A héja puha és érzékeny, akár a babák bőre. Ha a batáta héja megsérül, az a termés rothadásához vezethet. Éppen ezért minden betakarított batátát „gyógyítani” kell: hat-nyolc napig 30 °C-os hőmérsékleten. 

A teljes cikk Az Ízlelő Online oldalán olvasható el!

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.