Bivalyos Tanya, Ásotthalom

/ 2017.03.10., péntek 14:50 / Hírforrás: Válasz.hu

Pedig nem is krumpli. Még csak burgonya se. A népnyelv azonban már csak olyan, hogy azt mondja rá: édesburgonya. Édesnek viszont édes, és ez nem mellékes akkor, ha batátáról van szó. Ásotthalom Bivalyos Tanyája a Váraljai családé. Bivalyt ugyan nem tartanak, de a nevet, minthogy ezzel együtt vették anno, megtartották. A családi vállalkozás alapvetően három fő területen működik: az egyik a batáta, a másik a méz, a harmadik a fűszer.

Szép is volna, ha ez a történet úgy kezdődhetne, hogy kezdetben vala hét magyar batátatörzs, de ez a növény kivételesen nem köthető őseinkhez. Olyannyira nem, hogy az utolsó nagy földi jégkorszak idejéről kimutatható, vagyis 10 ezer évvel ezelőttről, hogy a batáta boldogan élt a mai közép- és dél-amerikai vidékeken. Jóféle növény ez, s bár nem nagyon szereti a hideget, magas tápértéke és vitamintartalma (C, B, E) miatt kedvelt ételnek számít ma is. Olyannyira, hogy a túlnépesedő Föld egyik jövőbeli alapélelmiszerének számít. Az, hogy a népnyelv édesburgonyának hívja, csupán annak köszönhető, hogy ránézésre valóban mutat némi hasonlóságot a gumójáért termesztett burgonyával.

A batáta ugyanis kúszónövény, kéthárom méteres indái vannak, és elsősorban gyökérgumójáért termesztik; persze fiatal levelei is kiváló ízűek, talán a spenóthoz lehetne hasonlítani. A batáta húsának színét látva (világostól a narancssárgán át egészen a liláig) és ízét kóstolva (mint a szelídgesztenye, répa vagy akár a sütőtök) pedig eszünkbe sem jut többé, hogy azt mondjuk rá: krumpli.  

Az 1980-as években egy elszigetelt fajtamegőrző program része lett a növény, de ha Váraljai Dénes nem hoz haza egy batátát az egyik útjáról, történetesen Laoszból, és nem kezd termesztésével kísérletezni homokos talajon – idővel pedig a fiai, Tamás és László nem veszik át a családi gazdaságot az ásotthalmi birtokon, s nem látnak neki a növény termesztésének és népszerűsítésének –, akkor a batáta ma aligha lenne több, mint egyetlen kép és talán rövidke fejezet a földrajztankönyvekben.

A két Váraljai fivér, Tamás és László évekig hiába járta az országot, és tartott kóstolót sült batátakarikákkal, az édesburgonya nem ragadta meg az emberek figyelmét. De idővel minden kitartás elnyeri a jutalmát.

A Váraljai családnak köszönhető, hogy a batáta nemcsak megmaradt a kontinentális éghajlatú Magyarországon, de lassan ismertté is válik. Azt Tamás sem gondolja, hogy kiváltaná a burgonyát, hiszen ahhoz képest a batáta egészen másféle gasztronómiai élményt nyújt. Ők Ásotthalmon mindig azon lesznek, hogy újabb és újabb kísérletekkel igazolják: a batáta képes beépülni a magyar gasztronómiába, hogy ott legyen nemcsak az elit éttermek kínálatában, hanem otthon, a vasárnapi ebédek asztalán is.

Tamásnak és Lászlónak vannak érvei a batáta mellett. Tamás szerint a batáta sokoldalú, László szerint finom. A batáta tényleg szinte bárhogyan és bárminek elkészíthető. Nyersen salátába, levesnek, főzve, párolva, sütve és pürének, édes tésztákba keverve, batátatésztának gyúrva, befőttnek, ivólének. Ehetik kisbabák, cukorbetegek és gluténérzékenyek, sportolóknak és diétázóknak (100 grammban 117 kalória energiatartalom van) kifejezett hasznos táplálék. S amitől leginkább sokoldalú: ahányféleképpen elkészítjük, annyiféle ízárnyalatot ad.

E sokoldalúságát és ízgazdagságát pedig alighanem annak köszönheti a batáta, hogy életszakaszait tekintve legalább annyi törődést igényel, mint egy kisbaba. A héja puha és érzékeny, akár a babák bőre. Ha a batáta héja megsérül, az a termés rothadásához vezethet. Éppen ezért minden betakarított batátát „gyógyítani” kell: hat-nyolc napig 30 °C-os hőmérsékleten. 

A teljes cikk Az Ízlelő Online oldalán olvasható el!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Mácsai: „Egy művésznek kötelessége, hogy aggódjon az országáért!”

Nyilván nem véletlen, hogy a hazai közállapotokat dicsérő költemény a magyar irodalomban nemigen született, azokkal perlekedő annál több – mondja Mácsai Pál. Az Örkény Színház igazgatóját Jordán Tamásról és a politikai üzenetekről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Így jutnak át az illegális migránsok még mindig Magyarországra

A jogi határzár, vagyis a menedékkérők elzárása újabb csatához vezethet Brüsszellel. A szerb határon viszont az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a migránsok sorban állnak azért, hogy a szögesdrótos táborba kerülhessenek, és százból kettő menedékjogot kaphasson. Részletek a friss Heti Válaszban.