Ez meg milyen gyümölcs?

Datolyaszilva, hurma, kaki, esetleg paradicsom?

/ 2017.02.15., szerda 14:57 / Hírforrás: Válasz.hu

Ma már a trópusi- és szubtrópusi gyümölcsök jó néhány fajtáját megtalálhatjuk a boltok polcain. A banán és a citrusfélék mellett egyre többen kedvelik és keresik az egzotikus, szemet gyönyörködtető ismeretlen terméseket is. De jó tudni, hogy legtöbbjük csak éretten finom.

Néhány évvel ezelőtt Spanyolországból hazatérve hoztam magammal néhány érett caqui gyümölcsöt. Óvodás kisfiam megkóstolta és egyből beleszeretett. A zamatos, leveses, magnélküli gyümölcs íze semmihez sem hasonlítható, egzotikus, izgalmas újdonságnak hatott. Itthon már lehetett kapni török fajtát, amelyet hurma néven árultak, de mi továbbra is caquinak (kaki) neveztük. Egyik nap szomorúan jött haza az óvodából, hogy leszidta az óvónéni, mert gyümölcsöket kellett mondani és ő azt mondta kaki. Hiába a rossz emlék, azóta is a kedvenc gyümölcse.

Mondhatnánk, hogy szerencsére már szinte minden zöldség-gyümölcs boltban kapható, de nem így van. Sajnos hozzánk az éretlen darabok jutnak el, márpedig a kaki csak puhán jó és ha zölden szedik le, az íze élvezhetetlen. Így van ez a legtöbb piacon árult kakival. Ezért csak olyat vásároljunk meg, amelynek színe sötét narancssárga, és a héját le lehet húzni. Ha félig éretten árulják, akkor beérik, de pár napig meleg helyen kell tartani. Megéri. Aki evett már éretlen őszibarackot, az tudja, hogy mi a különbség gyümölcs és gyümölcs között.

A kerek, narancsszínű, gömbölyű valami leginkább paradicsomra emlékeztet, de tetején széles csészeleveleket látni. A gyümölcsöt általában hurma, kaki, esetleg khaki néven árulják. A kaki a gyümölcs japán neve, ezt vagy a persimmon szót használja az angol is. A hurma a Törökországból importált ládákon szerepel, a perzsa khorma, azaz datolya szóból ered. „Hivatalos” magyar neve datolyaszilva, de sem a datolyához, sem a szilvához nincs köze: a növény (Diospyros kaki) az ébenfafélék családjába tartozik. A Diospyros nemzetséghez sorolt mintegy 700 fajból néhány terjedt el a mérsékelt klímájú tájakon is, de többségük a világ trópusi övezeteiben él. Legismertebbek közülük a kérgük alatt fekete, kemény és tartós faanyagot adó híres ébenfák, valamint a datolyaszilvához hasonló gyümölcsöt adó fajták.

A nemzetség neve görögül „isteni gyümölcsöt” jelent. Az ókori görögök ugyanis már ismerték az Ázsia nyugati felén honos lótuszszilvát (Diospyros lotus), ennek terméseit nevezték el ilyen módon. A lótuszszilva a kakihoz hasonlóan néz ki, de sokkal kisebb, inkább bogyónak nevezhető. Perzsául ennek a neve khormaloo (angolul pedig date-plum), azaz datolyaszilva. Az egy-két centis édes gyümölcsök mindenesetre jobban rászolgálnak erre a névre, mint az alma méretű kaki. A feltételezések szerint a lótuszszilva az egyik lehetséges megoldása az Odüsszeiában szereplő lótusz rejtélyének: az eposzban leírt békés nép, a lotophagoszok, azaz lótuszevők tápláléka az a bizonyos lótusz, amelyről nem tudni, pontosan melyik növény gyümölcse lehetett.

Az Észak-Amerikában elterjedt Diospyros virginiana a kakihoz hasonló gyümölcsöt terem, az indiánok ősidők óta termesztik. Magjaiból a polgárháború idején gombot készítettek, gyümölcséből sörszerű italt is főznek. A szabálytalan alakú, nem túl terebélyes kakifa kifejezetten szép növény. Fényes zöld, ősszel vörösre váltó levelei, fehér virágai bármelyik kert díszére válnak. Termése egész későn érik, különleges módon csak a levelek lehullása után válnak a zöld „paradicsomok” igazán narancsszínűvé. Nem kell megijedni, ha fagyokat ígérnek a meteorológusok, néhány fokos mínusz csak jót tesz nekik, ellenben a korán, fagyok előtt leszedett gyümölcsök sokára válnak fogyaszthatóvá, karácsonyig is eltarthat, míg puhára érnek. Márpedig az éretlen kakiszilvába nem érdemes beleharapni, mert – zöldségesnyelven fogalmazva – igencsak csókra húzza az ember száját. A gyümölcs ugyanis sok csersavat tartalmaz, amely az érés során tűnik el belőle. Legjobb közvetlenül az igazán télies idő beköszönte előtt, november végén, december elején szüretelni. Az érett gyümölcsök puha húsát legegyszerűbb a héjukból kikanalazni. Ha a zavaró tanninok eltűntek, az édes, kajszira, szilvára (talán nagyon távolról datolyára) emlékeztető püré egzotikus ízeket és melegséget hoz a szürke, borongós téli napokba.

A teljes cikk a Magyar Konyha Online oldalán olvasható el!

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Erdélyi magyar politikus Katalóniáról: „Nekünk ez egyértelműen rossz”

Egyértelműen árt az erdélyi magyaroknak a katalóniai függetlenségi krízis – mondja Korodi Attila, az RMDSZ képviselője, aki szerint a Székelyföldnek Dél-Tirol lehet követendő minta. December 1. évfordulója nyomasztó árnyékot vet, de az ukrán oktatási törvény ellen sikerült vállvetve küzdeni a románokkal. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Vona Gábor rokonszenvvel figyeli a Momentum szárnybontogatásait

„Üdítő volt a vita őszintesége, nyitottsága, barátságos légköre” – mondja Vona Gábor arról a szeptemberi alkalomról, amikor a Szeretem Magyarországot Klub vendégeként zártkörű találkozón vett részt főként liberális-baloldali értelmiségiekkel. A Jobbik-elnök érdeklődésünkre meglepően barátságosan fogalmaz a programját múlt héten prezentáló Momentummal kapcsolatban is. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Ingatlanpanama a Feneketlen-tónál? – Lázár János kemény lépésre szánta el magát

Nahát, lesz következménye egy újságcikknek!? Azonnali vizsgálatra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) Lázár János a Feneketlen-tó melletti telekprivatizáció ügyében, melyet a Heti Válasz tárt fel – tájékoztatta lapunkat a Miniszterelnökség. Közben már csaknem ezren csatlakoztak a Buda Gardens-óriáslakópark elleni petícióhoz.