Fóliák földi paradicsoma

Király Zoltán és Kósa István gazdasága Nagykőrösön

/ 2017.06.19., hétfő 12:26 / Hírforrás: Válasz.hu

Hosszú ebédhez kell terítenie annak, aki végig szeretné kóstolni a világ összes paradicsomát. Pontosabban csak minden fajtájából egyet. Lehet, úgy állna fel az asztaltól, jóllakottan, hogy nem érne a sor végére. Merthogy paradicsomból sokféle akad. Egy átlagember alig néhány fajtájával találkozik élete során, aki azonban paradicsommal foglalkozik, ahogyan cikkünk két szereplője, Király Zoltán és Kósa István, nem győz betelni a kínálat sokféleségével. Nagykőrös a nevét a kőrisfáról kapta, ám ha újra kellene keresztelni a várost, a névadók elgondolkozhatnának a paradicsomon is.

Hallottak már olyat, hogy valaki munkára cserélte a munkát? Persze, ez nem ritkaság, különösen annak nem, aki bírja is, ha dolog van a ház körül, réten, üzemben, gyárban, irodában. De olyat ritkán hallani, hogy valaki azért lesz paradicsomtermelő, mert lusta a kaszáláshoz. Pontosabban ezt sem lehet így kijelenteni, mert aki kaszált már valaha, az pontosan tudja, hogy annál tényleg sokkal emberbarátibb foglalatosságnak tűnik a paradicsomtermelés. Nem beszélve arról, hogy kaszálni csak akkor lehet, amikor van mit, paradicsomot termelni pedig több hónapos időtöltés. Kezdve az ültetéstől a palántanevelésen át a növénygondozásig és a betakarításig.

No de várjunk még azzal a szürettel, mert kezdetnek mindjárt itt áll előttünk történetünk hőse, Király Zoltán, nagykőrösi paradicsomtermelő. Alkatra nem úgy néz ki, mint aki ne bírná a kaszálást, de legszívesebben még a kezét is a szívére tenné, amikor azt mondja, hogy a rendvágás bizony nem az ő világa. Miközben, ha szétnéz az ember Király Zoltán gazdaságában, elsőre éppen az jut eszébe: ha valahol, hát itt aztán rendet tartanak. Helye és sora van mindennek, szerszámnak és földbe kapaszkodó paradicsomnak.

Mert úgy van ez, ha az ember beáll őstermelőnek, egy idő után szinte mindent megtanul, csupa olyan dolgot, amit addig soha nem csinált, de ezentúl egymaga is elvégzi a gazdaságban: hegeszt, vízvezetéket szerel, villamossági munkát végez, gépet javít. S aki napi szinten hajtja a rutint, az jobb is, ha rendet tart maga körül, mert a paradicsom még a hétvégéit is beosztja, nemhogy az állami ünnepeket, és a növényt különösebben az sem érdekli, ha az iskolában kiírják a táblára: VAKÁCIÓ.

Király Zoltánnál a rend azonban nagyon is rendben van. Az egykor szebb időket is megélt, ám végül öt éve bezárt nagykőrösi Sanshin gyárban dolgozott vonalvezetőként, vagyis ha valaki, hát ő tisztában van azzal, milyen végigkövetni egy munkafolyamatot. A paradicsom ráadásul már akkor is meghatározta a mindennapjait, amikor még nem is tudta, hogy élete összekötődik ezzel a kacsos növénnyel: az apósa, Kósa István agrármérnök ugyanis már évtizedek óta paradicsommal foglalkozott. Vagyis amikor Zoltán kijött a gyárból, egyenesen a növényekhez sietett.

Munkából munkába érkezett. Aztán addig-addig taposta a fóliák földjét, míg végül neki is lett három fóliaíve, kettő összenyitva, alatta pedig már saját paradicsommal. És, ahogyan az gyakran lenni szokott, ezt a munkát már nem is cserélné semmi másra.

Hat év alatt olyannyira hozzászokott a növényekhez, hogy már azon töri a fejét, hogyan lehetne minél több fajtával próbálkozni, és az sem volna baj, ha a jövőben kicsit bővíthetné növényi kínálatát – mondjuk egy kis bébikukoricával. De egyelőre még a paradicsom a fő műsor.

S amitől igazán becsülendő Zoltán kitartása: ahogyan apósa és anyósa egyedül viszi paradicsomgazdaságát, ő is egyedül birkózik a sajátjával. Összevetésül a méreteket és a mértéket: Kósa István (és felesége) 48 éve foglalkozik paradicsommal, Király Zoltán 6 éve. Kósa István 32 fajtával dolgozik, Király Zoltán 14-gyel. Kósa István évente 11 ezer tövet nevel, és feleségével 40 tonna paradicsomot pakol ládába, rekeszbe, Király Zoltán 2300 tőről
10 tonnát. De mindez csupán azt érzékelteti, hogy ha valaki igazából beleáll a gazdálkodásba, az idővel csúcsra járatja magát a termelésben. Különösen akkor, ha a paradicsomról van szó. Abból ugyanis akad néhány fajta a világon.

A teljes cikk a Magyar Konyha Online oldalán olvasható!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Az élelmiszer a legjobb ajándék

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR gyűjtése keretében tartósélelmiszereket lehet adományozni a nélkülözőknek karácsonyra.

Így nyomul a kínai „puha erő” Magyarországon

Peking nem csak üzleti beruházásokkal hagyna nyomot a világban: a politikai törekvések útját kulturális köntösben is egyengetik. A keleti nyitás Magyarországon is fogékony e törekvésre – lássuk, mekkora a siker. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.