Gluténmentes élet

/ 2017.09.07., csütörtök 12:55 / Hírforrás: Válasz.hu

Gyerekkoromban vasárnap reggelenként nagymamám konyhájában gyűltünk össze: ment a habverés, kavarás, dagasztás-nyújtás, szaggatás. Készült a piskóta, a képviselőfánk, a kalács, a rétes. Délelőtt tizenegyre már degeszre ettük magunkat a még meleg süteményekből, anyáink nagy „örömére”, mivel így hiába főztek ebédet. Aztán tizennégy éve, húszéves koromban diagnosztizálták nálam a gluténintoleranciát. De szerencsére bebizonyítottam, hogy gluténmentesen is lehet finomakat sütni-főzni.

A gluténintolerancia, más néven lisztérzékenység egy autoimmun betegség: a szervezet nem tolerálja a búzában, tönkölybúzában, árpában, rozsban és malátában is megtalálható glutén nevű fehérjecsoportot. Az emésztőrendszerben a bélbolyhok károsodnak, ennek következtében hiányos lesz a tápanyagok, vitaminok felszívódása.

A magyar társadalomban 100-200 ezer körüli a lisztérzékenyek száma, ám sokan nem tudják, mert emésztőrendszeri problémáikkal (hasi diszkomfort, puffadás, hasmenés) nem fordulnak orvoshoz, pedig egy egyszerű vérvétellel kideríthető a diagnózis.

A lisztérzékenység civilizációs betegség: túl sok fehér búzalisztből készül pékárut, rengeteg élelmiszeripari terméket eszünk. Nem véletlen, hogy azokban a kultúrákban, ahol a búzaliszt mellett más gabonát is fogyasztanak (Mexikó: kukoricaliszt, Ázsia: rizs), sokkal kisebb a glutén-intolerancia előfordulási aránya.

A gluténmentes diéta betartása komoly kihívás. A lisztérzékeny nem fogyaszthat semmilyen terméket, amelyben glutént tartalmazó gabona vagy származékai találhatók. A baj az, hogy rengeteg élelmiszer tartalmaz (csak a kisbetűs figyelmeztetésekben szereplő) rejtett összetevőket. Szerencsére 2016 decemberétől minden termék csomagolásán, sőt még az éttermekben is kötelező lesz feltüntetni az allergéneket.

Magyarországon nagyon búzalisztalapú a táplálkozás. Gondoljunk csak bele, mi mindenben van búzaliszt (rántás, habarás, zsemlemorzsa), és mi mindenhez eszünk kenyeret. Tizennégy éve még nehéz dolog volt Magyarországon lisztérzékenynek lenni. Néhány üzletben lehetett kapni drága és használhatatlan liszteket, s volt néhány recept az interneten. Nagymamámmal a süteményekhez és a habaráshoz a kukoricalisztet fogtuk be mint alternatív lisztfajtát – ez volt a legolcsóbb. Kenyeret pedig egyszerűen nem ettem.

Az elmúlt években aztán szerencsére sok minden változott. Számos bioüzlet nyílt, sok helyütt megjelentek a natúr termékek, a gluténmentes alapanyagok: kukorica-, rizs- és hajdinaliszt ma már szinte mindenhol kapható. Már nem lepődnek meg az éttermekben sem, ha az összetevők felől érdeklődünk. Mivel egyre többen vagyunk lisztérzékenyek, a társadalom is befogadóbb és megértőbb.

A dolog mégsem egyszerű. A gluténmentes táplálkozás komoly életmód-változtatás, ám van jó oldala is. Én például örülök neki, hogy kiestem az élelmiszeripari mókuskerékből. Sokkal tudatosabban élek és változatosabban étkezem, mint korábban. Mivel sokat éltem külföldön (elsősorban Törökországban, Franciaországban és Németországban), rengeteg tapasztalatot és főként receptet gyűjtöttem.

Következzen egy részletes lista arról, mi legyen otthon a kamrapolcon, és milyen lisztekkel, hogyan tudunk dolgozni, mi mire jó. A teljes cikk Az Ízlelő Online oldalán olvasható el!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ez most már Lázár–Tiborcz-ügy

Minél több részlet derül ki, annál érthetőbb, miért próbálta eldugni a kormány az Elios csalásgyanús közvilágítás-korszerűsítési beruházásairól szóló OLAF-jelentést.

Salgótarján nem Szeged – billegő körzetek Nógrádban

Makacs szegénység, elöregedés, lassú fogyatkozás: az ország legvidékiesebb megyéjében lenne ok a protestszavazásra. A megyeszékhelyen erős a baloldal, de a háromosztatú politikai térben a kormánypártnak a legjobbak az esélyei. A Heti Válasz választási sorozata ezúttal a két nógrádi választókerületet mutatja be. Részletek a friss lapszámban.

Egyetlen közautó 7–11 magántulajdonban lévőt helyettesíthetne?

Már 500 közautó áll a fővárosban közlekedők rendelkezésére, két-három év múlva pedig ezernél is több lesz. Külföldi tapasztalatok szerint tízszer ennyi saját járgányt helyettesíthetnek, de kérdés, hogy ez idehaza is reális-e. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ilyen jó a szlovák egészségügy? Tényleg ennyire lemaradtunk?

Szlovákiáé Európa 13. legjobb egészségügye, és egyben a legerősebb egész Kelet-Európában – állapította meg egy nemzetközi kutatóintézet, amely Magyarországot a 29. helyre rangsorolta. Tényleg ennyire lemaradtunk? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.