valasz.hu/gasztronomia/zabalocsutortok-36076

http://valasz.hu/gasztronomia/zabalocsutortok-36076

Görög vagy görög

/ 2017.08.30., szerda 16:59 /

Különös. Amit a törököknek köszönhetünk, úgy is nevezzük: törökbors, törökméz, törökbúza. Akkor miért görög a dinnye? Hiszen a szmirnai és drinápolyi dinnyemagvakat is oszmán kertészektől kaptuk. A magyar főurak, főként Erdélyben, annyira bolondultak a mazsolaszőlő ízű tökért, hogy – miként Oláh Miklós érsek írja a XVI. század derekán – még a szántóföldeket is dinnyével vetették be. A ritka dinnyemagot (muskotály, cserhajú, turkesztán) szinte aranyáron mérték. Nádasdy Tamás felesége nem arra volt büszke, hogy Magyarország nádorispánnéja, hanem arra, hogy I. Ferdinánd udvarába ő küldi legkorábban (már júniusban) az érett dinnyét.

Akinek nem volt jó dinnyéje, csak pironkodott. Volt dinnyevetés és kassai dinnyesokadalom, dinnyebor és dinnyecsősz, a dinnyeszüretet úgy hívták: dinnyeszedet. Dinnyeéréskor még a rabokat is kiengedték szüretelni. Főként, ha félmázsás görögdinnye akadt, mint arról Prónay Gábor tudósít Vázlatok Magyarhon népéletéből (1855) című művében. A kapitális zöldséget – mert csak édes íze miatt gondoljuk gyümölcsnek – a békésiek azonnal elküldték Mária Terézia császár asszonynak. Jókai Mór korántsem volt ennyire lojális, az ő lengyel hőse a kivájt görögdinnyében a pisztolyt csempészi át a határon.

A reformkorban a legtöbb dinnyét a Kerepesi úton, a Széna piacon (a mai Kálvin téren), de legfőképp a Duna-parton árusították. A sárgadinnye Ráckevéről érkezett szekéren, és a Duna-parti görög templom előtt halmozták gúlákba, a vizes dinnyét meg a folyón hozták a gyümölcskofák Heves megyéből. A korabeli újságok úgy írták le a Duna-parti régi pesti piacot, mint a pokol hetedik bugyrát. A baromfipiacon átható bűz terjengett, a libák, kacsák, tyúkok fülhasogató muzsikájától az árusok egymás szavát sem értették, a piarista kolostor kerítésénél molnárasszonyok árulták a lisztet, a templom ellenkező oldalán húsfüstölők rikácsoltak. Mindenütt szemét, sár, porfelhő, ráadásul a szél émelyítő ételszagot hozott a hordozható lacikonyhák sátrai felől. Talán még a dinnye-, zöldség- és gyümölcspiac volt a legmegnyugtatóbb, bár a kofák itt is perlekedtek eleget. Nagy Ignác újságíró szerint ugyanis nyelvesség dolgában a dinnyekofa még a párizsi halaskofán is túltett.

„Ha megkóstoltad a görögdinnyét, tudod, mit esznek az angyalok” – mondotta Mark Twain amerikai író. Nyilván nem a szeptemberi dinnyére gondolt, amelyikbe – a hiedelem szerint – Lőrinc belepisilt. Igaz, a szentet augusztus 10- én sütötték meg rostélyon, amikor még javában tombol a dinnyeszezon. A mondás tehát csak a második névnapjára vonatkozhat, amelynek dátuma szeptember 5. És a dinnye ilyenkor már valóban kásás ízű. Odaadhatják az állatoknak. Fordulj dinnye, lódulj zsák, jön a török, majd levág – szól a közmondás.

De miért görög, ha egyszer török?

Nyilván a formája miatt. A görög nem a hellén népet jelöli, hanem a gurul ige szinonimája. „Lomha földi békák szanaszét görögnek” – írja Arany János a Családi körben. A jó őrvári fekete dinnyék szanaszét görögtek a szekéren. Bizonyára ezért fejlesztették ki a japánok a szögletes dinnyét.

A nyelvészek többsége persze nem fogadja el ezt a magyarázatot. Szerintük a vizes dinnye azért görög, mert bizánci jövevény. Dinnye, aki másként gondolja. Nem tudom. Az viszont biztos, hogy a XVI. században főurak és nemesasszonyok leveleinek százaiban (!) szerepel a sárga-, majd később a görögdinnye. Bizáncról szó sem esik. És feltűnő az is, hogy sehol másutt a világon nem nevezik görögnek egyik dinnyefajtát sem.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Rejtett nyugdíjreform: így szakadnak le az időskori ellátások a bérektől

Sosem látott tempóban maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el a nagyon idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Szexuálisan frusztrált férfiakból kerülnek ki az alt-right tömeggyilkosai?

Az internet sötét bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott keménymagja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel” fórumok tömeggyilkosokat is kitermeltek már. A jelenség részletes háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jobbik-szakadás a kulisszák mögött: ezt tervezi Vona Gábor

A választások óta néhány tucatnyian távoztak a Jobbik 15 ezres tagságából, korai tehát a pártszakadás emlegetése. Lehet, hogy Vona Gábort politikai elemzőként látjuk viszont? A jobbikos belharcok háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Észt elnök a Heti Válasznak: biztonságban vagyunk az oroszoktól

Közös megoldás kell migrációügyben, Oroszországgal pedig átláthatóan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak Tallinnban azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában. A teljes nagyinterjú lapunk legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – számában olvasható.

„A vulkán tetején ülünk”

„A miniszterelnök az a hadvezér, aki minden csatát megnyert, csak a háborút vesztette el” – állítja Gyurgyák János, az Osiris Könyvkiadó igazgatója. A könyvhétre új, Európa alkonya? című kötettel jelentkező történész szerint az EU csapdába került.