valasz.hu/gasztronomia/sutemenykollekcioval-a-kiegyezes-150-evfordulojara-125987

http://valasz.hu/gasztronomia/sutemenykollekcioval-a-kiegyezes-150-evfordulojara-125987

Görög vagy görög

/ 2017.08.30., szerda 16:59 /

Különös. Amit a törököknek köszönhetünk, úgy is nevezzük: törökbors, törökméz, törökbúza. Akkor miért görög a dinnye? Hiszen a szmirnai és drinápolyi dinnyemagvakat is oszmán kertészektől kaptuk. A magyar főurak, főként Erdélyben, annyira bolondultak a mazsolaszőlő ízű tökért, hogy – miként Oláh Miklós érsek írja a XVI. század derekán – még a szántóföldeket is dinnyével vetették be. A ritka dinnyemagot (muskotály, cserhajú, turkesztán) szinte aranyáron mérték. Nádasdy Tamás felesége nem arra volt büszke, hogy Magyarország nádorispánnéja, hanem arra, hogy I. Ferdinánd udvarába ő küldi legkorábban (már júniusban) az érett dinnyét.

Akinek nem volt jó dinnyéje, csak pironkodott. Volt dinnyevetés és kassai dinnyesokadalom, dinnyebor és dinnyecsősz, a dinnyeszüretet úgy hívták: dinnyeszedet. Dinnyeéréskor még a rabokat is kiengedték szüretelni. Főként, ha félmázsás görögdinnye akadt, mint arról Prónay Gábor tudósít Vázlatok Magyarhon népéletéből (1855) című művében. A kapitális zöldséget – mert csak édes íze miatt gondoljuk gyümölcsnek – a békésiek azonnal elküldték Mária Terézia császár asszonynak. Jókai Mór korántsem volt ennyire lojális, az ő lengyel hőse a kivájt görögdinnyében a pisztolyt csempészi át a határon.

A reformkorban a legtöbb dinnyét a Kerepesi úton, a Széna piacon (a mai Kálvin téren), de legfőképp a Duna-parton árusították. A sárgadinnye Ráckevéről érkezett szekéren, és a Duna-parti görög templom előtt halmozták gúlákba, a vizes dinnyét meg a folyón hozták a gyümölcskofák Heves megyéből. A korabeli újságok úgy írták le a Duna-parti régi pesti piacot, mint a pokol hetedik bugyrát. A baromfipiacon átható bűz terjengett, a libák, kacsák, tyúkok fülhasogató muzsikájától az árusok egymás szavát sem értették, a piarista kolostor kerítésénél molnárasszonyok árulták a lisztet, a templom ellenkező oldalán húsfüstölők rikácsoltak. Mindenütt szemét, sár, porfelhő, ráadásul a szél émelyítő ételszagot hozott a hordozható lacikonyhák sátrai felől. Talán még a dinnye-, zöldség- és gyümölcspiac volt a legmegnyugtatóbb, bár a kofák itt is perlekedtek eleget. Nagy Ignác újságíró szerint ugyanis nyelvesség dolgában a dinnyekofa még a párizsi halaskofán is túltett.

„Ha megkóstoltad a görögdinnyét, tudod, mit esznek az angyalok” – mondotta Mark Twain amerikai író. Nyilván nem a szeptemberi dinnyére gondolt, amelyikbe – a hiedelem szerint – Lőrinc belepisilt. Igaz, a szentet augusztus 10- én sütötték meg rostélyon, amikor még javában tombol a dinnyeszezon. A mondás tehát csak a második névnapjára vonatkozhat, amelynek dátuma szeptember 5. És a dinnye ilyenkor már valóban kásás ízű. Odaadhatják az állatoknak. Fordulj dinnye, lódulj zsák, jön a török, majd levág – szól a közmondás.

De miért görög, ha egyszer török?

Nyilván a formája miatt. A görög nem a hellén népet jelöli, hanem a gurul ige szinonimája. „Lomha földi békák szanaszét görögnek” – írja Arany János a Családi körben. A jó őrvári fekete dinnyék szanaszét görögtek a szekéren. Bizonyára ezért fejlesztették ki a japánok a szögletes dinnyét.

A nyelvészek többsége persze nem fogadja el ezt a magyarázatot. Szerintük a vizes dinnye azért görög, mert bizánci jövevény. Dinnye, aki másként gondolja. Nem tudom. Az viszont biztos, hogy a XVI. században főurak és nemesasszonyok leveleinek százaiban (!) szerepel a sárga-, majd később a görögdinnye. Bizáncról szó sem esik. És feltűnő az is, hogy sehol másutt a világon nem nevezik görögnek egyik dinnyefajtát sem.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Pancserlehallgatók

Ha a HVG-nek igaza van, a világ legbénább lehallgatói keltenek botrányt Magyarországon.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.

Morvai Krisztina: „Ez nem hűségeskü a Fidesz mellett”

Nem tudja, a Jobbikra szavaz-e jövőre a Jobbik európai parlamenti képviselője. Morvai Krisztina azt mondja: három éve nincs kapcsolatban Vona Gáborral, de nem a személyes sértettség, hanem az irányváltás bizonytalanította el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.