Így sütnek a gádorosi Tönkölysüti műhelyében

/ 2018.01.04., csütörtök 15:53 / Hírforrás: Válasz.hu

Van egy mézeskalács ház Békés megyében, az Orosházi járásban, Gádoroson. Kertjének kapuja, amelyre azt írták, Tönkölysüti, a főútról nyílik. Persze, most arra gondolnak, hogy ez a ház olyan, mint amilyenről Andersenék írtak, de tudniuk kell, az épület úgy néz ki, mint egy családi ház. Merthogy az is. Csak éppen a története olyan, mintha egy népmesébe csöppennénk.

Faluhelyen általában portaillata van a házaknak. Az állatoknak szaga van, akárcsak a száradó terménynek, de a szénára már azt mondják, hogy illatozik, miközben annak is csak szaga van. Ebből a gádorosi házból azonban tényleg finom illat száll kifelé. Édes, könnyű, mély és meleg. Szegfűszeges, lekváros, csokoládés, mandulás.

Az ember elsőre azt gondolná, hogy kisebb sütőipari üzem működik odabent, és dolgozók hada áll a gyúródeszkák mellett, de aztán kiderül, hogy Jávorcsikék háza éppen olyan, mint a legtöbb otthon errefelé. Van benne kisszoba, nagyszoba, konyha, fürdő, mosdó; az udvar felől keskeny tornác; hátul pedig kert és gazdasági épület. És pékek, cukrászok hada sem nyüzsög, mert itt mindössze öten dolgoznak. Jávorcsikné Juli; a fia, János; Kata, János felesége; és két segítő, Erika és lánya, Letícia.

Minden szükséges munkát elvégeznek: tésztát gyúrnak, sajtot vágnak, lekvárt darabolnak, majd kisütik mindazt, amit megformáztak, dobozba rakják, útra készen a piac felé. Mindezt ráadásul egyetlen helyiségben, ahol egyetlen elektromos kemence üzemel. Gádoroson ennyi kell ahhoz, hogy működjön egy családi vállalkozás. 

Mondhatnánk azt is, hogy minden úgy kezdődött, hogy Juli asszony negyvenegy évi munkaviszony után nyugdíjba vonult, maga mögött hagyva adminisztrátori teendőit, de a helyzet az, hogy Juli asszony akkor még állásban volt, és a család egyik barátja állt elő azzal az ötlettel, hogy mi lenne, ha Jávorcsikék sütiket sütnének.

A vállalkozás ugyanis lehetőséget teremt arra, hogy eltartsa az egész családot. Jani édesanyja pedig nyugdíjazása után is maradhatott volna a munkahelyén, de hamar kiderült, hogy a sütikkel jobban szeret foglalkozni, mint az íróasztal mellett ülni. Így indult minden, de nemcsak úgy bele a világba, hanem megadva annak módját. Sütiket ugyanis sokféleképpen lehet készíteni, ám tönkölyből csak kevesen teszik.

Ehhez először is kellett némi tönkölybúza. Ez ugyanis a süti lelke. Termesztését nem is bízzák másra. Mert nem mindegy, milyen a gabona, s milyen a szemek minősége. A minőségi garanciát viszont csak az jelentheti, ha maguk felügyelik a vetési, növekedési, aratási és tárolási folyamatokat. 

Jávorcsikék öt hektár földje bőven ad annyi tönkölybúzát, amennyi a családi vállalkozáshoz szükséges. János szerint a vidék mindenkit képes eltartani. Igaz, csak akkor, ha komolyan veszi a munkáját. Vagyis ahhoz, hogy a vidék élni tudjon, hagyni kell élni azokat, akik megdolgoznak érte.

Jávorcsikék jó előre megterveztek mindent, majd szétnéztek az otthonukban, hogy megvan-e mindaz a feltétel, ami a dagasztáshoz, kelesztéshez, formázáshoz és sütéshez szükséges. 

János, bár a szíve mindig is a föld felé húzta, akkoriban még gépészmérnöknek tanult a fővárosban. Legszívesebben agrármérnök lett volna, de az a diploma errefelé nem ígért megélhetési lehetőséget, így a fiatalember figyelme a gazdasági informatika felé fordult. A menet közben csúcsra járatott tönkölysütik készítése és árusítása azonban olyan távlatokat nyitott előtte, hogy ma már ez tölti ki a napjait.

Három évvel ezelőtt még hétféle sütit állítottak elő, két sósat és öt édeset, ma már tizenkilenc-húszféle édeset, és legalább tízféle sósat csomagolnak. Kéthetente tucatnyi félkilós kenyeret is sütnek, de nagy, klasszikus parasztkenyérben nem gondolkoznak, mert azt tönkölyből nem egyszerű kisütni. Az a kenyér nehéz és sűrű volna.

A gádorosi tönkölysütik Budapesten megtalálhatók a Mozgó Piacon, valamint a XII. kerületi Hegyalja piacon, a Böszörményi úton és a János kórháznál.

A teljes cikk az Ízlelő Online oldalán olvasható el!

Rosta

Zsuppán András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.