Jó sör? Dehogy, győzött a tömegízlés

A nevelőnő ezúttal dobozos söröket kóstolt és elemzett, amire civileket is meghívott. Ezen az úgynevezett „kedveltségi vizsgálaton” a Szent István Egyetem, és a NÉBIH érintett szakemberei mellett egyetemisták, újságírók és a hivatal sörkedvelő, de más szakterületeken dolgozó munkatársai vettek részt. Mindkét csoportban nagyjából fele-fele arányban kortyoltak szakértők és laikusok, ami a végeredményt illetően kétszeres baj, mert a jelek szerint a laikusoknak és a szakértőknek is egyformán rossz az ízlése. Essünk túl a nehezén: a tesztet a mezőny - a világ szinte minden országában kapható, a legnagyobb tömegek ízléséhez csiszolt, ennél fogva - legjellegtelenebb söre, a Heineken nyerte.

Az érkezőknek a kapuban kellett sorsot húzniuk, így jutottak az A (minőségi világos sörök), vagy a B (világos sörök) alakulatba.

Az A csoport tagjai elé ezek a sörök kerültek (ABC sorrendben): Budweiser, Carlsberg, Dreher, Gösser, Heineken, Paulaner, Pécsi Sör, Pilsner Urquell, Soproni, Staropramen
A B csoporthoz pedig ezek: Arany Ászok, Arany Fácán, Borsodi, Kőbányai, Krusovice, Löwenbräu, Rocky Cellar, Soproni, Steffl, Tuborg.

Van Isten, én az A csoportba kerülök.

A bulit a nébihes szakemberek nálunk jóval korábban elkezdték a „polcfelméréssel”, vagyis elmentek boltokba és vettek sört. Tizenkét nagyobb üzletlánc kínálatát mérték fel, és több mint 120 különböző márkájú vagy típusú világos, dobozos sörre bukkantak. Volt köztük alsó- és felső erjesztésű, szűrt, szűretlen, IPA, Pale Ale, hidegkomlós, 3 és még 9 százalék feletti alkoholtartalmú is.

Itt lett volna legjobb csatlakozni a csapathoz, és megállni tűnődő jelleggel, azonban

a kör sajnos úgy szűkült, nekünk fogyasztóknak hála, hogy az izgalmas tételek kiestek belőle.

A NÉBIH ugyanis a termékteszt oldala, a szupermenta.hu olvasóit kérte meg arra, hogy szavazzák meg, mely fél literes kiszerelésű, dobozos, világos sörök kerüljenek a tesztelt 20 közé. Több mint ezer szavazó döntött a mezőnyről, amibe 14 hazai és 6 külföldi előállítású sör jutott be.

Ezek egy-két kivételtől eltekintve jellegtelen, úgynevezett ivósörök, amit a nép – tegye a szívére a kezét – nem az elmélyült ízekért fogyaszt, hanem nyári hőségben munkából hazaérve, szomjoltó jelleggel, vagy haveri kocsmázások alkalmával. Esetleg munka közben:

aki már látott építkezést vagy fűnyírást, tudja, miről beszélek. 

Apropó munka, kevés ennyire menő melóhely létezhet: a vizsgálatot a NÉBIH Borászati és Alkoholos Italok Igazgatósága végezte. Elképzelem főnököt a műszak elején:

„Jó napot, Kovácskám, ivott ma már valamit? Nem? Szégyellje magát!”

A hatósági mintavételt követően egy sor laborvizsgálaton estek át a sörök. Ellenőrizték a sűrűségüket, alkohol-, extrakt-, szén-dioxid-, és energiatartalmukat, erjedési fokukat, ahogyan a szín-megfelelőség és ochratoxin-A vizsgálat sem maradhatott el. A szín-megfelelőség azt jelenti, hogy a főzet nevezhető-e világos sörnek a Magyar Élelmiszerkönyv előírásához mérten. Az ochratoxin-A bizonyos penészgombák által termelt méreganyag, ami főként gabonafélékben, gabonakészítményekben, hüvelyesekben, pörkölt kávéban, sörben, szárított szőlőben, szőlőlében, borban, kakaóban, mogyorófélékben és fűszerekben fordul elő. Volt még izotópos vizsgálat, amivel azt ellenőrizték, valóban nem tartalmaznak-e pótanyagot azok a sörök, amelyeken csak a 4 főbb összetevőt jelölték meg. Nem tartalmaztak.

A NÉBIH kollektívája teljesen belelkesedett a végkifejlettől, mint jelezték, talán először tudták leírni eredményeik összefoglalójában, hogy a vizsgált termékek minden tekintetben megfeleltek az előírásoknak.

 A teljes cikk a Magyar Konyha Online oldalán olvasható el!