Káposztasavanyítás a Belvárosban

/ 2018.01.17., szerda 18:59 /

Amikor a Pesti Napló 1928. januári számában először megjelentek az Ínyesmester receptjei és elmélkedései (Fejezetek az ínyesmesterség köréből címmel), a kortársak azt hitték, Krúdy Gyula írja a cikkeket, álnéven.

Hiszen rajta és Ignotus szerkesztő úron kívül (aki két évtizeddel korábban Emma asszony szoknyája mögé bújva adta ki A Hét című folyóirat fecsegő szakácskönyvét) senki más nem tudott ilyen könnyedén, szellemesen ételekről mesélni. Két évvel később aztán egy óvatlan újságfotó leleplezte a szerzőt. Kiderült, hogy az Ínyesmester nem más, mint Magyar Elek, a konkurens Magyarország című napilap felelős szerkesztője (ezért kellett az álnév), volt piarista diák, a Telefonhírmondó első hangja, ismert várostörténész, a zsokék hűséges barátja – szóval a pesti, pozsonyi élet közkedvelt figurája. Ráadásul művelt gourmet. Szerinte ugyanis nemcsak az ínyesmester, aki az ételeket művészi érzékkel elkészíti, hanem az is, aki kulturált ízléssel elfogyasztja.

Így aztán nem volt meglepő, hogy amikor – Az Ínyesmester szakácskönyve címmel – 1932 karácsonyán a cikkek kötetbe gyűjtve is megjelentek, a szakácskönyvnek elképesztő sikere lett. A Nyugat 1933. február 16-i számában Babits Mihály úgy üdvözölte a munkát, mint irodalmi meglepetést. Szakács még ekkora dicséretet nem kapott: „Nem akarom Brillat-Savarin szellemét idézni; mert az Ínyesmester könyve minden európai látóköre mellett is teljesen magyar könyv. Inkább Krúdy Gyula szelleméből lebeg itt valami. A régi magyarság ízléskultúrájának gazdag és kifinomult lelke él itt tovább, úri apáink és nagyapáink vidéki háztartásainak szelleme; s egy leheletnyi még a XVIII. századi, barokk magyar kultúra szelleméből is, mely kiválóan gasztronomikus kultúra volt.”

Felsorolni is képtelenség, mennyi történet, konyhai életbölcsesség jut eszébe Magyar Eleknek egy-egy ételről. Ő nemcsak főz, bevásárolni, befőttet eltenni, burgonyát, zöldséget tartósítani, pulykát, malacot sütni tanít, de figyelmeztet az ünnepi étrendek fontosságára is, a kiveszőben lévő kulináris hagyományokra, általában arra a – régen közismert – tényre, hogy a nemzet nemcsak szívében és lelkében él, hanem a hasában is.

Számos vendéglősről, hírneves kocsmáról csak az ő karcolataiból tudunk. Az Ínyesmester megörökítette Gerstli bácsit, a sas-hegyi kocsmárost, akinél a legjobb budai zöldet itta, Kiss urat, a Makkhetes kuruc kocsmárosát, aki természetbeni szeletnek nevezte a rántott húst, a pesti rakpart nyüzsgő piacait, a budai szüretet, a krisztinavárosi búcsút. Írásaiban életre kelnek a Tabán azóta lebontott kocsmái, a pesti szállodák: az Arany Sas – ahonnan Petőfi és Jókai az ebédet hozatta, és ahol a székelygulyás született –, az Angol királyné, amit Hentzi ágyúi bombáztak rommá 1849 tavaszán. Szakácskönyvében nemcsak 2200 recept foglaltatik benne, hanem az egész régi magyar élet – a gyomor szemszögéből nézve.

Hogy az egész mennyire hiteles, arra bizonyíték a Belvárosi káposztasavanyítás című írás. A káposztát a Duna-parti káposztáshajókról vette édesanyja, aztán zsákhordó legényekkel hazacipeltették az Újvilág (ma Semmelweis) utcába. Akkor jött egy krajnai ember, és szép vékony laskára gyalulta a káposztafejeket. A taposást sokáig az apja végezte, ám eljött a nap, amikor Magyar Eleknek alaposan meg kellett fürdenie, vadonatúj fehérneműt ölteni, és beszállhatott a hordóba, amelyben egy-egy marék torma- és birsalmaszeleten, kevés kapron és borsfüvön már ott tornyosult két nagy tál gyalult káposzta. Miközben ő körbe-körbe táncolt, édesanyja jó marék sót, köménymagot, pár szem magyar borsot vetett a hordóba. És ez így ment rétegenként, órákon keresztül, amíg meg nem telt a hordó.

Amikor 1947. május 15-én az Ínyesmester meghalt, Gundel Károly így búcsúzott tőle: „Magyar Elek nemcsak az ételek fűszerezésére tanított. Ő maga is fűszerezte kulináris írásait: anekdotákkal, hagyományok, régi jóízű történetek felelevenítésével.” Az ő életéről láthatunk most kiállítást – Saly Noémi rendezésében – Óbudán, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. Ott, ahol Krúdy lakott valaha.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!

Ma született Mátyás király

A Mátyás király Emlékév alkalmából ma este a budavári Mátyás-templomban ad koncertet az Angelica Leánykar, Kolozsváron pedig Mátyás Napok kezdődnek.

Ki ez az ember? Dél-Afrika Mészáros Lőrince?

Korrupt elnökének eltávolításával Dél-Afrika adott magának még egy esélyt, hogy valóra váltsa a reményeket, amire negyed százada nem képes. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy az utódnak csodát kéne tennie: például vizet fakasztania a Fokváros körüli sziklákból.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.