Káposztasavanyítás a Belvárosban | Válasz.hu

Káposztasavanyítás a Belvárosban

/ 2018.01.17., szerda 18:59 /

Amikor a Pesti Napló 1928. januári számában először megjelentek az Ínyesmester receptjei és elmélkedései (Fejezetek az ínyesmesterség köréből címmel), a kortársak azt hitték, Krúdy Gyula írja a cikkeket, álnéven.

Hiszen rajta és Ignotus szerkesztő úron kívül (aki két évtizeddel korábban Emma asszony szoknyája mögé bújva adta ki A Hét című folyóirat fecsegő szakácskönyvét) senki más nem tudott ilyen könnyedén, szellemesen ételekről mesélni. Két évvel később aztán egy óvatlan újságfotó leleplezte a szerzőt. Kiderült, hogy az Ínyesmester nem más, mint Magyar Elek, a konkurens Magyarország című napilap felelős szerkesztője (ezért kellett az álnév), volt piarista diák, a Telefonhírmondó első hangja, ismert várostörténész, a zsokék hűséges barátja – szóval a pesti, pozsonyi élet közkedvelt figurája. Ráadásul művelt gourmet. Szerinte ugyanis nemcsak az ínyesmester, aki az ételeket művészi érzékkel elkészíti, hanem az is, aki kulturált ízléssel elfogyasztja.

Így aztán nem volt meglepő, hogy amikor – Az Ínyesmester szakácskönyve címmel – 1932 karácsonyán a cikkek kötetbe gyűjtve is megjelentek, a szakácskönyvnek elképesztő sikere lett. A Nyugat 1933. február 16-i számában Babits Mihály úgy üdvözölte a munkát, mint irodalmi meglepetést. Szakács még ekkora dicséretet nem kapott: „Nem akarom Brillat-Savarin szellemét idézni; mert az Ínyesmester könyve minden európai látóköre mellett is teljesen magyar könyv. Inkább Krúdy Gyula szelleméből lebeg itt valami. A régi magyarság ízléskultúrájának gazdag és kifinomult lelke él itt tovább, úri apáink és nagyapáink vidéki háztartásainak szelleme; s egy leheletnyi még a XVIII. századi, barokk magyar kultúra szelleméből is, mely kiválóan gasztronomikus kultúra volt.”

Felsorolni is képtelenség, mennyi történet, konyhai életbölcsesség jut eszébe Magyar Eleknek egy-egy ételről. Ő nemcsak főz, bevásárolni, befőttet eltenni, burgonyát, zöldséget tartósítani, pulykát, malacot sütni tanít, de figyelmeztet az ünnepi étrendek fontosságára is, a kiveszőben lévő kulináris hagyományokra, általában arra a – régen közismert – tényre, hogy a nemzet nemcsak szívében és lelkében él, hanem a hasában is.

Számos vendéglősről, hírneves kocsmáról csak az ő karcolataiból tudunk. Az Ínyesmester megörökítette Gerstli bácsit, a sas-hegyi kocsmárost, akinél a legjobb budai zöldet itta, Kiss urat, a Makkhetes kuruc kocsmárosát, aki természetbeni szeletnek nevezte a rántott húst, a pesti rakpart nyüzsgő piacait, a budai szüretet, a krisztinavárosi búcsút. Írásaiban életre kelnek a Tabán azóta lebontott kocsmái, a pesti szállodák: az Arany Sas – ahonnan Petőfi és Jókai az ebédet hozatta, és ahol a székelygulyás született –, az Angol királyné, amit Hentzi ágyúi bombáztak rommá 1849 tavaszán. Szakácskönyvében nemcsak 2200 recept foglaltatik benne, hanem az egész régi magyar élet – a gyomor szemszögéből nézve.

Hogy az egész mennyire hiteles, arra bizonyíték a Belvárosi káposztasavanyítás című írás. A káposztát a Duna-parti káposztáshajókról vette édesanyja, aztán zsákhordó legényekkel hazacipeltették az Újvilág (ma Semmelweis) utcába. Akkor jött egy krajnai ember, és szép vékony laskára gyalulta a káposztafejeket. A taposást sokáig az apja végezte, ám eljött a nap, amikor Magyar Eleknek alaposan meg kellett fürdenie, vadonatúj fehérneműt ölteni, és beszállhatott a hordóba, amelyben egy-egy marék torma- és birsalmaszeleten, kevés kapron és borsfüvön már ott tornyosult két nagy tál gyalult káposzta. Miközben ő körbe-körbe táncolt, édesanyja jó marék sót, köménymagot, pár szem magyar borsot vetett a hordóba. És ez így ment rétegenként, órákon keresztül, amíg meg nem telt a hordó.

Amikor 1947. május 15-én az Ínyesmester meghalt, Gundel Károly így búcsúzott tőle: „Magyar Elek nemcsak az ételek fűszerezésére tanított. Ő maga is fűszerezte kulináris írásait: anekdotákkal, hagyományok, régi jóízű történetek felelevenítésével.” Az ő életéről láthatunk most kiállítást – Saly Noémi rendezésében – Óbudán, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. Ott, ahol Krúdy lakott valaha.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.