Márai-palacsinta

/ 2017.08.02., szerda 17:06 /

Gundel Imre gasztronómus (Gundel Károly 13. gyermeke) 1987-ben elmesél egy tanulságos történetet nevekről és legendákról. Telefonon akar rendelni valamit, és bediktálja a nevét: Gundel Imre. „Vendel?” – kérdi a kisasszony. „Nem! Gundel, mint a ligeti étterem.” „Értem, Ligeti Imre!” „Nem! Várjon, inkább lebetűzöm: Gun-del.” „Ja, mint a palacsinta! Miért nem ezzel kezdte?”

A Gundelek életpályája remek példája annak, hogyan lesz valakinek a nagy kezdőbetűs tulajdonnevéből kis kezdőbetűs köznév. Megtörtént ez mással is: ott van Juliette Récamier, Emil Gerbeaud, Conrad Röntgen, Dobos C. József vagy Székely József, akiről a székelygulyást nevezték el, de ma alig tudja valaki, hogy Petőfi kortársa volt és levéltáros. A Gundel-palacsintát azonban mindenki ismeri. Gasztroberkekben – a gulyás és a tokaji mellett – harmadik kulináris védjegyünk. Pedig, feltehetően, nem is a Gundelek kreációja.

Egy közkeletű történet szerint a palacsintát Márai Sándor felesége, Matzner Lola készítette először. Márai Kaland című színművét 1940. október 16-án mutatta be a Nemzeti Kamaraszínház. A főbb szerepeket Tőkés Anna, Rajnai Gábor, Makay Margit és Jávor Pál alakította. A 200. előadás után (1941 nyarán) bankettet rendeztek a Gundel étteremben. Galamb György színész (az ősbemutatón ő játszotta az újságíró szerepét) állítja azt az Egyszemélyes migráció című kötetben, hogy az est szenzációja a Lola-féle palacsinta volt.

Matzner Ilona az 1920-as években kezdett recepteket gyűjteni és megszállottan főzni. Márai maga ír 1969- es Naplójában L (azaz Lola) „kézírásos, rongyolt fedelű füzetéről”, amelybe sokan beleírtak: édesanyja, anyósa, Vilma nevű barátnője. Hogyan kell pogácsát sütni, az olcsó linzer receptje. „Különös, nyugtalanító olvasmány” – mondja Márai. Hiszen a linzerhez nemcsak tojás kell, liszt, mandula, hanem konyha is, ahol megsütik, a konyhához otthon, ahol a család él, ez mind kell ahhoz, hogy a recept valóság legyen.

Lola receptkönyve – legtudósabb Márai-szakértőnk, Mészáros Tibor szerint – elveszett. Vajon szerepelt-e benne a palacsinta? Mert Gundel Károly Kis magyar szakácskönyvének 1934–1937 között megjelent kiadásaiban nem található. Van káposztás, diós, túrós, lekváros, de Gundel-palacsinta nincs. Pedig a kötet számos Gundel-kreációt tartalmaz, balatoni fogas Gundel módra, borjúborda Gundel módra stb.

Nem szerepel a desszert Magyar Elek 1935-ben kiadott ezer új receptjében sem, pedig Gundel Károly többször együtt zsűrizett az Ínyesmesterrel. És nem találjuk az édességet a korszak egyetlen más szakácskönyvében sem.

Mert nem létezett. A bankett után Gundel Károly tökéletesítette a receptet, és Galamb György szerint felvette az étlapra Márai-palacsinta néven. Olyan étlapot azonban, amelyen így szerepel, nem találtam. Aztán 1948. augusztus 31-én Márai emigrált, és palacsintája éppúgy lekerült a műsorról, mint a színdarabjai.

A csalafinta palacsinta – Gundel-palacsinta néven – Rákóczi János Konyhaművészet című könyvében tűnik fel először, 1964-ben. Leírása eléggé szegényes. „Gundel-palacsinta: lásd a diós palacsintát, azzal a különbséggel, hogy a diótöltelékbe 5 dkg mazsolát is keverünk, és kevés rummal ízesítjük, majd tálaláskor leöntjük rummal ízesített csokoládémártással.”

Ez volna a legendás édesség? Ha valakinek, akkor Rákóczi Jánosnak (a Rákóczi-túrós atyjának) ismernie kellett volna Gundel Károly leghíresebb desszertjét, hiszen évekig a mester tanítványa volt. Hol van az előző nap rumba áztatott mazsolaszőlő? A hajszálvékony csíkokra vágott cukrozott narancshéj? Hol marad a híres „hármas harmónia”, amiről Gundel Imre beszél? A vajas pirítás hatására létrejövő roppanós textúra, rajta a forró, bársonyos öntet, belül meg a krémes töltelék? Vagy ezt helyettesítette volna – mint valami parasztvakítás – a flambírozás? A rum elégetése az ámuldozó turisták szeme láttára? Ez sem Matzner Lolának, sem Gundel Károlynak nem lett volna ínyére. Hogy aztán Galamb György legendát teremtett-e, vagy a palacsintát valóban Lola kreálta, egyelőre titok marad.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.