Nem volt meglepetés: Széll Tamás nyert

/ 2016.02.19., péntek 14:30 /

Tulajdonképpen a papírforma érvényesült a Bocuse d’Or nemzetközi szakácsverseny magyarországi döntőjén, ugyanis a versenyt Széll Tamás, az Onyx étterem séfje nyerte, s így ő képviseli hazánkat a május 10-11-i európai kontinensdöntőn. Széllnek van már gyakorlata, miután 2013-ban a 10. helyen végzett Lyonban, a világdöntőn. A Magyar Konyha beszámolója a csütörtöki hazai döntőről itt olvasható, Széll Tamással pedig többször is interjúztunk már: a beszélgetések itt és itt olvashatók.

A világ egyik legrangosabb szakácsversenye, a Bocuse d’Or európai döntőjébe jutásért hat séf versengett: Széll Tamás (segédjével, Szabó Kevinnel), Pohner Ádám (Olimpia Étterem), Győrffy Árpád (Kollázs), Sándor Rodrigo (Costes Downtown), Szabó László (Sodexo) és Volenter István (67 Étterem és Bistro) séf és commis-ja (segédje) felett aratott győzelmet. A szakmai zsűri a döntősök által meghívott, egy-egy, őket képviselő magyar séfből, valamint hat további nemzetközi szaktekintélyből állt. A magyarországi döntősök az európai döntő (magyar) alapanyagaival dolgozhattak: a halételhez dunai kecsegével és kaviárjával, a hústálhoz pedig gímszarvasborjúcombbal és -gerinccel.

„Nagyon szép munkát végeztünk, elégedett vagyok vele. A tapasztalataimat kihasználva sokkal koncentráltabban tudtam felkészülni és hatékonyabban dolgozni” – mondta teljesítményéről az MTI-nek Széll Tamás, hozzátéve: „Kőkemény munka kezdődik most, de csapatban dolgozunk. Az ötletelés után állunk neki az edzéseknek, a versenykörülmények és a versenyidő gyakorlásának. Szerintem hatékonyan tudunk felkészülni, ráadásul az európai döntő itt lesz Budapesten: sokan állnak majd mögöttem.”

Májusban Budapesten Széll Tamás mellett további 19 ország képviselője verseng majd a Bocuse d’Or Europe 2016-os címért, 2017-ben, a lyoni világdöntőn az amerikai, az európai és az ázsiai kontinentális döntő legjobbjai, összesen 24 ország séfje vesz részt. A Bocuse d’Or történetében ez lesz az első alkalom, hogy a kontinensdöntő mindkét versenyételének fő összetevője a vendéglátó nemzet konyhájának alapanyagai közül kerül ki, ráadásul a versenyhez kapcsolódó eseményeken kizárólag magyar borokat szolgálnak fel.

 

Rosta

Sztankóczy András

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Riadó – magyar folyami hadihajók a láthatáron!

Lélekben mindannyian sorhajókapitányok vagyunk – ezzel a benyomással tettem le Margitay-Becht András könyvét, aki nemcsak a Lajta monitor életét és újjáépítését, de a magyar folyami hadihajózás történetét is megírta nemrég megjelent impozáns kötetében.

A pannóniai Marcus Zuckerbergusra várva

Marcus Zuckerbergus – nemrég ezzel a szójátékkal és a római császárokat imitálva hozta címlapján a The Economist a Facebook alapítóját. Mindössze 12 esztendő kellett ahhoz, hogy a Harvard kollégiumi szobájában alapított startup mára a világ hatodik legértékesebb cégévé váljon – birodalommá, 1,5 milliárd felhasználóval.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.