valasz.hu/gasztronomia/ingyenes-szurkemarha-vigadalom-budapesten-125910

http://valasz.hu/gasztronomia/ingyenes-szurkemarha-vigadalom-budapesten-125910

Nyuszi, hopp!

/ 2017.04.12., szerda 18:21 /

Miért tojik a nyúl húsvéti tojást? Néhány néprajz- és hiedelemkutatónak már beletörött a bicskája a kérdésbe.

Mert az egy dolog, hogy a keresztény szimbolikában a tojás a sírjából feltámadó Krisztus jelképe. Piros tojást már ötezer éve ajándékoztak egymásnak Kínában a mandarinok, az első csokoládétojást meg I. Ferenc francia király számára készítették a XVI. század elején. A tojás hamar elterjedt mint ajándék: Fischer Péter, a reformkor híres cukrásza például a Lánchíd képét kasírozta a csokitojásokra. De nyúlról szó sem volt.

Holdárnyékok

Svájcban kakukk, Türingiában gólya, Csehországban pacsirta hozta (és tojta) a tojásokat. A XVII. századi Bajorországban a böjt időszakában a parasztoknak tyúkot, tojást kellett beszolgáltatniuk a földesúrnak. Solymossy Sándor néprajzkutató szerint innen származik a húsvéti nyúl körüli félreértés. A falusiak egy része ugyanis császármadarat vitt adóba. A császármadár németül Haselhuhn, de csak úgy mondták: Hasel. Ezt értette vagy fordította valaki nyúlnak (Hase). Azóta tojja szegény tapsifüles a tojásokat.

Jelképkutatók egy csoportja badarságnak tartja ezt a magyarázatot. Szerintük a nyúl eredetileg galamb volt: Ostara tavaszistennő madara. Ő tojta a csodálatos színes tojásokat. A szeszélyes istenasszony azonban valamiért megharagudott a galambra, és mérgében gyáva nyúllá változtatta. Azóta húsvétkor nem madár, hanem tapsifüles hozza az ajándékot. Bizonyíték erre, hogy a germán mitológiában Ostarát (az ő nevéből lett a húsvét angol és német neve: Easter, Ostern) sokszor női testben, ám nyúlfejjel ábrázolják.

Más etnográfusok szerint a nyulat a Holdnak köszönhetjük. Közismert, hogy a húsvét mozgóünnep. Időpontja a Hold járásától függ: a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapra esik. A Hold árnyfoltjaiba meg ezredévek óta számos kultúra látja bele a tapsifülest. Kínában a holdbéli nyúl az örökélet varázsszerét töri a mozsarában, az aztékoknál ő a kaktuszból erjesztett pulque felfedezője, a buddhizmusban pedig az önfeláldozás jelképe. Egy legenda szerint belevetette magát a tűzbe, hogy megsüljön és eledelül szolgáljon a böjttől szédülő Buddhának, aki hálából felhelyezte a Holdba. Ott látható mint nyúlárnyék. A bökkenő csak az, hogy ez nálunk a spárga neve. És nem azért, mert a nyulak a spárga árnyékában szeretnek hűsölni. De ez maradjon az etimológusok gondja, ugrasszák ki ők a nyuszit a bokorból.

Giccsek

A húsvéti nyúl kifejezést elsőként Georg Francus használta 1682-ben. A német orvostudor De ovis paschalibus című szatírájában gúnyolódik a fészkébe színes tojásokat rejtő tapsifülesen, meg azokon a jámbor lelkeken, akik ezt a „természeti csodáról” szóló mesét elhiszik. És valóban, a XIX. század elejéig nem találunk egyetlen képeslapot, ábrázolást sem, amelyen nyuszi hozná a tojásokat. A Vasárnapi Újság (Jókai Mór hetilapja) 1867. évi húsvéti számában kolumnás cikket közöl a húsvét eredetéről. Nyúlról azonban szót sem ejt. A húsvéti nyúl csak húsz évvel később terjed el – német hatásra – először Budapesten, majd vidéken.

A halhatatlan giccset a kereskedelem teremti. Isten bárányát, a hagyományos festett tojást és a barkaágat ekkor váltja fel a puha, simogatható nyuszkó, a puttonyt cipelő, óriástojást görgető, talyigát húzó plüssnyuszi, a mellette pihegő sárga kiscsibe, a sztaniolba csomagolt csokoládényulak és nyitható-zárható cukortojások garmadája. A húsvéti tojás még a világpolitikát is tükrözi: a II. világháború kitörése előtti évben a nyitható húsvéti csokitojásban parányi hadihajó rejtőzött, meg egy „bombavető repülőgép”.

A nyuszi tehát nem szundikált a fűben. Ellenkezőleg: úgy elszaporodott a világban, hogy amikor Új-Zélandon és Ausztráliában (ahol a nyulat kártékony állatnak tartják, és a gazdák irtani kötelesek) le akarták cserélni húsvéti bilbyre (ez egy őshonos erszényes állatka), akkor szabályos forradalom tört ki, szegény csokibilby a kereskedők nyakán maradt. A híres nyulak meg elözönlötték a piacot. Az armadát a bátor tapsifüles, Maxwell vezette. Mögötte masírozott a Vérnyúl, Roger nyúl, a Fehér Nyúl Aliz csodaországából, Tapsi Hapsi és Oswald, a szerencsés nyúl, aztán Péter nyúl, a gyilkos nyúl a Gyalog galoppból, egy rakás Bunny és Nyulam-Bulam, pamutbársony nyúl, nyusszogó nyuszifiú.

És akkor még nem varázsoltuk elő a cilinderből a „fékezhetetlen agyvelejű” Aromót Lázár Ervin meséjéből, Karinthy Frigyes házinyulát, Nyúl Eleket vagy Ugrifülest, sem a bajor szárnyas nyulat, az azték mitológia nyúlisteneit, a boszorkánynyulat – Nyúlárnyéknak ennyi is elég. Aki többre éhezik, nézze meg a boltokban kapható giccsnyulakat, bár akkor örökre elmegy a kedve a nyúlpaprikástól.

Hárman körben

Vannak filozofikus nyulak is. Nyuszi a Micimackóban Bagolyhoz megy tanácsért, ha „gondolkodnivaló” van. A Fehér Nyúl (az Aliz csodaországban című nonszensz mesében) folyvást a zsebóráját nézi, nehogy elkéssen.

A legtitokzatosabb azonban az a három nyúl, amelyik a Németországban található paderborni székesegyház mérműves ablakán futkározik. A három körbefutó nyúl. Nézzék meg figyelmesen az ábrát. Felfedezték a csalafintaságot? Mindegyik nyúlnak két füle van, az összesen hat fül lenne, ám a képen csak három fül látható. Még sincs hiányérzetünk. Ez az egyik legtalányosabb nyúlábrázolás. Állítólag a holdciklus jelképe (növő hold, telihold, fogyó hold). Mások szerint az örök körforgás – halál-feltámadás – szimbóluma. Az élet megbonthatatlan egysége, azaz a Szentháromság. Tökéletes jelkép. Tojás nélkül is.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.

Erdélyi magyar politikus Katalóniáról: „Nekünk ez egyértelműen rossz”

Egyértelműen árt az erdélyi magyaroknak a katalóniai függetlenségi krízis – mondja Korodi Attila, az RMDSZ képviselője, aki szerint a Székelyföldnek Dél-Tirol lehet követendő minta. December 1. évfordulója nyomasztó árnyékot vet, de az ukrán oktatási törvény ellen sikerült vállvetve küzdeni a románokkal. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Vona Gábor rokonszenvvel figyeli a Momentum szárnybontogatásait

„Üdítő volt a vita őszintesége, nyitottsága, barátságos légköre” – mondja Vona Gábor arról a szeptemberi alkalomról, amikor a Szeretem Magyarországot Klub vendégeként zártkörű találkozón vett részt főként liberális-baloldali értelmiségiekkel. A Jobbik-elnök érdeklődésünkre meglepően barátságosan fogalmaz a programját múlt héten prezentáló Momentummal kapcsolatban is. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.