Nyuszi, hopp!

/ 2017.04.12., szerda 18:21 /

Miért tojik a nyúl húsvéti tojást? Néhány néprajz- és hiedelemkutatónak már beletörött a bicskája a kérdésbe.

Mert az egy dolog, hogy a keresztény szimbolikában a tojás a sírjából feltámadó Krisztus jelképe. Piros tojást már ötezer éve ajándékoztak egymásnak Kínában a mandarinok, az első csokoládétojást meg I. Ferenc francia király számára készítették a XVI. század elején. A tojás hamar elterjedt mint ajándék: Fischer Péter, a reformkor híres cukrásza például a Lánchíd képét kasírozta a csokitojásokra. De nyúlról szó sem volt.

Holdárnyékok

Svájcban kakukk, Türingiában gólya, Csehországban pacsirta hozta (és tojta) a tojásokat. A XVII. századi Bajorországban a böjt időszakában a parasztoknak tyúkot, tojást kellett beszolgáltatniuk a földesúrnak. Solymossy Sándor néprajzkutató szerint innen származik a húsvéti nyúl körüli félreértés. A falusiak egy része ugyanis császármadarat vitt adóba. A császármadár németül Haselhuhn, de csak úgy mondták: Hasel. Ezt értette vagy fordította valaki nyúlnak (Hase). Azóta tojja szegény tapsifüles a tojásokat.

Jelképkutatók egy csoportja badarságnak tartja ezt a magyarázatot. Szerintük a nyúl eredetileg galamb volt: Ostara tavaszistennő madara. Ő tojta a csodálatos színes tojásokat. A szeszélyes istenasszony azonban valamiért megharagudott a galambra, és mérgében gyáva nyúllá változtatta. Azóta húsvétkor nem madár, hanem tapsifüles hozza az ajándékot. Bizonyíték erre, hogy a germán mitológiában Ostarát (az ő nevéből lett a húsvét angol és német neve: Easter, Ostern) sokszor női testben, ám nyúlfejjel ábrázolják.

Más etnográfusok szerint a nyulat a Holdnak köszönhetjük. Közismert, hogy a húsvét mozgóünnep. Időpontja a Hold járásától függ: a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapra esik. A Hold árnyfoltjaiba meg ezredévek óta számos kultúra látja bele a tapsifülest. Kínában a holdbéli nyúl az örökélet varázsszerét töri a mozsarában, az aztékoknál ő a kaktuszból erjesztett pulque felfedezője, a buddhizmusban pedig az önfeláldozás jelképe. Egy legenda szerint belevetette magát a tűzbe, hogy megsüljön és eledelül szolgáljon a böjttől szédülő Buddhának, aki hálából felhelyezte a Holdba. Ott látható mint nyúlárnyék. A bökkenő csak az, hogy ez nálunk a spárga neve. És nem azért, mert a nyulak a spárga árnyékában szeretnek hűsölni. De ez maradjon az etimológusok gondja, ugrasszák ki ők a nyuszit a bokorból.

Giccsek

A húsvéti nyúl kifejezést elsőként Georg Francus használta 1682-ben. A német orvostudor De ovis paschalibus című szatírájában gúnyolódik a fészkébe színes tojásokat rejtő tapsifülesen, meg azokon a jámbor lelkeken, akik ezt a „természeti csodáról” szóló mesét elhiszik. És valóban, a XIX. század elejéig nem találunk egyetlen képeslapot, ábrázolást sem, amelyen nyuszi hozná a tojásokat. A Vasárnapi Újság (Jókai Mór hetilapja) 1867. évi húsvéti számában kolumnás cikket közöl a húsvét eredetéről. Nyúlról azonban szót sem ejt. A húsvéti nyúl csak húsz évvel később terjed el – német hatásra – először Budapesten, majd vidéken.

A halhatatlan giccset a kereskedelem teremti. Isten bárányát, a hagyományos festett tojást és a barkaágat ekkor váltja fel a puha, simogatható nyuszkó, a puttonyt cipelő, óriástojást görgető, talyigát húzó plüssnyuszi, a mellette pihegő sárga kiscsibe, a sztaniolba csomagolt csokoládényulak és nyitható-zárható cukortojások garmadája. A húsvéti tojás még a világpolitikát is tükrözi: a II. világháború kitörése előtti évben a nyitható húsvéti csokitojásban parányi hadihajó rejtőzött, meg egy „bombavető repülőgép”.

A nyuszi tehát nem szundikált a fűben. Ellenkezőleg: úgy elszaporodott a világban, hogy amikor Új-Zélandon és Ausztráliában (ahol a nyulat kártékony állatnak tartják, és a gazdák irtani kötelesek) le akarták cserélni húsvéti bilbyre (ez egy őshonos erszényes állatka), akkor szabályos forradalom tört ki, szegény csokibilby a kereskedők nyakán maradt. A híres nyulak meg elözönlötték a piacot. Az armadát a bátor tapsifüles, Maxwell vezette. Mögötte masírozott a Vérnyúl, Roger nyúl, a Fehér Nyúl Aliz csodaországából, Tapsi Hapsi és Oswald, a szerencsés nyúl, aztán Péter nyúl, a gyilkos nyúl a Gyalog galoppból, egy rakás Bunny és Nyulam-Bulam, pamutbársony nyúl, nyusszogó nyuszifiú.

És akkor még nem varázsoltuk elő a cilinderből a „fékezhetetlen agyvelejű” Aromót Lázár Ervin meséjéből, Karinthy Frigyes házinyulát, Nyúl Eleket vagy Ugrifülest, sem a bajor szárnyas nyulat, az azték mitológia nyúlisteneit, a boszorkánynyulat – Nyúlárnyéknak ennyi is elég. Aki többre éhezik, nézze meg a boltokban kapható giccsnyulakat, bár akkor örökre elmegy a kedve a nyúlpaprikástól.

Hárman körben

Vannak filozofikus nyulak is. Nyuszi a Micimackóban Bagolyhoz megy tanácsért, ha „gondolkodnivaló” van. A Fehér Nyúl (az Aliz csodaországban című nonszensz mesében) folyvást a zsebóráját nézi, nehogy elkéssen.

A legtitokzatosabb azonban az a három nyúl, amelyik a Németországban található paderborni székesegyház mérműves ablakán futkározik. A három körbefutó nyúl. Nézzék meg figyelmesen az ábrát. Felfedezték a csalafintaságot? Mindegyik nyúlnak két füle van, az összesen hat fül lenne, ám a képen csak három fül látható. Még sincs hiányérzetünk. Ez az egyik legtalányosabb nyúlábrázolás. Állítólag a holdciklus jelképe (növő hold, telihold, fogyó hold). Mások szerint az örök körforgás – halál-feltámadás – szimbóluma. Az élet megbonthatatlan egysége, azaz a Szentháromság. Tökéletes jelkép. Tojás nélkül is.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Ingyen ház az államtól nászajándékba?

Hatvanhat százalékra nőtt az esélye annak, hogy egy nőt 50 éves kora előtt feleségül vegyenek. De miért lettünk a furcsa párok országa? Megfejtésünk szerint azért, mert az állam házat ad nászajándékba.

Rockenbauer Zoltán nem bírálja Nyáry Krisztiánt, sőt…

Nem szűnik az érdeklődés Ady özvegye iránt: Rockenbauer Zoltán Csinszka, a halandó múzsa című könyvét alig várták a boltok, mert tudják, hogy mindet elkapkodják. A művészettörténész szerzővel világjáró édesapjáról is beszélgettünk. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ahol hős a baltás gyilkos – a Heti Válasz titkos tudósítója Azerbajdzsánból

Európában legfeljebb egy német menekülttáborban lehet ilyen kis területen ennyi különböző nemzetiséget találni, mint a Kaukázusban. Ami egyrészt lenyűgöző sokszínűség, másrészt végtelen lehetőség egymás utálatára. A világon kevesen művelik ezt olyan magas szinten, mint az azeriek és az örmények. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezért kellett mennie a legnépszerűbb lengyel politikusnak

Többen kedvelték, mint pártját és kormányát, mégis leváltották: Beata Szydłónak két év adatott Lengyelország élén. Utódja egy egykori bankár az elitellenes Jog és Igazságosság (PiS) elnökének kívánságára. Miért vállalt kockázatot Jarosław Kaczyński Mateusz Morawiecki felemelésével? A csütörtöki Heti Válaszból minden kiderül.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Ez volt Donald Trump ösztönös felismerése Jeruzsálem ügyében

Izraelnek és a keresztény jobboldalnak tett rövidlátó gesztus vagy Donald Trump politikai tehetségének megnyilvánulása, hogy az amerikai elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el? Az elnök élesebben látja a lényeget, mint kritikusai, de ettől még kockázatosat húzott. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.