valasz.hu/gasztronomia/a-gasztroangyal-117116

http://valasz.hu/gasztronomia/a-gasztroangyal-117116

Őzláb rókával, szegfűvel és trombitával

/ 2017.10.04., szerda 10:42 / Hírforrás: Válasz.hu

Az erdei gombák nemcsak a meleget, de az esőt is szeretik, ezért nyáron csak ritkán találkozni velük. A langyos őszi időben előbújnak a föld alól – érdemes az erdőkben-mezőkön körülnézni, akad-e valami a konyhára.

Mi fán terem a gomba? Bár zöldségesek árulják, nem növények. Nem fotoszintetizálnak, a növekedésükhöz szükséges anyagokat készen veszik magukhoz. Élő vagy elpusztult élőlényekből táplálkoznak, esetleg együttműködnek velük: sok gomba a fák gyökerére telepedve ásványi anyagokat gyűjt a fa számára, cserébe a fa szerves szénvegyületeiből építkezik.

A gombák telepeket alkotnak – a kalapos gombáknál is a föld alatti szövevényes hálózat a lényeg, a felszínre törő kalap csak szaporodásukat segíti, messzire röpítve a spórákat a szél segítségével.

A gomba ősidők óta táplálékunkul szolgál, már az ókori görögöknél Euripidész és Hippokratész is ír a gombamérgezésekről. A rómaiak kedvelték a boletit, azaz a csiperkeféléket, melyek elkészítéséhez külön edényt, boletart használtak.

Császárgalóca, tinórufélék, pöfeteg és kucsmagomba szintén kerülhetett az edényeikbe. Apicius IV. századi – a világon elsőnek tekintett – szakácskönyve több gombareceptet ismertet. Claudius császárral is egy tál boleti végzett, amelybe felesége, Agrippina mérgező gombát kevertetett, így nyitván utat fia, Néró trónra lépése előtt.

A kínai büfékből ismerős fafüle első leírása Hsziang Liutól, Kr. e. 300–200 közöttről származik. Japán első gombaevése Csuaj császár nevéhez fűződik, akit 199-ben Kjusu szigetének lakói kínáltak meg shiitakegombával.

A nomád magyaroknak a ló hátáról nem tűntek fel az erdő aljának kincsei, gomba szavunk szláv eredetű, a honfoglalás után került nyelvünkbe.

Nincsen rózsa tövis nélkül

A gomba történelmét a véletlen vagy szándékos mérgezések is végigkísérik. A világon ismert több ezer gombafajta közül csak 32 képes halálos mérgezésre, és a legtöbb áldozat ezen belül is a gyilkos galócához és rokonaihoz köthető. Egy 4-5 dekagrammos példány is megölhet egy embert. VII. Kelemen pápa és III. Károly magyar király (és német-római császár) halálát is galócamérgezéssel magyarázzák. Utóbbi esetében, Voltaire szavaival élve:

„egy tál gomba megváltoztatta Európa jövőjét”

- trónjáért háború tört ki, a nyolc évig tartó osztrák örökösödési háború után került lánya, Mária Terézia a trónra.

Vannak feltételesen fogyasztható fajták is. A hőre lebomló méreganyagokat tartalmazók (piruló galóca, gyűrűs tuskógomba) csak alaposan megfőzve-megsütve válnak ehetővé. A jóízű gyapjas tintagomba megakadályozza az etilalkohol lebontását, ezért alkoholt (a megelőző és a következő 24 órában) nem szabad mellé fogyasztani.

A furcsán viselkedő emberekre mondják, bolondgombát evett. Bolondgombák tényleg vannak: az idegrendszerre hatnak, bódultságot, hallucinációt okoznak. Legismertebb a piros alapon fehér pettyes kalapú légyölő galóca.

Kalapbőre a legyeket valóban elpusztítja (régen papírra kenve erre használták), az emberre „csak” kábítószerhez hasonló hatása van. Ázsiában részegítő hatása miatt fogyasztották, főleg ünnepeken. A mexikói indiánok jövendőmondáshoz, a vallási szertartásokon vagy gyógyszerként a mai napig használnak hallucinogén gombákat.

Ősszel, mielőtt gombászni mennének feltétlenül olvassák el Salamon Csaba írását őzlábról, rókáról, szegfűről és társairól! Mindent megtudhat a gombák történetéről, jótékony hatásairól Az Ízlelő Online oldalán olvasható cikkből!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ingatlanpanama a Feneketlen-tónál? – Lázár János kemény lépésre szánta el magát

Nahát, lesz következménye egy újságcikknek!? Azonnali vizsgálatra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) Lázár János a Feneketlen-tó melletti telekprivatizáció ügyében, melyet a Heti Válasz tárt fel – tájékoztatta lapunkat a Miniszterelnökség. Közben már csaknem ezren csatlakoztak a Buda Gardens-óriáslakópark elleni petícióhoz.

Hun–magyar rejtély: új nyilatkozatok árnyalják a „szenzációt”

A szegedi genetikusok nagy vihart kavaró szeptember végi bejelentése után először véleményezi átfogóan a hun–magyar rokonság kérdését történész, paleoantropológus és néprajztudós. A csütörtöki Heti Válasz összeállításából kiderül: a kulturális közelségnek több bizonyítéka is van, a csodafegyvernek tűnő genetika viszont épp a lényeget illetően néma.

A magyar szexmilliárdos pere: 45 milliárd forint a tét

Ismét pert nyert a leggazdagabb magyarok között számon tartott szexmilliárdos, Gattyán György cége az adóhivatallal szemben, egyelőre mégsem látszik a történet vége. A tét 45 milliárd forint. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

„Lehet, hogy Orbán nem diktátor” – mondja az MSZP elnöke

Ha a ballib értelmiség lázas messiáskeresésében eljutott Vona Gáborig, ahhoz csak gratulálni tud Molnár Gyula. A szocialisták elnöke eddig másodhegedűs volt, Botka László visszalépése után viszont ő viszi majd a prímet a pártban. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.