Pampuska

/ 2018.01.31., szerda 16:30 /

A fánk elterjedéséről két legenda él a köztudatban. Az első szerint a fánkot a franciáknak köszönhetjük. Marie Antoinette, XVI. Lajos király hitvese karnevál idején megszökött egy udvari álarcosbálról, elvegyült a nép körében, és egy mézeskalácsostól édes süteményt vásárolt. Annyira ízlett neki, hogy elkérte a receptet, és a fánkot attól kezdve a királyi udvarban is sütötték. Igaz, nem sokáig, mert az uralkodót és édesszájú hitvesét nemsokára lenyakazták.

A másik történet szerint a fánk osztrák jövevény. Élt Bécs városában egy kitűnő pék, bizonyos Krapfen. Midőn az úr 1690-ben magához rendelte, felesége, Krapfen Cecilia vitte tovább az üzletet. Ő sütötte a legfinomabb kenyeret. Egy nap a kenyér nem készült el időben, a vevők méltatlankodtak, Cecilia asszony pedig dühében tenyérnyi sületlen tésztát vágott az egyik sorban állóhoz. A vevő elugrott, a tészta a serpenyőben landolt, és a zsírban pillanatok alatt szép aranysárgára sült. Így született volna az első fánk, amit aztán Krapfen asszony megtöltött baracklekvárral.

Mindkét történet mese. Mert ha az a csiga formájú sütemény, ami II. Ramszesz fáraó sírjának domborművén látható (és annyira forró, hogy a rabszolgák csipesszel emelik ki a serpenyőből) nem is fánk, és az ókori római étkezések klasszikus tejben áztatott édessége sem az, amiről Apicius beszél a világ legrégibb szakácskönyvében, a francia Marmoutier apátságban a középkorban már biztosan sütöttek fánkot. Ez volt a paix de nonne (apácasóhaj), amit kiejtve félreértettek, és pet de nonne-nak (apácafingocskának) neveztek, bár a finnyásabbak költői cédulákat aggattak rá, úgymint szellőfánk, selyemsutty, apácaszellő. Simai Kristóf piarista szótárírónk 1795-ös szakácskönyvében nevén nevezte a furfangos süteményt, és receptjét is hibátlanul adta meg.

A fánk első magyar neve mégis inkább pánkó lehetett, az erdélyi szász Pfannkuchen szóból. Csokonai kráflinak nevezte, Mikszáth herőcének, de gyakori a pampuska, huppancs, lapótya, hólapta, siska elnevezés is. Igaz, itt a készítésmódok különböznek, hiszen a forgácsfánk azonos a csörögével, a farsangi fánk, a pampuska a szalagos fánkkal, a siskafánk viszont sörélesztővel készül, a horgas fánkhoz sáfrány, a zöld fánkhoz édes tejbe áztatott zöld búza, a tolyó fánkhoz pedig tolócső kell, nem is szólva a többi hagyományos eszközről: fánkvas, fánkmetsző, fánkszedő, fánkfúró és egyebek.

Fánktésztából készül a kürtőskalács is, Móricz Zsigmond nem véletlenül nevezi dorongfánknak. A pánkót Wecker János Jakab orvos (a XVI. századi Szakácstudományban) gyógyításra is használta, szerinte a csörögepép remekül beválik bélhurut ellen. Itt van még a Blaha-fánk, amelyet a nemzet csalogánya Szabadkán tanult az urától. Ez a krémes-csokoládés változat olyan hírnévre vergődött, hogy Erzsébet királynő a receptért meglátogatta a dívát gödöllői otthonában. A színésznő azonban nem tartózkodott odahaza, így a házvezetőnő társalgott Sisivel.

Híres fánk még a tarkedli, amit csehpimasznak is nevezünk. Valóban cseh származék (tolka), de miért pimasz? Nyilván azért, mert az osztrák dalkert szó (tahó) a telkedli nevéből ered. És mivel csehországi szakácsnék csempészték be a bécsi konyha receptjei közé – a magyarok számára –, a két fogalom összekapcsolódott. Miként titokzatos a marczafánk neve is.

Hivatkozik rá Jókai Mór Az aranyemberben, megadja családi receptjét Arany János, ám hogy miért marczafánk – miközben semmi köze a marcipánhoz –, azt egyikük sem magyarázza meg. Fánkot – farsang idején – a böjt előtti vasárnap sütöttek utoljára. Ezért ezt a napot fánkvasárnapnak is nevezték. Aztán húshagyó kedden megették a maradékokat, szerdán hamut szórtak a fejükre (hamvazószerda), majd kezdetét vette a negyvennapos böjt.

A fánksütés azért kihívás, mert ahogy megsül, azonnal elfogy. „Parancsoljon, vegyen a fánkból, kedvesem! – Ó, köszönöm már ettem kettőt. – Hatot tetszett fogyasztani, de tessék csak!”

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.