Paraj és pofézni

/ 2011.10.19., szerda 18:56 /

Aki szabad levegőre vágyott, felült a kávédarálóra (mindenki így nevezte a helyiérdekű vasutat), és kizötyögött Szentendrére.

Volt itt minden, ami helyettesítette a külföldi utazást. Pravoszláv székesegyház és római rom, szerb kálvária és macskaköves sikátor. Karinthy Ferenc csak templomtoronyból negyvenet számolt össze, mialatt Leányfaluról bebiciklizett a Szentháromság térre. Gesztenye- és lángossütő, antikvárium és szoborpark, Nosztalgia cukrászda és régiségbolt. Utóbbiban petróleumlámpát és mozsarat árultak, akkoriban egy rebellis értelmiségi ezek nélkül nem élhetett. Álltunk félig elalélva a Szamár-hegyen az Álomi Reményfűző Intézet későbbi sorskutatója házának kapujában, és vártuk, hogy a Mester ("szentendrei festő!") felébredjen. De Öcsike (ef Zámbó István) éjszaka túl mélyen belegabalyodott az alternatív művészet bugyraiba, úgyhogy inkább "a vendéglő" felé vettük az irányt. Ha nem is a Szajna-part, de legalább a Bükkös-patak mentén. Arrafelé, ahol az ötvenes években Hamvas Béla kertészkedett és Németh László színdarabot írt. Én parajra vágytam poféznivel, de a "kiflimorzsában rántott sárgáspiros parlagi csirke", illetve a "kemencében párolt füstölt libamell" sem volt elérhetetlen. Mindkettő 38 forintba került. A többiek a sárkányerőlevesre esküdtek.

A vendéglőt könnyű volt megtalálni. 1978-ban ez volt Magyarország első magánétterme. A főtértől felfelé a szűk, "menedékes" kis utcán, jobbra az első ház. Megismerni a cégérről. Ami nem azért lett Aranysárkány, mintha bármi köze volna Kínához. Inkább a szerbek védőszentjére, Sárkányölő Szent Györgyre utalt. Vagy Kosztolányi Dezső regényére. Hiszen Máhr Attila azon ritka vendéglősök közé tartozott, akik nem csak étlapot olvastak. Világéletében kész volt bármiféle huncutságra, ha az a vendég örömét szolgálta. 1997-ben például rávett arra, hogy megnyissam (Zwack Péterrel közösen) a szentendrei "gasztronóm-festők" első tárlatát. A műveket az Erdész Galériában lehetett megtekinteni. Az Aranysárkány vendéglőben pedig megenni. Merte volna ezek után bárki állítani, hogy a kortárs magyar művészet nem fogyasztható?! Forradalmi este volt. Ef Zámbó vasszegekkel tűzdelt almával, velős pop-art csonttal jelentkezett. Szántó Piroska angyallevest, Fehér László őzikés csokoládétortát, Gyémánt László töltött sárgadinnyét kínált.

Tizennégy év után szorongva lépek a vendéglőbe. Félelmem azonnal elinal. A hely nem változott. Ugyanaz a családias hangulat, a ferde falakon ugyanazok a rézüstök, középen a kelim szőttes. A látványkonyhát továbbra is a kétszáz éves szőlőprés választja el az étterembelsőtől, csak a papírpénz szaporodott meg, amit a hálás vendégek szórakozásból a gerendákra tűztek. Félig polgári, félig módos parasztbelső, régi szódásüveg, súlyos békebeli evőeszközök. A sárkányerőleves most is illatozik (fürjtojással, zöldségekkel, marhahússal kínálják), de műsoron maradt a gulyásleves is, ám most a helyi pékkel külön süttetik hozzá a cipót, amiben tálalják. Szerepel az étlapon a tejszínes parajkrém is, és rezzenéstelen arccal nyugtázzák, hogy poféznit szeretnék feltétnek. Ritka pillanat ez, az univerzum nyugalma: ha van pofézni, nincs veszve semmi. A sarokasztalra pillantva azonban szívem összeszorul. Annál az asztalnál ebédeltem utoljára Szántó Piroskával. Köszvény gyötörte, ujjai - mint egy pók összegabalyodott lábai - a négy égtáj felé görbültek. "Már a cigarettát sem tudom megfogni, nemhogy az ecsetet" - mondta. De vacsorált itt Barcsay Jenő, François Mitterrand, Karinthy Ferenc, a festőtársadalom színe-java.

Aztán Szentendre fénye megkopott. Mint az értelmiségé. Az Aranysárkányban azonban még pislákol valami a hely szelleméből. Persze lehet, hogy csak én érzem így. Meg Vas István: "Mert szebben éltünk mi tegnapiak, mint ahogy lehetett."

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Kölcsey reggelijétől a mondatszálazóig

Ha szeretné tudni, mit reggelizett Kölcsey Ferenc, ha érdekli, hogy 1956 milyen hatással volt az itthoni és az erdélyi írók életére, vagy szeretné tisztázni, hogy hány nyelvre is fordították le a Himnuszt, akkor vasárnap a Petőfi Irodalmi Múzeumban a helye.

Bordélyokból indult, zeneszerző-óriás lett belőle

Hallotta már egymás után a romantikus német zeneszerzőgigász összes szimfóniáját? Szereti a meglepetéseket? Képes maratoni mennyiségben fogyasztani zenét reggeltől estig? Január 22-én, vasárnap, a Brahms-maratonon most mindezt egy helyen és egy időben kaphatja meg.

Öt ok, amiért egyedülálló Donald Trump beiktatása

A „történelmi” jelzővel soha nem fukarkodnak az Egyesült Államokban. De a csütörtöki-pénteki ünnepségsorozat, amelynek keretében az ország 45. elnökét, a 70 éves Donald J. Trumpot elnökké iktatják, valóban sok tekintetben egyedülálló.

Ókovács Szilveszter: „Klassz, hogy egyáltalán feljöttünk a víz fölé”

„Én nem tudom másképp vezetni az Operát, csak úgy, ahogy eddig tettem” – mondja Ókovács Szilveszter. Az Opera főigazgatóját a nyakára küldött pénzügyi biztosról, az elmaradt év végi jutalomról, a megcsúszott Műhelyház-beruházásról, és arról is kérdeztük, hogy folytatná-e az intézmény élén a munkát. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Újabb tüntetés jön: most egy másik Orbán a célkeresztben

Az újabb kormányzati támogatás hallatán ismét fellángolt a vita az Orbán János Dénes költő által gründolt Kárpád-medencei Tehetséggondozó Kft. körül. Az írók petíciót fogalmaztak, és január 22-re tüntetést szerveznek az íróakadémia székhelye elé. Háttér a friss Heti Válaszban.

Obamáék új projektje: máris meg akarják dönteni Trumpot

Az orosz hackertámadások árnyékában készült beiktatására Donald Trump. Minden idők legkülönösebb elnökváltása előtt állunk – de miként törhet borsot utódjának orra alá Barack Obama? Részletek a friss Heti Válaszban.

Az M1 és a TV2 bukása után az Echo Tv lenne az új csodafegyver

Kálmán Olga a Hír Tv-be megy, az Echo lesz az új Hír TV, az ATV tulajdonosa Orbán Viktort védi és Andy Vajnával vacsorázik. „Ebben a televízióban mi folyik?” – kérdezte a Hit Gyülekezete tévéjében Tamás Gáspár Miklós. A csütörtöki Heti Válaszban mindent megmagyarázunk.