Régi tóparti vendégfogadók

/ 2017.07.11., kedd 10:52 / Hírforrás: Válasz.hu

A hazánkban járt utazók úti élményei is bizonyítják, hogy a csárdák, fogadók, korcsmák, kertvendéglők s velük a vendéglátás Magyarországon több száz éves múltra tekint vissza. Ám hazánk mára legkedveltebb nyaralóvidéke - mint üdülő- és vendéglátóhely - csak a XIX. század második felében indult fejlődésnek.

A mai Siófok területén a rómaiak idején Galerius - aki 305-311 között a Keletrómai Birodalom császára lett - a dunai provinciák akkori vezetőjeként 292-ben a Pelso-tavat (a Balaton latin neve) zsilippel szabályozta, és megteremtette a csatorna ősét. A Sió szabályozását és a Dunáig terjedő "hajócsatorna" munkálatait viszont csak 1858-ban kezdték meg, az első fazsilipet 1863-ban adták át. A helyiek azt az évet tekintik a fürdőalapítás idejének. 

Néhány évvel később a korabeli lapok ezt írták: "Az idegen fürdővendégek száma felülmúlja a százat, és a pesti reggeli lapok már délelőtt 11-kor olvashatók". Ebben az időben épültek Siófokon és a Balaton körül több helyen is az első cölöpökre épített fürdőházak, vagy más néven "fürdősátrak", de szállodák hiányában a vendégek csak a drágán kiadott magánházakban húzhatták meg magukat. A Somogy című lap 1869-es tudósításában ez olvasható: "Árnyéktalan úton, parázsmelegségű homokon izzad a vendég, aki egy földes, kis szobáért már 25- 30 forintot fizet havonta." Az áttörést az 1891-ben megalakult Siófok Balatonfürdő Rt. hozta meg, amely azután a századfordulóra modern fürdőtelepet épített, szállodákkal és éttermekkel. A legkorábbi vendéglátóhelyek a Sió, a Hullám, a Központi, a Fogas és a Balaton voltak - ez utóbbi zsidó konyhájáról volt híres. Kerthelyiségében a vendégek kedvenc esti időtöltése a kebab sütése volt. A sütés kellékeit természetesen a vendéglő biztosította.

A Nagyvendéglő és Kávéház hatalmas kerthelyiségében esténként élő zene szólt, ami egyébként jellemző volt a tópart kerthelyiségeinek nagy részére. Érdekesség, hogy a siófoki fürdőtelep bérletét 1905-től Krúdy Gyula apósa, Várady Gyula, a pesti Royal Szálló vezetője vette bérbe 20 évre 60 ezer koronáért. A déli oldalon továbbhaladva az ismert vendéglátóhelyek közül említést érdemel Balatonföldváron a Kupa-Vezér Szálló és Balatonszárszón a Véndiófa csárda. A Balaton nyugati végén Keszthely azzal dicsekedhetett, hogy az első város volt a tó körül, és már 1776-ban vendégeket fogadhatott az Amazon szálló és étteremben. A bejárat mellett emléktábla hirdeti, hogy 1798-ban itt szállt meg Csokonai Vitéz Mihály. A város korai fejlődését elsősorban a Festetics családnak köszönhette. Festetics György nevéhez fűződik a világ első rendszeres mezőgazdasági főiskolájának, a Georgikonnak (1797) a megalapítása és a Helikon Ünnepségek szervezése. A klasszikus értelemben vett vendéglátást viszont itt is csak a XIX. század utolsó évtizede hozta meg, amikor 1891-ben új hajókikötő épült, és megnyílt a nagyközönség fogadására a Balaton Szálló, a Hullám Szálló és Étterem, sőt egy sörgyár is létesült. Keszthely legnevezetesebb kerthelyisége a századforduló után a Fischer-csárda, későbbi ismert nevén Halászcsárda lett, ami közvetlenül a tóparton épült. Az északi oldalon a költők magyar Olimposznak, Illyés Gyula pedig "testes és borszagú hegynek" nevezte Badacsonyt. Első szállói a Hableány és a Neptun voltak, de mind a mai napig a legismertebb és leghíresebb a Kisfaludy Sándor présházából kertvendéglővé alakított Kisfaludy-ház. A költő egy 1785-ös badacsonyi szüreten ismerkedett meg későbbi feleségével, Szegedy Rózával. Csobáncz című regéjében így emlékezik a szüretre: "Bő víg s népes volt Badacsony / Az akkori szüretben; / Mozgott, hangzott az' egész hegy / Fenn és alatt, kint és benn."

A híres badacsonyi szőlőkultúra a római korra vezethető vissza, az akkor Buleának nevezett Badacsony vidékére sokan jártak pihenni és megízlelni a patríciusok borait. Nagy Lajos (1342-82) uralkodásának idejében a klastromkúti szerzeteseknek Gulácsy Ladomér fia adományozott szőlőskertet. Ez a fennmaradt adományozó levél a badacsonyi szőlő legkorábbi magyar írásos emléke, és a hagyomány szerint ebben az időben termelték itt először a burgundi eredetű pinot gris szőlőt, a szürkebarátot. Emellett a kiváló természeti adottságú Balaton-felvidéki, badacsonyi, kővágóörsi szőlőkben készítették a híres badacsonyi ürmöst is. Első szakirodalmi említése 1788-ból való, a XVIII. század végén már zacskókban árulták az ürmös fűszerkeveréket, amit a városi patikákban lehetett megvásárolni. Ebben az időben az ürmöst szélesebb körben készítették, mint az aszúbort, a Káli-medencében, a Badacsony mögötti szőlőhegyeken a módosabb birtokosok háztartásában külön ürmösboros edénykészleteket is tartottak. Az utóbbi évtizedekben - főleg Kisfaludy és Szegedy Róza iránti tiszteletből - újra készítik a badacsonyi ürmöst, külön erre a célra gyártott üvegekbe palackozva, Szegedy Róza arcképével.

A teljes cikk a Magyar Konyha Online oldalán olvasható el!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.