Régi tóparti vendégfogadók

/ 2017.07.11., kedd 10:52 / Hírforrás: Válasz.hu

A hazánkban járt utazók úti élményei is bizonyítják, hogy a csárdák, fogadók, korcsmák, kertvendéglők s velük a vendéglátás Magyarországon több száz éves múltra tekint vissza. Ám hazánk mára legkedveltebb nyaralóvidéke - mint üdülő- és vendéglátóhely - csak a XIX. század második felében indult fejlődésnek.

A mai Siófok területén a rómaiak idején Galerius - aki 305-311 között a Keletrómai Birodalom császára lett - a dunai provinciák akkori vezetőjeként 292-ben a Pelso-tavat (a Balaton latin neve) zsilippel szabályozta, és megteremtette a csatorna ősét. A Sió szabályozását és a Dunáig terjedő "hajócsatorna" munkálatait viszont csak 1858-ban kezdték meg, az első fazsilipet 1863-ban adták át. A helyiek azt az évet tekintik a fürdőalapítás idejének. 

Néhány évvel később a korabeli lapok ezt írták: "Az idegen fürdővendégek száma felülmúlja a százat, és a pesti reggeli lapok már délelőtt 11-kor olvashatók". Ebben az időben épültek Siófokon és a Balaton körül több helyen is az első cölöpökre épített fürdőházak, vagy más néven "fürdősátrak", de szállodák hiányában a vendégek csak a drágán kiadott magánházakban húzhatták meg magukat. A Somogy című lap 1869-es tudósításában ez olvasható: "Árnyéktalan úton, parázsmelegségű homokon izzad a vendég, aki egy földes, kis szobáért már 25- 30 forintot fizet havonta." Az áttörést az 1891-ben megalakult Siófok Balatonfürdő Rt. hozta meg, amely azután a századfordulóra modern fürdőtelepet épített, szállodákkal és éttermekkel. A legkorábbi vendéglátóhelyek a Sió, a Hullám, a Központi, a Fogas és a Balaton voltak - ez utóbbi zsidó konyhájáról volt híres. Kerthelyiségében a vendégek kedvenc esti időtöltése a kebab sütése volt. A sütés kellékeit természetesen a vendéglő biztosította.

A Nagyvendéglő és Kávéház hatalmas kerthelyiségében esténként élő zene szólt, ami egyébként jellemző volt a tópart kerthelyiségeinek nagy részére. Érdekesség, hogy a siófoki fürdőtelep bérletét 1905-től Krúdy Gyula apósa, Várady Gyula, a pesti Royal Szálló vezetője vette bérbe 20 évre 60 ezer koronáért. A déli oldalon továbbhaladva az ismert vendéglátóhelyek közül említést érdemel Balatonföldváron a Kupa-Vezér Szálló és Balatonszárszón a Véndiófa csárda. A Balaton nyugati végén Keszthely azzal dicsekedhetett, hogy az első város volt a tó körül, és már 1776-ban vendégeket fogadhatott az Amazon szálló és étteremben. A bejárat mellett emléktábla hirdeti, hogy 1798-ban itt szállt meg Csokonai Vitéz Mihály. A város korai fejlődését elsősorban a Festetics családnak köszönhette. Festetics György nevéhez fűződik a világ első rendszeres mezőgazdasági főiskolájának, a Georgikonnak (1797) a megalapítása és a Helikon Ünnepségek szervezése. A klasszikus értelemben vett vendéglátást viszont itt is csak a XIX. század utolsó évtizede hozta meg, amikor 1891-ben új hajókikötő épült, és megnyílt a nagyközönség fogadására a Balaton Szálló, a Hullám Szálló és Étterem, sőt egy sörgyár is létesült. Keszthely legnevezetesebb kerthelyisége a századforduló után a Fischer-csárda, későbbi ismert nevén Halászcsárda lett, ami közvetlenül a tóparton épült. Az északi oldalon a költők magyar Olimposznak, Illyés Gyula pedig "testes és borszagú hegynek" nevezte Badacsonyt. Első szállói a Hableány és a Neptun voltak, de mind a mai napig a legismertebb és leghíresebb a Kisfaludy Sándor présházából kertvendéglővé alakított Kisfaludy-ház. A költő egy 1785-ös badacsonyi szüreten ismerkedett meg későbbi feleségével, Szegedy Rózával. Csobáncz című regéjében így emlékezik a szüretre: "Bő víg s népes volt Badacsony / Az akkori szüretben; / Mozgott, hangzott az' egész hegy / Fenn és alatt, kint és benn."

A híres badacsonyi szőlőkultúra a római korra vezethető vissza, az akkor Buleának nevezett Badacsony vidékére sokan jártak pihenni és megízlelni a patríciusok borait. Nagy Lajos (1342-82) uralkodásának idejében a klastromkúti szerzeteseknek Gulácsy Ladomér fia adományozott szőlőskertet. Ez a fennmaradt adományozó levél a badacsonyi szőlő legkorábbi magyar írásos emléke, és a hagyomány szerint ebben az időben termelték itt először a burgundi eredetű pinot gris szőlőt, a szürkebarátot. Emellett a kiváló természeti adottságú Balaton-felvidéki, badacsonyi, kővágóörsi szőlőkben készítették a híres badacsonyi ürmöst is. Első szakirodalmi említése 1788-ból való, a XVIII. század végén már zacskókban árulták az ürmös fűszerkeveréket, amit a városi patikákban lehetett megvásárolni. Ebben az időben az ürmöst szélesebb körben készítették, mint az aszúbort, a Káli-medencében, a Badacsony mögötti szőlőhegyeken a módosabb birtokosok háztartásában külön ürmösboros edénykészleteket is tartottak. Az utóbbi évtizedekben - főleg Kisfaludy és Szegedy Róza iránti tiszteletből - újra készítik a badacsonyi ürmöst, külön erre a célra gyártott üvegekbe palackozva, Szegedy Róza arcképével.

A teljes cikk a Magyar Konyha Online oldalán olvasható el!

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

80 éves a XIII. kerület

A XIII. kerület június 1-jén ünnepli önálló közigazgatási egységgé válásának 80. évfordulóját. A díjmentesen látogatható ünnepi eseménysorozat a gyermeknapi hétvégén, május 25-27-én elkezdődik, a programok helyszíne a Béke tér lesz.