heti-valasz.hu/gasztronomia/valenciai-gasztrotura-128694

http://heti-valasz.hu/gasztronomia/valenciai-gasztrotura-128694

Svájci sajtok Sümegprágáról

/ 2018.03.12., hétfő 15:23 / Hírforrás: Válasz.hu

Magyarországról sokszor úgy tűnik, mintha Svájc maga lenne a Kánaán. Ehhez képest Kalla Roland, habár Svájcban született és ott is nőtt fel, Magyarországon építette fel a sajtbirodalmát. Pálpusztaiban biztosan ő a király, hiszen ez a sajtja három éve sorozatban nyer aranyérmet a sajtmustrán. Nehéz megérteni, mi indít valakit arra, hogy a nehezebb utat válassza.

Részlet az interjúból:

– Ön Kalla Kálmánnak, a Gundel egykori legendás séfjének az unokaöccse. Svájcban született és nőtt is fel – miért Magyarországon kezdett gazdálkodni?

– Szabadságvágyból. Pont azért, amiért az ötvenes években Amerikába disszidáltak. A svájci életet ugyanis túlontúl kiszámíthatónak, egyhangúnak találtam. Pedig volt munkahelyem, séfként dolgoztam. Konyhafőnök lettem, elég gyorsan végigjártam a ranglétrát, elértem voltaképpen mindent.

Egyszer csak kézhez kaptam egy levelet, amiben az állt, hogy 2042-ig dolgoznom kell, aztán nyugdíjba mehetek. Azt gondoltam, ez így nem túl izgalmas, ennél azért többet tartogat számomra az élet.

Az ötlet, hogy gazdaságot létesítsünk, a szüleimtől származott, akik eleinte Kanadában nézelődtek farm után, aztán rádöbbentek: miért is mennének Kanadába, amikor haza is jöhetnek?

Birtokot vettek hát Sümegprágán. Először édesapám költözött haza, aki eleinte birkákat tartott, kétszáz anyaállatot – nem tejben gondolkodott, hanem húsban. Csakhogy a birkáknak majdnem a felét kóbor kutyák tépték szét, így váltottunk tehenekre.

– A magyar ember nem is fogyaszt túl sok bárányhúst.

– Elsősorban olasz piacra adtuk el, de ma már itthon is lenne rá kereslet, a piacon egyre többen érdeklődnek iránta.

– Úgy él, mint bármelyik svájci gazda, aki eladja és fel is dolgozza a tejet. Egy darabka Svájcot teremtett a saját portáján?

– Mondhatjuk. Édesapám, Kalla János, akivel gazdálkodni kezdtünk, tavalyelőtt meghalt. Azóta a párommal, az anyukámmal és a három fiammal visszük a gazdaságot – a legidősebb szeptemberben kezd Vépen, a mezőgazdasági technikumban –, mintegy hatvan hektáron. Egy alkalmazottam van, aki megeteti és megfeji az állatokat reggelente, este ugyanezt a munkát már együtt végezzük el. Jelenleg huszonöt anyaállatunk van, plusz a szaporulat, most éppen ötvenöten vannak.

– A gazdálkodás mennyi munkát jelent?

– Reggeltől estig, nincs se szabadnap, se hétvége, se nyaralás. Gondolkodtam már rajta, hogy fel kellene venni valakit, aki helyettesít, de annyira összetett a munkaköröm, hogy nem találok olyat, aki át tudná venni. Lehet, hogy találok szerelőt – de ő nem fog sajtot készíteni. Most van egy emberem, aki fej, és elég ügyes, mert még szerel is, viszont ő sem ért a sajtkészítéshez.

Aztán kit küldök a piacra? Ott lépek kapcsolatba a vevőkkel, oda sem lehet bárkit beállítani. Engem keresnek az emberek, hozzám jönnek. Látják a termékeket, beszélgetünk egy kicsit… Ezt már nem is munkának, inkább kikapcsolódásnak tartom.

– Nem hiányzik az „unalmas”, kiszámítható svájci lét?

– Hát, nem. Teljesen más itt, nem lehet a kettőt összehasonlítani. Ott nyolc és fél órát ledolgozott az ember, aztán hazament. Persze, egy konyhafőnöknek otthon is pörög az agya, például azon, hogy megrendelt-e mindent.

A gazdálkodás cseppet sem unalmas: most sajtot csinálok, délután kimegyek a műhelybe és szerelek egy kicsit, aztán jön a fejés, etetés. Most még a gépeket javítjuk, hamarosan kezdődik a vetés, aztán az aratás – változatos az élet. A mezőgazdaságban minden évszak más.

– A sajtkészítést még Svájcban tanulta?

– Ott már az iskolások elsajátítják a sajtkészítés alapjait. Még a nyári táborokban is a hegyekbe vittek bennünket, sajtot készíteni. Az alap tehát már megvolt – de azt, hogy pontosan milyen baktériumkultúrákat használjak, már itt tanultam meg. Először autodidakta módon, aztán, amikor már nagyobb mennyiségekben dolgoztam, a vitnyédi Csermajorban.

A sümegprágai termelővel készített interjú Az Ízlelő Online oldalon olvasható el!

 

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – felvidéki szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Durva mondat Merkelről: „Nem bírok már együtt dolgozni azzal a nővel”

Milyen lehet az a kormány, ahol a legkisebb koalíciós partner minisztere így beszélhet a kormányfőről? És nemcsak hogy így beszélhet, hanem ultimátumot is adhat neki. A csütörtökön megjelenő digitális Heti Válasz azt nézi meg, hogyan juthatott ilyen helyzetbe Németország és Angela Merkel.