Szalonczukkedli

/ 2010.12.19., vasárnap 13:55 /
Szalonczukkedli

Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak.

A gasztronómiai pletykák ócskapiacán szívósan tartja magát a hit, hogy a szaloncukor alapjául szolgáló fondant készítésének titkát egy "nagy francia cukrász", Pierre André Manion vitte magával Franciaországból Berlinbe, s hozzánk német "tsemege-tsinálók" közvetítésével került a XIX. század elején.

Nekik azonban eszükbe se jutott a lágy cukorfalatokat csillogó sztaniolba és selyempapírba csomagolni, a papír végét kézzel kirojtozni, s a csemegét karácsonyfára akasztani.

A "salonczukkerl" hungarikum, s ha a világon bárhol beleütközünk, akkor vagy Magyarországon gyártották, vagy idegenbe szakadt honfitársaink készítették. Így írja minden mértékadó lexikon és gasztroblogger. Még akkor is, ha Pierre André Manion nevét egyetlen francia szakíró se hallotta. Se a Larousse Gastronomique, pedig abban négyezer szócikk szerepel. És nem említi a Brehm-lexikon sem.

Ezzel szemben (Franciaországban) mindenki ismeri Papillot úr történetét. A lyoni cukrászmester 1790 őszének egyik borongós délutánján azon kapta inasát, hogy az a fondant-cukorkákat dézsmálja. A kelekótya segéd szerelmes üzeneteket írogatott csillogó papírdarabkákra, azokba cukrokat csomagolt, s a szomszéd kisasszonyt ezekkel ostromolta.

Több se kellett a kapzsi mesternek, inasát kipenderítette, ám a rojtos szélű, csillogó sztaniolba csomagolt cukorkák ötletét megtartotta. Így született a papillote. Úgy néz ki, mint a szaloncukor, de a papír belsejére aforizmákat nyomtatnak.

Az első fenyőfát - újabb legenda szerint - Luther Márton állította, de erre nincs bizonyíték. 1604-ben azonban egy német utazó már említi a "családi fát": "Strasbourgban a kocsmákban Dannanbaumot állítanak, s teleaggatják színes papírrózsákkal, almával, dióval, ostyával, cukorkákkal." Ilyen fát díszített 1828-ban a krisztinavárosi kisdedóvó intézetben Brunszvik Teréz grófnő is.

Bár Podmaniczky Frigyes szerint a fenyőfát az ő édesanyja honosította meg Magyarországon, Vay Sándor elszegényedett gróf szerint (aki a pesti társasági életről írt d'Artagnan álnéven) viszont József nádor harmadik felesége, Mária Dorottya. Abban megegyeznek, hogy akkor még minden gyerek külön karácsonyfát kapott.

Kivéve a koldusgyermeket, akiről Jókai Mór írt 1854-ben: "Annyi ablak ki volt világítva, az utcákon fényes hintók robogtak alá s fel; ragyogó boltablakokban fenyőfák voltak kitéve, égő viaszgyertyákkal, cukorangyalkákkal, picike bölcsőkkel, azokban aludt a kis Jézus." Az író 1870-ben már a fát is segített feldíszíteni. Az édességet "szalonczukkedlinek" nevezte, elvégre a fenyőt a szalonban állították fel. Már ahol volt szalon. Mert a parasztember legfeljebb egy fenyőágat vitt be a szobába, amire a krumpli mellé tréfásan ráakasztotta a dohányzacskóját.

De a szaloncukor divatját már nem lehetett megállítani. Olyan kapós lett, hogy a három nagy csokoládégyár (a Stühmer, a Gerbeaud és a Kugler) titkos receptekkel várta az ünnepeket. 1891-ben A legújabb házi czukrászat című kézikönyvében Hegyesi József "magyar-francia szakács és vállalkozó" már 17 receptet sorol fel.

A kínálatban szerepel "szalon-ananász czukorka", "szaloncrémebonbon", "szalon-pisztácz-czukorka", de készült almás, fahéjas, mandulás és mézes szaloncukor is. Ekkor már működnek az első fondant-készítő gépsorok, ismerik a töltött, a mártott és az öntött szaloncukrot, sőt már tervezik a "ricselő" masinát is, amely a csomagolópapír rojtozását végezi. (Egyik ősrégi változatát megcsodálhatjuk a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumban.)

Ma évente négy-ötezer tonna szaloncukor fogy. A NetPincér felmérése szerint változatlanul a zselés-gyümölcsös, a marcipános, a karamellás, a konyakmeggyes és a kókuszos a legnépszerűbb. És akik nem kérnek a szaloncukorból? Azoknak Brillat-Savarint idézzük: "Boldog az a csokoládé, amely miután a nők mosolyán át bejárta a világot, szájban olvadva, élvezetes csókban leli halálát."

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

„Itt az ideje véget vetni az összebújás politikájának Ankarával!”

A Törökországban nyaraló magyaroknak jó hír: még kisebb zsúfoltságra számíthatnak. Mindenki másnak rossz: Berlin és Ankara viszonya annyira megromlott, hogy a németek már a turistáikat sem engednék Törökországba. A friss Heti Válaszban megmutatjuk, mi áll a feszültség mögött.

Még annál is nagyobb a baj az MSZP-ben – mondják a Népszabadság volt főszerkesztői

Széttartó, valamint ötlet, „brand” és program nélküli párt az MSZP, ami képtelen alternatívát nyújtani a Fidesszel szemben – vélik a Népszabadság volt főszerkesztői. Egyikük a Zoom.hu nevű portált szervezi, kollégája és testvére viszont az újságírópálya elhagyása után éppen a szocialisták pártkommunikációjának megújításával próbálkozott – sikertelenül. Egy asztalnál Murányi Marcell és Murányi András; páros nagyinterjú a Heti Válaszban!

Ki a felelős a hackerbotrányért? Itt vannak a BKK-ügy kulisszatitkai

Nem tartotta be a felelős közzététel elvét a BKK webshopját feltörő fiatal, de így is etikusabban járt el, mint azok, akik feljelentették. Az is igaz viszont, hogy a botrány napjaiban valóban súlyos kibertámadás folyt a BKK ellen. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

A Fidesz polgárháborús pszichózissal fenyeget – volt, akinek bejött

Potens ellenzék híján a kormányra a legnagyobb veszélyt Soros György és Brüsszel jelenti – mondta Orbán Viktor Tusnádfürdőn. A Fideszben polgárháborús pszichózissal is fenyegetnek, ami persze kampányfogás, de Borisz Jelcinnek anno bejött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Autó extrákkal

Eddig mindig bejött a kockázatvállalás Kiss Ádámnak, a Flexfleet Zrt. cégvezetőjének és résztulajdonosának.