valasz.hu/gasztronomia/ingyenes-szurkemarha-vigadalom-budapesten-125910

http://valasz.hu/gasztronomia/ingyenes-szurkemarha-vigadalom-budapesten-125910

Torna hagyományos ízei

/ 2017.03.30., csütörtök 16:01 / Hírforrás: Válasz.hu

Gömör–Torna ízvilágát foglalta össze Koleszár Krisztián a Nagyanyánk szakácskönyve mijelőnapokra és ünnepekre című kiadványban. Kiderül belőle, hogy a népmesei elemként hangzó görhő, szirik meg grulya milyen egyszerű, hétköznapi étkeket takar.

Nagyanyánk szakácskönyve mijelőnapokra és ünnepekreezt a címet adta a tornai tájegység asztali hagyományait megörökítő szakácskönyvnek Koleszár Krisztián, habár talán találóbb lett volna, ha azt írja a borítóra: Nagyanyám szakácskönyve. Hiszen ahány ház, annyi szokás, az ízlés pedig konyháról konyhára változik. Ezért aztán egy faluban – figyelembe véve a családi hagyományokat, valamint a társadalmi és a vagyoni helyzetet is – több autentikus szakácskönyv elkészülhetne. De nem készült, ez talán az egyetlen kiadvány, amely bepillantást enged Gömör–Torna sajátos ízvilágába.

Torna a történelmi Magyarország legkisebb vármegyéje, amelyet éppen kettészel a határ, amolyan terra incognita, azaz felfedezetlen, elrejtett táj. Mesék földje, ahol még nemrégiben is egy kötetre való, helyi vonatkozású mondát adtak közre az öregek elbeszéléseiből. A szakácskönyvből pedig kiderül, hogy az ízek terén is adódik jó néhány említésre méltó sajátosság.

A régi kincsek, népi hagyományok egyik őrzője ezen a tájon éppen Koleszár Krisztián, aki helybéliként egyik fő feladatának tekinti, hogy továbbéltesse, ami megmaradt. Nagyrészt neki köszönhető szülőfaluja, Bódvaszilas takaros tájháza is, melynek létrehozásába – úgy a gyűjtésbe, mint a rekonstrukcióba – a családját is aktívan bevonta: nagymamájának, Molnár Lászlóné Gavallér Ilonának köszönheti például a helyi gyűjtemény a helyreállított varrottasok egy részét. Mi sem volt természetesebb, mint hogy vele főzette le a vidék jellegzetes étkeit. A kiadvány népszerűségét jelzi, hogy már a második kiadásánál tart, mert az elsőt elkapkodták a helybéliek, akiknek még az ebben közreadott ételek jelentik az otthon ízeit.

De mik azok a mijelőnapok? Ezek a dolgos hétköznapok, azaz mívelőnapok, s ahogy a címben használt kifejezés is mutatja, errefelé élénken él a tájnyelv, s a tűzhely körüli sürgés-forgás közepette még napjainkban is a régi keletű elnevezések kavarognak. Olyanok, mint grulya, laksa, zsámiska – hiszen főzés közben senki nem ér rá közkeletű nyelvre lefordítani a helyi gasztronómiai kifejezéseket. De nincs is szükség erre, hiszen itt mindenki érti, hogy krumpliról, gyúrt tésztáról vagy éppen kukoricakásáról van-e szó. Errefelé a godolya nem a gödölye távirati stílusban emlegetve, hanem az egres, harmatgomba alatt szekfűgombát értenek, a főzött parasztpudingot pedig patyolatzsámiskának mondják. Szótár azért nem kell a szakácskönyvhöz, mert bár az ételnevek egy része idegenül cseng – ilyen a pecina, a szirke, a kröppöly vagy a görhő –, az összetevőket azért hétköznapi nevükön említik. A recepteket közelebbről megvizsgálva kiderül: sok étel végigmegy a Kárpátokon és a Kárpát-medencén, s habár a fűszerezés vidékenként változik, mégiscsak ugyanarról az ételről van szó.

Amikor Molnár Lászlóné Gavallér Ilona pecinát készített a kedvünkért a tájházban, nem gyerekkora emlékeit idézte meg. Hiszen a hét böjtös napjain – szerdán, vagy még inkább pénteken – sokszor manapság is valamilyen lepényételt ad az asztalra, sós vagy édes változatban, egy jó habart bableves után. Aki megkóstolja a frissen sült káposztás pecinát, nem gondol bele, hogy az ilyen, kövön, kemence fődjén vagy éppen sparhelt lapján sütött lepénykenyerek tulajdonképpen szükségkenyerek voltak valamikor, amikor a hét vége felé már elfogyott az „igazi” kenyér. Ezt éppen a derenki lengyelektől vette át a tornai lakosság, mint ahogy a haluskát, azaz sztrapacskát a szlovákoktól. Mindezek még a századforduló előtti „szegénykonyhából” mentődtek át a jelenbe. A páronfőtt gombóc pedig a felföldi németek, a „mánták” révén szivárgott az itteniek étrendjébe, a húsvéti sonka mellé szelt édeskés sajt, a szirike, avagy a sárgatúró pedig a ruszinok étele volt.

A szakácskönyv pillanatfelvétel az 1940-es évek gasztronómiájáról, amely még őrzi a XVIII–XIX. század e vidékre jellemző paraszti konyhájának ízeit, de már megjelennek benne a sütőporok zacskójáról lejegyzett polgári aprósütemények is. Amikor pedig a régi ételeket újrafőzték, néhány nem várt problémába is ütköztek. Némely alapanyag, például a szentjánoskenyér termése nyomtalanul eltűnt a boltok polcairól, ezért Németországból kellett beszerezni, hogy a szentjánoskenyeres metéltkére reszelhessék.

Sajátossága e vidék konyhájának, hogy kétféle sűrítési módszert egyszerre is használnak: előbb rántást készítenek, aztán még be is habarják az adott ételt. Ilona néni ezen túlmenően mindenbe tesz egy csipetnyi pirospaprikát is, mert nem szereti, „ha az étel olyan, mint a hótt ember teste”.

Mi a zsámiska és hogy tálalják?  A Magyar Konyha Online oldalán olvasható cikkből megtudható! 

 

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.

Erdélyi magyar politikus Katalóniáról: „Nekünk ez egyértelműen rossz”

Egyértelműen árt az erdélyi magyaroknak a katalóniai függetlenségi krízis – mondja Korodi Attila, az RMDSZ képviselője, aki szerint a Székelyföldnek Dél-Tirol lehet követendő minta. December 1. évfordulója nyomasztó árnyékot vet, de az ukrán oktatási törvény ellen sikerült vállvetve küzdeni a románokkal. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Vona Gábor rokonszenvvel figyeli a Momentum szárnybontogatásait

„Üdítő volt a vita őszintesége, nyitottsága, barátságos légköre” – mondja Vona Gábor arról a szeptemberi alkalomról, amikor a Szeretem Magyarországot Klub vendégeként zártkörű találkozón vett részt főként liberális-baloldali értelmiségiekkel. A Jobbik-elnök érdeklődésünkre meglepően barátságosan fogalmaz a programját múlt héten prezentáló Momentummal kapcsolatban is. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.