valasz.hu/gasztronomia/szell-tamas-egy-sef-mindig-sajat-etteremrol-almodik-128876

http://valasz.hu/gasztronomia/szell-tamas-egy-sef-mindig-sajat-etteremrol-almodik-128876

Valenciai gasztrotúra

A narancs és a paella földjén

/ 2018.05.25., péntek 14:08 / Hírforrás: Válasz.hu

Narancsligetek, rizsföldek, articsókaültetvények: nem véletlen, hogy a föníciai kereskedők kedvelt kikötői a Földközi-tenger nyugati medencéjében bújtak meg. A levantei városok közül pedig kiemelkedett Valencia. A rómaiak után gótok, arabok, kasztíliaiak alakították ezt a konyhát. A VIII. században a mórok ÉszakAfrikából és a KözelKeletről új kultúrnövényeket hoztak be: rizst, cukornádat, narancsot, mandulát. Ez a város a spanyol gasztronómia egyik legváltozatosabb színhelye. A forró, termékeny part menti síkságon gyümölcsök és zöldségek, halak, rákok, a hegyes vidékeken kecske és vadak kerülnek terítékre.

A folyók nagyon fontos szerepet töltenek be Valencia városának életében. Környezeti és turisztikai szempontból egyedülálló döntés született, amikor az 1957-es árvíz után elterelték a Turia folyót.

A folyó kiszáradt medrében, a nyolc kilométer hosszan húzódó Turia parkban múzeumokat, operaházat, akváriumot és állatkertet építettek, a neves építész, Santiago Calatrava tervezte a Művészetek és Tudományok Házát, a város megújult, a gasztroturizmus fellendült.

A vidéken a Segura folyó árterén a rómaiak leleményes öntözőrendszert hoztak létre, az arabok árkokkal és vízemelő kerekekkel tökéletesítették az öntözést, a mórok elűzése után az ültetvényeket felparcellázták, s összefüggő zöldség- és gyümölcskertek jöttek létre.

A sós tenger és az édes folyóvíz keverékével öntözött paradicsom, burgonya íze könnyen megkülönböztethető más területek zöldségeitől. Paradicsomból olyan sok terem, hogy nem véletlenül a valenciai tartományban rendezik meg a híres paradicsomháborút.

Bár magában Buñolban, ahol a Tomatina ünnep zajlik, nem is terem paradicsom, augusztus utolsó szerdáján a környék érett zöldségei mind itt landolnak. A vidék az articsókatermesztés legjelentősebb területe is.

A valenciai zöldségek, gyümölcsök messze földön híresek, de azt kevesen gondolnák, hogy az export 80 százaléka Közép-Európába kerül. Az új technológiáknak köszönhetően az elmúlt évszázadokban megkétszereződött az öntözött földek területe. A gazdálkodók egész esztendőben művelhetik a földjüket, és évente akár négyszer is betakarítják a termést.

Ha a magyar boltok polcain spanyol narancsot látunk, abban biztosak lehetünk, hogy Valencia tartományból származik. Ilyenkor tavasszal virágba borulnak a narancsültetvények, bódító illat lepi el a tájat.

A narancs virága (az azahar szó egyébként arab eredetű) nem véletlenül lett jelkép a spanyol kultúrában. Valencia környékén a narancson kívül klementint, mandarint, citromot is termesztenek.

A tartomány északi részén januárban mandulafák virágoznak, a hegyek fehérbe és rózsaszínbe öltöznek. A mandula a spanyol gasztronómia egyik főszereplője, szinte nem létezik desszert mandula nélkül.

Nálunk kevésbé ismert a földimandula, pedig gumóját már ötezer éves egyiptomi sivatagi sírokban is megtalálták. Valencia a híres földimandulatej őshazája. Az úgynevezett horchata (cukorral ízesített mandulatej) a város legtöbb bárjában kapható. Előállításához a földimandulát megszárítják, ledarálják, az őrleményhez vizet, cukrot és citromot adnak, átszűrik és hűtve fogyasztják.

Valencia nemzeti étele a paella, amelyhez a kicsi kerek rizs a város melletti rizsföldeken terem. Albufera, a kis tenger – így nevezték a mórok a Valenciától délre fekvő tengeröblöt. Amikor I. Jakab aragóniai király 1238-ban meghódította Valenciát, a rizsföldek egészen a városig nyúltak.

Azóta a lapos, csatornákkal szabdalt mocsaras terület Európa egyik legnevesebb rizstermő vidéke, bár a rizsexport csak az elmúlt évtizedekben kapott jelentős szerepet. Az első paellát a XV. században készítették Valenciában.

A teljes cikk és a paella receptje a Magyar Konyha Online oldalán olvasható el!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.