valasz.hu/gasztronomia/pal-istvan-szalonna-es-csaladja-116204

http://valasz.hu/gasztronomia/pal-istvan-szalonna-es-csaladja-116204

Villányban lelt otthonra a német borász

Susann Hanauer és Ralf Waßmann

/ 2017.08.17., csütörtök 13:35 / Hírforrás: Válasz.hu

Csak egy háromnapos kirándulást terveztek, de egy pécsdevecseri ház és egy villányi pince tulajdonosaiként távoztak. Megküzdöttek a magyar bürokrácia útvesztőjével, elsajátították a nyelvet és megtanultak magyar fejjel gondolkozni.

Részlet az interjúból:

A Wassmann Pince törénete húsz éve kezdődött egy villányi bortúrával, akkor állt a világ a feje tetejére Susann Hanauer és Ralf Waßmann számára. A bormanufaktúra biodinamikus minősítésű prémium vörösei hazai és nemzetközi versenyek büszke díjazottjai, a német pár számára azonban még fontosabb, hogy a természet és a szőlő közelében szabadságra találtak.

Családi örökség a bor és a természet szeretete?

Mindketten természetbarátok vagyunk, és nagyon szeretjük a bort, de ezeket nem otthonról hoztuk, így születtünk. A felmenőink között nincs borász, mégis, Ralf már tizenéves korától annak készült. Rendkívül érdekelte az erjesztés folyamata, szívesen kísérletezett mindennel, amit csak talált; rebarbara, alma, málna.
A Geisenheimi Egyetemen italtechnológiai mérnök diplomát szerzett, de sajnos az akkori világban idegennek számított a borászok között, mert nem borvidékről származik. Nem hitték el, hogy egy kívülről jött ember értene a szakmához, nem is akarták alkalmazni, mint borászt. Én laikus borkedvelőként közelítettem a témát, mert a végzettségem szerint jogász vagyok. De már gyerekként is élvezettel ízlelgettem a sört és a bort is. 2009-ben borbírálói oklevelet szereztem itt Villányban, így már hivatalos ítész papírom is van.

Van valamilyen mögöttes tartalma a fekete és fehér lovaknak a logóban?

Lómániás vagyok, Ralf előtt nekem a ló volt a minden. Többször is dolgoztam Izlandon, ahol lovakat törtem be, Németországban pedig az egyetem mellett lótenyésztőknél dolgoztam. Ralfot is megfertőztem, így, költözéskor a lovainkat is hoztuk. A logó kérdése a kereskedés kapcsán merült fel. Mindenki a lovat ajánlotta, nekem viszont furcsának tűnt a ló és bor párosítása.
Kerestünk egy grafikust, aki eljött hozzánk, hogy jobban megismerjen minket. Körbenézett, beszélgettünk, pár óra után pedig már mondta is, hogy legyen a ló. Így hát végül én is beadtam a derekam, mert kapcsolat mégis van a bor és a ló között. Trágyaként ugyanis lótrágya-komposztot használunk a szőlőn, így kiérdemelték a helyet a címkén.

Hogy kerültetek Villányba? Húsz évvel ezelőtt még kezdetlegesebb állapotok uralkodtak, és a borturizmus se nagyon dübörgött…

Akkoriban egy borkereskedő vállalkozásnál dolgoztam Heidelbergben, az ottani könyvtárban olvastam Hugh Johnson borszakíró könyvében, hogy a világ legjobb portugieser bora Villányból van. Kiderült, hogy az egyik barátunk már járt itt, és éppen egy újabb látogatást tervezett, úgyhogy vele tartottunk. Ez 1997 novemberében volt.

Nagyon meggyőző oportókat és sok más kiváló bort kóstoltunk, megismerkedtünk a Maul családdal, Gere Zsolttal, Mayer Mártonnal, Keller Gyurival, Bock Józsival, és még sok más borásszal, ők mind nagyon kedvesen fogadtak. Nem értettük, hogy külföldön miért nem ismerik ezt a vidéket, mi éreztük, hogy igazi gyöngyszemre leltünk. Amikor meghallották, hogy Ralf is ilyesmire vágyik, azonnal terület keresésbe fogtak, három nappal később már saját házunk és pincénk volt. Németországba már csak azért mentünk vissza, hogy felmondjunk, és összepakoljunk. Így alapítottuk a Wassmann Pincét.

Hogy látod a borvidék mostani helyzetét?

Olvastam a villányi borvidék történelméről, és tudom, hogy régen egy európai udvarból se hiányozhatott a magyar oportó, sőt, a New York-i Világkiállításra is villányi bort vittek. Amikor ide érkeztünk, azt vártuk, hogy pár év múlva visszanyeri a régi fényét, de sajnos nem teljesen így alakult. Valószínűleg túl kicsi a régiónk, így pedig nehéz kitűnni a nemzetközi piacon. Mi és az itteni borászatok többsége is folytat export kereskedelmet, szóval a helyzet azért elég jó. Gyakran összeülünk beszélgetni, megvitatni ezt a kérdést és folyamatosan dolgozunk azon, hogy eredményesebbek legyünk!  Létrehoztuk a DHC Villány minősítést és a Villányi Franc védjegyet, ami két fontos és igen sikeres lépés. A nemzetközi sajtóban Villány a legfontosabb magyarországi vörösborvidékként szerepel, és a neves rangsorokban több hazai borszakember teszi le voksát a borvendéglátásunk a színvonalassága mellett. Én is úgy érzem, hogy vezető borvidéken élünk. 

A teljes interjú a Magyar Konyha Online oldalán olvasható el!

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elhunyt Kányádi Sándor

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor. A Kossuth-díjas költő, író, műfordítót szerda hajnalban érte a halál Budapesten - tájékoztatta a család szerdán az MTI-t.

A nő, akit Trump elnök megnyugtat

Közös megoldásra van szükség migrációügyben, Oroszországgal pedig világosan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában, különben hozzászokunk, és ezt a hibát egyszer már elkövettük.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.

Így zajlik a nyugdíjrendszer rejtett reformja

Sosem látott mértékben maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el az idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.