Gazdasági mozaik

Gazdasági mozaik - 2010.02.18.

/ 2010.02.18., csütörtök 11:37 /

Vesztett az állam Postabank-ügyben - Nem kap 50 milliárd forintos kártérítést a Postabank-perben az állam, sőt még fizethet is közel egymilliárd forintot a Deloitte és a Prudentia könyvvizsgálóknak.

Az Orbán-kormány tíz éve perelte be a Postabank 1994 és 1998 közötti mérlegeit auditáló Deloitte-ot, a Prudentiát és az azóta megszűnt Arthur Andersent. A Princz Gábor vezette Postabank vagyona ugyanis a kétes ügyletek miatt 1998-ra szinte elúszott, és az Orbán-kormánynak 152 milliárd forintból kellett talpra állítania a pénzintézetet. Ekkora összegnél és tőkevesztésnél már nem közömbös a könyvvizsgálók felelőssége.

Az állam - amely a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodát bízta meg képviseletével - azzal az indokkal adta be keresetét, hogy a tulajdonosok a könyvszakértői jelentésekből nem kaptak időben tájékoztatást a Postabank nehézségeiről. Az állam eredetileg két jogcímen 171 milliárd forintot követelt, de idővel ez 50 milliárd forintra mérséklődött, mert a Postabank által okozott kár nagy része megtérült. Sokan már akkor eleve halott ügynek tartották az egészet, a könyvvizsgálók ugyanis jól fedezik magukat tévedés esetére. Általában a menedzsmentre mutogatnak, mondván: az éves beszámoló tartalmáért a vezetést terheli a felelősség. Egy auditor pedig csak akkor bukik meg, ha összejátszik az adott céggel. A könyvvizsgálói perek általában közös megegyezéssel zárulnak, az eredeti perösszeg bizonyos százalékában kiegyeznek a felek. Titokban hasonló megoldásban reménykedhetett az Orbán-kormány is.

A per azonban évekig hömpölygött ide-oda, majd az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság (FB) arról tájékoztatta az állam ügyvédeit, hogy részletes szakértői véleménnyel kell alátámasztaniuk állításaikat. Az állam viszont csak a kiszabott határidő után négy hónappal indítványozta szakértő bevonását. Miután a tárgyalások zömét a nyilvánosság kizárásával tartották, csak most derült ki: 2008 októberében a Legfelsőbb Bíróság (LB) hiába kérte az államot, hogy pontosan jelölje meg bizonyítási indítványát. "A felperes a jogalap kérdésében elzárkózott a szakértői bizonyítástól" - fogalmazott ítéletében Salamonné Solymosi Ibolya, az LB tanácselnöke. Tavaly szeptember 25-én az állam felülvizsgálati kérelmet adott be a Fővárosi Ítélőtábla áprilisi elutasító ítélete ellen, de ezt is elbukta.

Az állam tehát csupán eljárási mulasztás miatt elvesztett annyi pénzt, mint amennyit a vagyonadó bevezetésétől remélt. Sőt, még a nyakába varrták a 981 millió forintos perköltséget is, amelyből a könyvvizsgálók részesednek. A szakma szerint nehéz és bonyolult lett volna bebizonyítani, hogy például az auditor nem tervezte meg jól a könyvvizsgálatot, nem mérte fel megfelelően a kockázatot, nem értékelte megfelelően a Postabank befektetéseit, vagy nem állított rá elég embert az ügyre. Az tény, hogy épp Veres János pénzügyminisztersége idején nem tudta az állam beterjeszteni az előírt bizonyítékokat, és késte le a határidőket. (Ezzel szemben Nagy Péter ügyvéd azt állítja, hogy 13-14 alkalommal terjesztett elő bizonyítási indítványt, de ezek elbírálatlanok maradtak.)

Az már biztosan csak a véletlenek összjátékának köszönhető, hogy a Deloitte-től jött Oszkó Péter jelenlegi pénzügyminiszter és Simor András is, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Utóbbi a per indítása idején, 2001-ben töltötte be a Deloitte elnök-vezérigazgatójának posztját. A Deloitte valószínűleg akkor se jött volna zavarba, ha veszít: beperelhette volna ugyanis a Postabank jogutódját, az Erste Bankot. Az Erste 2003-ban úgy vette meg 101 milliárd forintért a pénzintézetet, hogy garanciát kapott a perfenyegetettségekre, ilyen esetben tehát az eladó államnak kell állnia a cechet.



Vége a Globex-történetnek

Tíz év után jogerős ítélet született a Globex-ügyben. Az ingatlanfejlesztéssel és értékpapír-forgalmazással felfutó, majd csődbe jutó Globex két vezetőjét, Vellai Györgyit hat, Vajda Lászlót pedig négy év börtönnel sújtotta a Fővárosi Ítélőtábla. A jogerős ítélet három évvel az elsőfokú döntés után született meg. A két vezető 2002-ben állt bíróság elé sikkasztás, hűtlen kezelés, tőkebefektetési csalás vádjával. Az ügyészség szerint Vellai Györgyi fiktív szerződéseket írt alá, hogy kedvezőbb színben tüntesse fel a cég helyzetét, és közreműködött olyan értékpapírügyletekben, amelyekben nem létező részvények cseréltek gazdát. A vezetők és nyolc társuk által okozott kár a vádirat szerint meghaladta a hatmilliárd forintot. A Globex-ügy sok száz kisbefektetőt károsított meg, és több önkormányzat költségvetését rendítette meg. Az összes bebizonyított és meg nem térült kár 2,5 milliárd forint. Mivel a vádlottak három év kilenc hónapja előzetes letartóztatásban voltak, a kedvezmények miatt várhatóan csak Vellai Györgyinek kell börtönbe vonulnia.



A vártnál kevesebb lesz idén az adóbevétel

Máris elveszített az állam 180 milliárd forint idénre tervezett adóbevételt. A legnagyobb kieső tételt 49 milliárd forinttal a vagyonadó eltörlése jelenti, de személyi jövedelemadóból (szja) és társasági adóból is 45-45 milliárddal kevesebbel lehet számolni. Az szja-rendszert az idén bevezetett változások alaposan megkavarták: a tárca korábban azzal számolt, hogy a szuperbruttósítás, az szja-sávhatárok és az adójóváírás változása összesen 130 milliárd forinttal rövidíti meg a költségvetést. A Pénzügyminisztérium így a tavalyra belőtt 2062,4 milliárd forint helyett idén 182,1 milliárddal kevesebbet, 1881 milliárdot tervezett be. De ez sem tartható a növekvő munkanélküliség és a családi pótlék adózásának Alkotmánybíróság általi megsemmisítése miatt. Csak ez utóbbi 30 milliárd forint kiesését jelenti. A válság és az év közbeni adóváltozások miatt már 2009-ben is csaknem 125 milliárd forinttal volt kevesebb az szja-bevétel ez előző évihez képest. A tárca szerint azonban nem borul a hiányterv, mert a vártnál jobban alakulhat a GDP, elsősorban az exportra termelő iparnak köszönhetően.




Ki mehet csődbe?

Befektetők véleménye alapján összeállította az államcsődre legesélyesebb államok listáját a Financial Times Deutschland (Magyarország nincs rajta.) Az első helyezett Kalifornia, mert az Arnold Schwarzenegger által kormányzott napfényállam tartós pénzügyi gondokkal küzd, emiatt számtalan beruházást leállítottak, és szigorításokra került sor. A második helyezett a lassan haldokló Görögország. A lap annak ellenére fogad Athén ellen, hogy a miniszterelnök nemrég szigorú programot hirdetett, melynek keretében 13 százalékról három év alatt három százalékra mérséklik a deficitet. A harmadik hely Lettországnak jutott: a balti állam 16 százalékos munkanélküliséggel küzd, és 11 milliárd dolláros hitelcsomag tartja felszínen. Dubai az előkelő negyedik helyet csípte meg: az öböl menti ország túlvállalta magát hatalmas építőipari befektetéseivel. A Dubai World novemberben jelentette be, hogy át kell ütemeznie 26 milliárd dolláros adósságát, ezzel pánikot okozva a piacon. Az ötödik helyre Izland került. A szigetországnak 2008-ban épphogy sikerült elkerülnie az államcsődöt. A problémák azóta sem rendeződtek, az izlandi polgárok a közelmúltban tartott népszavazáson mondtak nemet a brit és holland befektetőknek járó kártérítések kifizetésére.

Államcsődre esélyesek:

1. Kalifornia
2. Görögország
3. Lettország
4. Dubai
5. Izland
6. Irak
7. Pakisztán
8. Ukrajna
9. Venezuela
10. Argentína

Forrás: FTD

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.