70 méternyi metrópénzből meg lehetne oldani a fővárosi kutyakérdést

/ 2017.03.20., hétfő 11:00 /

Mit tehetnénk Budapesten az évente több mint kétezer utcára kerülő állat méltóbb elhelyezése, örökbeadása és a felelős állattartás népszerűsítése érdekében? Bővíthető-e a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság Állategészségügyi Szolgálata (közismert nevén az Illatos út)? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Magyarországon közel kétmillió kutya él, melyből 1,6 millió regisztrált. Becslések szerint országszerte több mint százezer állat kóborol. Csupán a gyepmesteri telepeken húszezer állat várja reménykedve gazdáját. Hazánkban átlagosan minden második családban tartanak kutyát, de a tágabb környezetet is beleszámolva legalább a népesség 60 százaléka érintett az ügyben. Egy európai színvonalú fővárosi menhely nem csupán az állatok kényelmét, az állatvédelem ügyét szolgálná, de jelentős presztízsnövekedéssel is járna a döntéshozók számára.

Fotó: Bachát Emese

 A jelenlegi helyzet a fővárosban

A fővárosban az évente több mint kétezer utcára kerülő állat befogását és tartását a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság Állategészségügyi Szolgálata (Illatos út) látja el. Rajtuk kívül számos állatvédő szervezet és menhely dolgozik a nehéz helyzet orvoslásán.

Az Illatos úton mindössze 94 férőhely áll rendelkezésre a kóbor és leadott állatok elhelyezésére. Bár az elmúlt években jelentősen javultak a körülmények, a szolgálatnál dolgozó munkatársak, orvosok szakértelme ellenére a kutyák európai színvonalú ellátására, a nagyszámú állat fogadására, kulturált örökbe adására a szűkös és korszerűtlen infrastruktúra miatt nincs lehetőség: a telep folyamatosan túlterhelt, funkciójából adódó kereteit kinőtte.

Nem köztudott, de a kutyák harmadát maguk a gazdák adják le az ebtelepen. Több esetben beteg, idősebb állattól válnak meg, vagy idős hozzátartozójuk halálakor megöröklik őket, és nem vállalják az állatok további gondozását.

Gyepmesteri telep, nem állatotthon

Az Illatos úton az állatok elhelyezésére szolgáló tágasabb, korszerűbben kialakított tér és szabad, zöld terület nem áll rendelkezésre. A valaha korszerűnek épült intézményben a folyamatos helyhiány miatt a belső kennelek fűtetlen kifutóiban is kutyákat kénytelenek elhelyezni. Az állatoknak a helyszűke miatt nincs lehetőségük a szabadabb mozgásra, így esély sincs a szocializációjukra. A telepre érkezők számára még az utcai parkolás is nehézségbe ütközik, és nincs hely az állatok kulturált bemutatására, a velük való ismerkedésre, az örökbefogadást tervezőkkel való interjúkra. Az örökbe fogadni vágyók a körülményeket látva sok esetben rossz érzésekkel hagyják el a helyszínt. Az ebtelep honlapján látható, hogy 2011-től a látogatók száma évente folyamatosan csökken, és emiatt egyre kevesebb az örökbefogadás.

Mindez nem a fenntartó hibája, hiszen a dolgozók hozzáértéssel bánnak az ott lakókkal, és felkészült állatorvosok diagnosztizálják, gyógyítják az állatokat. Az igazsághoz tartozik, hogy vidéki gyepmesteri telepeken gyakorta rosszabb állapotok uralkodnak. Előfordul, hogy 300-400 kutya közül sok állat él a szabad ég alatt, olykor láncra verve; sem elégséges számú kennel, sem kutyaház nincs, ahová behúzódhatnának.

Fotó: Apai Márton

A kutyák esélyei

Sok olyan kutya van az Illatos út telepén, amely már hosszú hónapok óta vagy akár egy éve kénytelen bezárva élni, új gazdára várva. A kennelekben az ingerszegény környezet miatt az állatok egy része visszahúzódóvá, mások agresszívvá válhatnak, így egyre kisebb az esélyük, hogy örökbe fogadja őket valaki.

A hosszantartó elszigeteltség okozta stressz az immunrendszerre is negatív hatással van. Nő a betegségek iránti érzékenység, felgyorsul az izomfehérjék lebontása, majd ennek következtében az izomsorvadás, lesoványodás. Ez a folyamat szembetűnően jelentkezik azoknál az állatoknál, amelyek egyébként mozgásigényes, napi rendszerességű munkát igénylő fajtába tartoznak.

A túlzsúfolt telepen élő 100-120 állat napi sétáltatása a gondozók számára megoldhatatlan feladat. Ha nagyobb hely és zöldterület állna rendelkezésre, és a működési szabályzat is megengedné, akkor önkénteseket is tudnának fogadni, akik besegítenek az állatok megmozgatásában, hiszen az állatbarátok, állatvédő szervezetek is szívesen ajánlanák fel segítségüket ehhez.

Mi lehet a megoldás?

Az Illatos úti árva és sérült kutyák örökbeadása érdekében már kilenc éve dolgozó Vigyél Haza Alapítvány szerint a fővárosban mielőbb létre kell jönnie egy állami vagy önkormányzati üzemeltetésű, európai szintű állatotthonnak. Az új struktúrában az Illatos út megőrizné alapvető, gyepmesteri funkcióját, hiszen a telep a fővárosi állategészségügyi feladatok ellátására – a kóbor egyedek befogása, a gazdáik által tartani nem kívánt állatok befogadása, az önkormányzatok jegyzői által elkobzott kutyák átvétele, az állategészségügyi hatóság rendelkezésére a veszettséggyanús állatok megfigyelése – teljes mértékben alkalmas.

A megfigyelési időszak lejártával azonban, amikor már a kutyák örökbe adhatóvá váltak, átkerülnének egy korszerű menhelyre, ahol kulturált körülmények és szakértelem várja az állatokat rehabilitációra, szocializációra, és önkéntesek bevonásával örökbe adásuk segítésére. Ezzel a megoldással az Állategészségügyi Szolgálat mentesülne az állatok hosszan tartó gondozása és az örökbeadások adminisztrációs terhe alól, valamint további helyek szabadulnának fel a magas szintű állategészségügyi feladatok végzésére.

Fotó: Apai Márton

A kutyások véleményvezérek

A kutyás társadalom jelentős része véleményvezér: számukra kiemelten fontos az állatokkal való kíméletes, felelős bánás elősegítése. Döntéseikben, kapcsolataikban, érzelmi elköteleződésükben jelentős szerepet játszik, hogy a velük kapcsolatban álló személy vagy szervezet hogyan viszonyul a kérdéshez. A kerületi polgármesterek közösségi oldalait olvasva láthatjuk, hogy ha állatvédelemmel vagy állattartással kapcsolatos pozitív hírt osztanak meg, kétszer annyi kedvelést kapnak, mint egy átlagos hírnél. Jó példa erre egy nem mindennapi befogadott macska, „Bürgi”, akit Gödöllő „kettes számú” polgármestereként tartanak számon, és a Polgármesteri Hivatal „lakója”. Hosszabb nevén „Frau Bürgermeisterin von Gödöllő” közösségi oldala a Heti Válaszban megjelent Gémesi György-interjú után egy nap alatt 400 követővel gazdagodott.

„Az elkötelezett kutyások házi kedvenceiket családtagnak tekintik: nem haszonállatnak, hanem társállatnak, és ez a szemlélet a mindennapi életüket is végigkíséri. Nem csupán éttermet vagy üdülési célpontot választanak annak megfelelően, hogy az adott helyen hogyan fogadják a velük érkező állatot, de bizonytalan döntési helyzetben a mérleg nyelve a kutyákról gondoskodó, értük tenni akaró felé billen. Ez a mentalitás befolyással lehet akár politikai döntéseinkre is. Az aktuálpolitikával kevésbé foglalkozó ember rokonszenve bizonytalan döntési helyzetekben a kutyákért igazán tenni akarók felé fordul. Ezért a kutyás társadalmat mint érdekközösséget érdemes komolyabban figyelembe venni, még akkor is, ha nem teljesen homogén” – mondja Óvári András, a Vigyél Haza Alapítvány alapítója.

Persze azért, hogy a kutyamenhelyeken teltház van, vagy sok a borzalmas körülmények között tartott és nemritkán megkínzott állat, nem lehet kizárólag a hivatalokat és a döntéshozókat hibáztatni. Fontos, hogy örökbefogadás előtt tisztába legyünk azzal, hogy a felelős állattartás nem egyszeri kiadással jár, hanem folyamatos költségekkel (például ivartalanítás, megfelelő táplálás, éves állatorvosi költségek) és gondoskodással.

Fotó: Bachát Emese

A számok nyelvén

  • 2015-ben 19 511 kutya került be országszerte a gyepmesteri telepekre. 2012-től a kutyák kötelező egyedi jelölése – hétköznapi nevén chipelés – következtében harmadával csökkent a gyepmesteri telepeken a kutyák száma. A chipek segítségével ugyanis a járókelők is haza tudják juttatni az elkóborolt ebeket.
  • 19 511 kutyából 15 104 került gazdához, ez a bekerült kutyák 77 százaléka
  • Az ebek kötelező egyedi jelöléséről szóló jogszabályhely 2012-es megjelenése óta több mint kétmillió kutyát regisztráltak az állami adatbázisban. Az ország ebállománya azonban becslések szerint csak 1,2-1,3 millióra tehető. Ennek az az oka, hogy nagyrészt azok a kutyák is szerepelnek a kétmilliós nyilvántartásban, amelyek külföldi tulajdonoshoz kerültek, valamint nagyszámú, időközben elpusztult eb is szerepel a rendszerben, akiknek halálát tulajdonosuk – a jogszabály ellenére – nem jelentette be a szolgáltató állatorvosnál.

Mennyi az annyi?

Kiszámoltuk, hogy a „kutyakérdést” 70 folyóméter metróból meg lehetne oldani:

  • A 4-es metró teljes beruházása 452,5 milliárd forint volt
  • A vonal teljes hossza: 6632 folyóméter
  • Egy folyóméterre eső költség: 68,2 millió forint
  • A fővárosi állatotthon zöldmezős beruházásának becsült költsége legfeljebb ötmilliárd forint, azaz 70 folyóméternyi metrópénz

Rosta

Dévényi István

Találkozunk 2016-ban!

Információs Társadalom Parlament - 2017

Elég, ha csak beleolvasunk a hazai vagy nemzetközi sajtóba, hogy észrevegyük, a látszólagos nyugalom és biztonság ellenére is sok szempontból érezhetjük magunkat fenyegetettnek.

Müller Péter Soós Imre tragédiájáról

Cannes-ban idén újravetítették a Körhinta című filmet, amelynek férfi főszereplője az 1956-os siker után néhány hónappal öngyilkos lett. Soós Imre tragédiáját Müller Péter írta meg Részeg józanok címmel. Nagyinterjúnk a szerzővel a csütörtöki Heti Válaszban.

Lengyel politikus: „Nem fogadtuk el Orbán érvelését Putyinról”

A magyar politikusok kihasználják, hogy az EU a lengyelekkel foglalkozik Magyarország helyett – állítja a lengyel ellenzék vezetője. Grzegorz Schetyna emellett alig burkolt ellenszenvvel néz Budapest és Moszkva közeledésére. Exkluzív nagyinterjú a csütörtöki Heti Válaszban.

Bemutatjuk a Heti Válasz legidősebb olvasóját!

A hét e heti embere annyira szubjektív választás, hogy magyarázatra szorul. Pottyondy Zsófia május 18-án töltötte be a 104. életévét. Ő a Heti Válasz legrégebben fiatal előfizetője.