A 444 és az Átlátszó szerint mindenki hülye – pedig ők írnak ökörségeket

/ 2017.09.13., szerda 17:15 /
A 444 és az Átlátszó szerint mindenki hülye – pedig ők írnak ökörségeket

Nem változtatja meg érdemben a nemzetiségi anyanyelvi oktatási struktúráját az új ukrán oktatási törvény – állítja az Átlátszón Bőtös Botond.

Nevetséges a nyelvi jogok sárba tiprásáról beszélni, a magyar sajtó „a levegőből csinált tényt” – írja a 444 vendégszerzője, Radnóti András.

Lényegében mindketten ugyanazt mondják: nem is olvasta senki az ukrán oktatási törvényt Magyarországon, a teljes magyar sajtó és minden párt félrement a tiltakozással, ugyanis a törvénymódosítás nemhogy nem okoz érdemi jogsérelmet, de az ukrántudás szintjének emelésével még egy kicsit jót is tesz a kárpátaljai magyarságnak.

Mindjárt foglalkozunk érdemben is Bőtös és Radnóti urak állításaival, de előbb mutassuk meg a véleményfrontokat, hogy hányadán állunk ezzel a kis vitával.

Akik szerint az új – egyelőre még elnöki aláírással el nem látott – ukrán oktatási törvény súlyosan jogsértő (nem teljes lista):

  • Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont (Beregszász, Ukrajna), Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Magyar Szocialista Párt, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Kereszténydemokrata Néppárt, Lehet Más a Politika, Párbeszéd Magyarországért, Demokratikus Koalíció, Együtt – a Korszakváltók Pártja, Liberálisok, Momentum Mozgalom

Akik szerint alaptalan és nevetséges hisztéria megy az ukrajnai magyarok jogait nem is annyira sértő törvény körül (teljes lista):

  • Bőtös Botond, Radnóti András

(Zárójeles megjegyzésként rögzítsük, hogy Radnóti András a Momentum tagjaként jegyzi a 444-es írását – pedig a Momentum határozottan elítélte az ukrán oktatási törvényt. Ezt azért majd beszéljék meg házon belül.)

Persze ne álljunk meg itt, mert még mindig simán lehet, hogy a fent említett összes kárpátaljai szervezet (majd nyomukban minden magyar párt) téved, miközben Bőtösnek és Radnótinak igaza van.

A szeptember 5-én az ukrán Legfelsőbb Tanács által megszavazott 3491-d számú oktatási törvény megfosztja a kárpátaljai magyarságot az eddig biztosított, bölcsödétől az egyetemig tartó kisebbségi nyelvű oktatás jogától. Ezt Radnóti sem vitatja, hiszen azt írja: „tény, hogy megszűnik az egynyelvű magyar középiskola”. Ami úgy egynyelvű, hogy az 1. osztálytól az érettségiig, azaz a 11. osztály végéig eddig is mindenki kötelezően tanult ukránul. Vagyis vége az egységesen magyar tannyelvű középiskoláknak. Erre azt mondani, hogy nem változik az „anyanyelvi oktatási struktúrája”: egyszerű kreténség.

Az 1–4. osztály elvégzése után a gyerekeknek megszűnik az eddig biztosított anyanyelvi oktatás lehetősége. Hogyan lehet ezt nem tiszta jogfosztásként értelmezni?

A 444 cikkében – mely többször ledorongol mindenkit, amiért nem olvasta az ukrán törvényszöveget – szerepel, hogy Kijev direkt a magyaroknak kedvező „kiskaput” épített a törvénybe. „…nemzeti kisebbségek, így a magyar, a korlátozásnak csak elszenvedői – lennének, ha nem tették volna a jogszabályba bele azt a kiskaput, hogy »egy vagy több tantárgyat« EU-s ország nyelvén is lehet a közoktatásban tanítani” – írja a 444 alkalmi szerzője.

Akkor nézzük az ukrán eredetit. A Verhovna Rada (az ukrán Legfelsőbb Tanács) honlapjáról kikukázható a törvényszöveg második olvasata (ezen az oldalon, ahol alul a Текст законопроекту до другого читання 10.07.2017-re kell kattintani), majd a kapott dokumentumban a 9. oldalon a 4. pontot kell nézni. Legjobb tudásunk szerint ezt örökli a végleges, szeptember 5-én megszavazott változat is:

У закладах освіти відповідно до освітньої програми можуть викладатися одна або декілька дисциплін двома та більше мовами - державною мовою, англійською мовою, іншими офіційними мовами Європейського Союзу.

Magyarul: Az oktatási intézményekben egy vagy több tantárgyat két vagy több nyelven (a hivatalos nyelven, angolul és az Európai Unió más hivatalos nyelvén), az oktatási programnak megfelelően lehet tanítani.

Ez a tétel nem kiskapu, hanem fenyegetés. Olyan gumiparagrafust írt a törvényalkotó, amibe bármi belefér. Aki ezt nem érti, képzelje el, hogy odalép hozzá a kocsmában egy idegen, és megkérdezi: egy vagy több pofont keverjek az arcodra?

Ez a törvény ebben a formában lehetőséget ad arra, hogy az órák és nyelvek mennyiségét külön, utólag szült direktívákban határozzák meg. Pillanatnyi hangulaton, politikai klímán múlik, hogy hány tárgyat lehet magyarul tanítani a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, ahol eddig alap volt, hogy bármit lehet magyarul tanítani. Miközben az ukrán alkotmány kimondja: a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak garantált joga van az anyanyelvén történő oktatáshoz!

Ha ez nem elég, a fentiek mellé olvassuk el az ukrán parlament hivatalos, szeptember 12-i angol nyelvű hírlevelét is, annak vonatkozó részét szintén a Verhovna Rada honlapjáról:

The law legibly stipulates that the language of education at the relevant establishments is the national language of the state.

Vagyis: A törvény jól olvashatóan előírja, hogy az érintett intézményekben az oktatás nyelve az állam nemzeti nyelve.

Ott van még Ulana Suprun, Ukrajna egészségügyi miniszter, aki azt mondta a Mandinernek, hogy márpedig „az ukrajnai kisebbségek is ukránok”. Vagy az ukrán kommentár, ami szerint „az iskolákat ugyanis az ukrán adófizetők pénzéből tartják fenn, ezért normális, ha azokban ukránul oktatnak”.

Amit az Átlátszó és a 444 rendkívül tudálékosan hisztériának nevez, az természetes immunreakció a jogfosztás láttán. Az új oktatási törvény – ha rákerül az elnöki aláírás – mindent megváltoztat. Magyar iskolák helyett lesznek iskolák, ahol egyébként magyarul is lehet tanulni tárgyakat. Remélem, nem kell magyarázni, hogy a kettő nem ugyanaz.

 

 

További részletek a holnap megjelenő Heti Válasz címlapsztorijában, kapcsolódó írásként pedig ajánlom a Hodinka Antal Központ Miért nem jó az új ukrajnai oktatási törvény a kárpátaljai magyaroknak? című írását.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Az Orbán-modell alappillérei – Magyarország, projektország?

Hogyan sikerül a Fidesznek 2017 végén is vezetni a népszerűségi listát? Miért támogatja őket sok baloldali is? Hogyan érték el, hogy tömegek egzisztenciája függjön a sikerüktől? Ezekre a kérdésekre is válaszol egy új tanulmánykötet – illetve a friss Heti Válasz.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.