valasz.hu/itthon/szijjarto-peter-oszinte-pillanata-megkinoztak-az-europai-parlamentben-126648

http://valasz.hu/itthon/szijjarto-peter-oszinte-pillanata-megkinoztak-az-europai-parlamentben-126648

A baloldali megmondóember anno még csodálta a lenácizott Donáth Györgyöt

/ 2016.03.03., csütörtök 16:10 /
A baloldali megmondóember anno még csodálta a lenácizott Donáth Györgyöt

Egyáltalán nem biztos, hogy Donáth Györgynek szobrot kell állítani. De hogy az élet – miként az alábbi idézetek mutatják – bonyolult, az szentigaz.

„Két napja antifasiszta tüntetés akadályozta meg a szoboravatást. Donáth 1939-44 között képviselője volt a kormányzó Magyar Élet Pártjának (MÉP), amelynek budapesti elnöke, 1943-tól országos alelnöke volt. A kétharmados többséggel irányító MÉP közreműködésével lépett életbe a II. zsidótörvény, amelynek Donáth lelkes támogatója volt.” (A Népszava tudósítása, 2016, február 26.)

„A Magyar Közösségi per rendkívül érdekelt engem, hiszen ott különleges emberek ültek a vádlottak padján, a tárgyaláson pedig bizony kiderült, hogy a vizsgálati stádiumban, a katonapolitikai osztályon mindegyiküket súlyosan bántalmazták. Csodálattal figyeltem Donáth Györgyöt, a per fővádlottját, aki szabadon és bátran beszélt, s az utolsó szó jogán teljesen elvszerűen mondta el, amit a magyar helyzetről gondolt. Mindez rám nagy benyomást tett, és ezt a magatartást l947-ben még össze tudtam egyeztetni kommunista újságírói szerepemmel. Számomra Donáth testesítette meg azt az elvhűséget, amelyet én addig a kommunista vezetőknek tulajdonítottam.” (Kende Péter, interjú a Haver Informális Zsidó Oktatási Közhasznú Alapítvány honlapján, 2006)

„Dokumentumértékű szövegében beszámol az 1938 őszén létrejött »Egyesületközi bizottságról«, amelynek tagjai egy jegyzőkönyvet írtak alá, mely közös működésük alapjait rögzítette. A szeptember 27-én kelt szöveget jóváhagyólag, írása centrumaként idézi Donáth: »A legmagasabb cél, amelynek elérésére mindenkinek, aki az együttműködésben részt vesz, törekednie kell: a magyar birodalom helyreállítása. (…) A magyar élet bárminő irányításából ki akarjuk zárni azokat a fajokat és népelemeket, amelyeket a magyarságra és az itt élő nemzetiségekre egyaránt károsnak ítélünk, elsősorban a zsidóságot.«” (György Péter, 2016. február 27, Népszabadság)

„Amikor ma Donáth György emléke előtt tisztelgünk, egy olyan rövid életű jogász-politikus emléke előtt hajtunk fejet, aki nem volt ugyan mentes a korra jellemző bűnöktől, de politikai pályája során a II. világháború alatt szemben állt a német nemzetiszocializmussal, következetesen és megingathatatlanul küzdött az ország szuverenitásáért a náci, majd a szovjet megszállással szemben.” (Gulyás Gergely el nem mondott beszéde Donáth György szobrának avatásán, 2016. február)

„Dr. Donáth György, az 1944. március 19-e előtti parlament tagja, aki a zsidótörvények tárgyalásakor tiltakozásul kivonult az ülésteremből. (…) A szervezet évtizedek óta létezett. Bölcsője Erdélyben ringott. Arra szövetkeztek, hogy a román, majd később a német expanzióval szemben egymást mint magyarokat segítsék az előrejutásban, hogy vezető állásban a magyar érdekeket szolgálják, mindenekelőtt az idegen befolyások ellen. A háború alatt ez a hitleri Duna menti politika ellen irányult. (…) A tagok, fiatal népi értelmiségiek, Szabó Dezső egykori követői, Németh László írásai állal inspirált egyetemisták, fiatal katonatisztek már 1945 előtt, de az után is tagjai maradtak a közösségnek. Ideológiájuk szűkre szabta a magyarság ismérveit, nem volt idegen tőlük az enyhén fajvédő irányzat.” (Kubinyi Ferenc, Beszélő, 1988/2)

„Ezt látom például a haldoklóknál… a legutóbb is a kilencvenes éveiben járó Olti Vilmos, a vérbíró, aki két-három hónappal ezelőtt tért meg, ő, aki ötven évvel ezelőtt engem ítélt el nagy hetykén, a rendemmel, az Egyházammal, Mindszentyvel együtt – és most őt az Úristen elém hozta: rám borult, és zokogott, és nem tudtam azt mondani neki: „te ítéltél el”, hanem feloldoztam, és ott a vállamon megkapta az irgalmat. Ilyenek a csodák.” (Kerényi Lajos piarista szerzetes a Donáth Györgyöt halálra ítélő Olti Györgyről, 2007. április-május, Família magazin)

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.