A baloldali megmondóember anno még csodálta a lenácizott Donáth Györgyöt

/ 2016.03.03., csütörtök 16:10 /
A baloldali megmondóember anno még csodálta a lenácizott Donáth Györgyöt

Egyáltalán nem biztos, hogy Donáth Györgynek szobrot kell állítani. De hogy az élet – miként az alábbi idézetek mutatják – bonyolult, az szentigaz.

„Két napja antifasiszta tüntetés akadályozta meg a szoboravatást. Donáth 1939-44 között képviselője volt a kormányzó Magyar Élet Pártjának (MÉP), amelynek budapesti elnöke, 1943-tól országos alelnöke volt. A kétharmados többséggel irányító MÉP közreműködésével lépett életbe a II. zsidótörvény, amelynek Donáth lelkes támogatója volt.” (A Népszava tudósítása, 2016, február 26.)

„A Magyar Közösségi per rendkívül érdekelt engem, hiszen ott különleges emberek ültek a vádlottak padján, a tárgyaláson pedig bizony kiderült, hogy a vizsgálati stádiumban, a katonapolitikai osztályon mindegyiküket súlyosan bántalmazták. Csodálattal figyeltem Donáth Györgyöt, a per fővádlottját, aki szabadon és bátran beszélt, s az utolsó szó jogán teljesen elvszerűen mondta el, amit a magyar helyzetről gondolt. Mindez rám nagy benyomást tett, és ezt a magatartást l947-ben még össze tudtam egyeztetni kommunista újságírói szerepemmel. Számomra Donáth testesítette meg azt az elvhűséget, amelyet én addig a kommunista vezetőknek tulajdonítottam.” (Kende Péter, interjú a Haver Informális Zsidó Oktatási Közhasznú Alapítvány honlapján, 2006)

„Dokumentumértékű szövegében beszámol az 1938 őszén létrejött »Egyesületközi bizottságról«, amelynek tagjai egy jegyzőkönyvet írtak alá, mely közös működésük alapjait rögzítette. A szeptember 27-én kelt szöveget jóváhagyólag, írása centrumaként idézi Donáth: »A legmagasabb cél, amelynek elérésére mindenkinek, aki az együttműködésben részt vesz, törekednie kell: a magyar birodalom helyreállítása. (…) A magyar élet bárminő irányításából ki akarjuk zárni azokat a fajokat és népelemeket, amelyeket a magyarságra és az itt élő nemzetiségekre egyaránt károsnak ítélünk, elsősorban a zsidóságot.«” (György Péter, 2016. február 27, Népszabadság)

„Amikor ma Donáth György emléke előtt tisztelgünk, egy olyan rövid életű jogász-politikus emléke előtt hajtunk fejet, aki nem volt ugyan mentes a korra jellemző bűnöktől, de politikai pályája során a II. világháború alatt szemben állt a német nemzetiszocializmussal, következetesen és megingathatatlanul küzdött az ország szuverenitásáért a náci, majd a szovjet megszállással szemben.” (Gulyás Gergely el nem mondott beszéde Donáth György szobrának avatásán, 2016. február)

„Dr. Donáth György, az 1944. március 19-e előtti parlament tagja, aki a zsidótörvények tárgyalásakor tiltakozásul kivonult az ülésteremből. (…) A szervezet évtizedek óta létezett. Bölcsője Erdélyben ringott. Arra szövetkeztek, hogy a román, majd később a német expanzióval szemben egymást mint magyarokat segítsék az előrejutásban, hogy vezető állásban a magyar érdekeket szolgálják, mindenekelőtt az idegen befolyások ellen. A háború alatt ez a hitleri Duna menti politika ellen irányult. (…) A tagok, fiatal népi értelmiségiek, Szabó Dezső egykori követői, Németh László írásai állal inspirált egyetemisták, fiatal katonatisztek már 1945 előtt, de az után is tagjai maradtak a közösségnek. Ideológiájuk szűkre szabta a magyarság ismérveit, nem volt idegen tőlük az enyhén fajvédő irányzat.” (Kubinyi Ferenc, Beszélő, 1988/2)

„Ezt látom például a haldoklóknál… a legutóbb is a kilencvenes éveiben járó Olti Vilmos, a vérbíró, aki két-három hónappal ezelőtt tért meg, ő, aki ötven évvel ezelőtt engem ítélt el nagy hetykén, a rendemmel, az Egyházammal, Mindszentyvel együtt – és most őt az Úristen elém hozta: rám borult, és zokogott, és nem tudtam azt mondani neki: „te ítéltél el”, hanem feloldoztam, és ott a vállamon megkapta az irgalmat. Ilyenek a csodák.” (Kerényi Lajos piarista szerzetes a Donáth Györgyöt halálra ítélő Olti Györgyről, 2007. április-május, Família magazin)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.