A bálvány túlnőtt rajtunk

/ 2015.07.08., szerda 15:19 /

A joguralom eszményéből bálványt faragtak – állítja Varga Zs. András alkotmánybíró, aki azt állítja: addig növeltük a jogszabálytengert, míg mindnyájan jogsértők lettünk. A jog nyelve túlzottan elszakadt a hétköznapi értelemtől, a bírói aktivizmus átveszi a törvényhozás feladatait.

– Hogy mondhatja alkotmánybíró létére, hogy a jogállam zsarnoksága fenyeget?

– A jogállamiság nevében minden más szabályrendszert száműztünk a mindennapokból. Nem számít a szokás, a kultusz, az illem, a hit, a hagyomány – csak a joguralom elvont eszménye. Elvárjuk, hogy a jog az élet minden rezdülését szabályozza. Ennek következtében rettenetes mennyiségű jogszabályunk lett, és már nem a tartalmat, hanem a szabályozást védjük. Ráadásul absztrakt fogalmak, mint a jogállam, elkezdenek szélsőségesen kiterjesztett, univerzális jelentést kapni – ezt nevezem a joguralom bálványának. Az elvont fogalmat aztán valaki megtölti neki tetsző tartalommal, és akár nemzetközi szinten is politikai bunkósbottá válhat. A Magyarországot elítélő Tavares-jelentésben – amely klasszikusan politikai, és nem jogi szöveg – például 39-szer szerepel a jogállam kifejezés.

– Végül mégis minden európai fórum elismerte, hogy Magyarország jogállam. Hol itt a baj?

– Valami nincs rendjén, ha Magyarországnak ilyen hihetetlen erőfeszítéssel kellett megvédenie magát, holott minden, ami az elmúlt években történt, megfelel az angol, a francia vagy a német jogállamfogalomnak. Leginkább természetesen a magyarnak, mert nincs egységes modell, minden ország a maga módján tölti ki ezeket az absztrakt kereteket. Magyarországtól az elmúlt öt évben ezt a jogot vitatták el.

– Ezt a Velencei Bizottság tagjaként állítja?

– Ott is előadtam ezt az álláspontomat. A Velencei Bizottság a természetéből fakadóan faragja, tökéletesíti a bálványt. Eredetileg azért hozták létre, hogy segítse a közép-európai jogállami átmenetet. Mára ebből egy éktelenül nagy hatalmú testület lett, amely felkérésre ugyan, de megfellebbezhetetlen ítéletet mond országok alkotmányos berendezkedése, törvényei fölött. Honnan kapott erre felhatalmazást? Honnan ered a mérce, amelyhez az országokat mérik? Mint zömmel tudósokból álló tanácsadó testület, a bizottság nagyon hasznos, de nem elfogadható, hogy a véleménye kemény jogi parancs rangjára emelkedjen. Ma már az Európai Bizottság döntése nyomán formalizált jogi eljárások indíthatók EU-tagországok ellen a Velencei Bizottság álláspontjára hivatkozva. Ez kinyit egy veszedelmes kaput.

– Eszményből bálvány? – A joguralom dogmatikája című könyvében többször bírálja a Sólyom László-féle első Alkotmánybíróságot. Tévút volt a láthatatlan alkotmányra hivatkozni a rendszerváltás után?

– Igyekszem korrekt lenni: az Alkotmánybíróság az akkori helyzetben nehezen tudott volna mást tenni. Én sem tettem volna mást, ha a tagja vagyok. Az 1990-es évek elején senki nem láthatta, hogy a jogállam – melynek létét az alkotmány szövege deklarálta a szocialista jelző helyett – önálló ideológiává válhat.

– Hol terelte ez rossz útra a magyar demokrácia fejlődését?

– Például az igazságtétel ügyében. A jogállam elvére hivatkozva semmisítették meg a pártállami időkben elkövetett bűncselekmények megbüntetését lehetővé tevő törvényt. Mondván, ami egyszer elévült, többé nem büntethető.

– Biszku Béla békében megöregedett, ami sérti az ember igazságérzetét, de ez még mindig csak a múltról szól.

– A bálványt akkor kezdték el kifaragni, amikor elvi igénnyel kimondták, hogy a jogállam egyszerre tény és program. Ez utóbb rendszeresen előkerült a határozatok szövegében, és bármire hivatkozási alapul szolgált. Az alkotmánybíróság ezzel átlépett a törvényhozás és a végrehajtó hatalom felségterületére.

– Önök most másként alkotmánybíráskodnak, mint az elődeik?

– A magánvéleményemet mondhatom: szerintem máshogy kell. Az alkotmánybíróság elsősorban jogalkalmazó, vagyis nem veheti át a kormányzás szerepét. Szerintem egy ilyen jellegű korrekciót tett lehetővé az új alaptörvény.

– Amerikában nagy vita zajlik, ki döntsön társadalmi alapkérdésekben – az eutanázia, a halálbüntetés, az abortusz, a melegházasság ügyében. Kilenc senki által nem választott főbíró, vagy a nép, esetleg a képviselők?

– Ha választanunk kell egy döntésnél, hogy inkább aktivisták vagy inkább visszafogottak legyünk, akkor inkább legyünk visszafogottak. Több amerikai bíró is ezt vallja, ez kiderül az indokolásaikból.

– A bírók aktivizmusának köszönhető a rasszok közti házasság tilalmának feloldása vagy az evolúció oktatása az iskolákban. Nem lehet, hogy pont a senki által nem választott jogászok állnak ki az alapvető eszmények mellett, amikor a választott politikusok ehhez gyávák?

– Dehogy vitatom, hogy számtalan tartalmilag jó döntést hoztak. A magyar alkotmánybíróság is helyesen döntött, amikor 1990-ben eltörölte a halálbüntetést. A kérdés az, van-e a bíráknak felhatalmazásuk arra, hogy elfordítsák az ország kormányát. Ebben lennék én nagyon óvatos, mert vitathatatlan, hogy az alkotmánybíróságokban okos, a joghoz kiválóan értő emberek ülnek, de nem őket bízta meg a nemzet az ország kormányzásával.

– Amerikában tudni, ki a konzervatív, ki a liberális főbíró, ki vallásos, ki nem. Magyarországon ezt nem szokás nyíltan elismerni. Miért?

– Ebben nagy különbség van az Egyesült Államok és Közép-Európa között. Amerikában a bírói függetlenséget nem úgy értelmezik, hogy megrajzolják a független bíró prototípusát, aztán az ideálisnak tekintett sablonba mindenkit belegyömöszölnek. Természetesnek veszik, hogy mindenkinek mások a tapasztalatai, más a világnézete, a politikai elkötelezettsége. Elvárják viszont, hogy tudjon ezen felülemelkedni. Közép-Európában ezekről a dolgokról nem illik beszélni. A közvélemény és a jogászszakma is elvárja, hogy mindenki rejtse el a meggyőződését. Mindig a hűvös, elfogulatlan szakmaiság hangján kell megszólalni.

– Hívőként hogy tud világnézetileg semleges maradni?

– Semleges sehogy, de ha az ember elvállal egy tisztséget, ahol elvárás a pártatlanság, mérlegelnie kell, hogy képes-e az elkötelezettségét egy kérdésben mások számára is elfogadható érvekkel alátámasztani. Ha nem, mert nincsenek érvei, és csak a hitére tud hivatkozni, inkább ki kell maradni a döntésből. A kérdés tehát, hogy vannak-e racionális érveim, amelyek segítik a döntéshozatalt. Azt soha nem mondhatom, hogy azért van igazam, mert ez az igazság. Mindez a világnézeti, vallási elkötelezettségre vonatkozik, mert a pártkötődés nálunk tilos.

– Az amerikai főbírói indokolások közérthető, lendületes publicisztikák. Nálunk miért beszél a jog száraz szaknyelven?

– Ez a XIX. század német hagyománya, a Begriffsjurisprudenz, vagyis fogalmi jogtudomány. A jog nálunk olyanná vált, mint a matematika: metanyelv, azzal a különbséggel, hogy a matematika zártabb, a jogi metanyelv kevésbé konzisztens. A magyar Alkotmánybíróság szerintem mindig igyekezett a döntéseit érthetően is megfogalmazni, nem szorítkozott a szőrszálhasogató, jogászi pontosságú formulákra. Az elvárásoknak muszáj megfelelni, de elismerem, hogy ez súlyos probléma, mert a jog nyelvének elszakadása a hétköznapi értelemtől, valamint a jogszabályok számának növekedése akadálya annak, hogy a jog betöltse elsődleges feladatát: eligazítást adjon hétköznapi emberek hétköznapi problémáiban.

– A bálvány már önöknek, jogászoknak is túl nagyra nőtt?

– Hogy csak egy konkrét példát mondjak: 11 éves a közigazgatási hatósági eljárási törvény, mely majd’ kétszáz szakaszból áll, és az eltelt időben közel nyolcszáz módosítás érte. Ez az a jogszabály, amelynek alapján jogosítványt kapunk, lakcímet jelentünk be, a rendőr megbírságol, vagyis amivel minden polgár találkozik, amikor hatósági ügyet intéz. Statisztikailag tehát ennek minden szakaszát négyszer módosították. Ez abszurdum.

– Ez megfelel a jogbiztonság elvárásának?

– Van egy olyan érzésem, hogy mindnyájan jogszabálysértők vagyunk. Olyan mennyiségű és annyira érthetetlen jogszabálynak kellene megfelelni, hogy nem merném kijelenteni: minden rám vonatkozó jogszabályt betartok, mert a rengeteg törvény egy részéről nem is tudok, más részét pedig biztos félreértem.

Varga Zs. András alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánja, a legfőbb ügyész volt helyettesének könyve Eszményből bálvány? – A joguralom dogmatikája címmel jelent meg a Századvég Kiadó gondozásában.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.