A birodalom visszavág

/ 2011.08.23., kedd 08:38 /
A birodalom visszavág

Balti források szerint a Szovjetuniót sirató régi orosz titkosszolgálati elit üzenőfüzete az a Regnum.ru nevű portál, mely a "nacionalista" Magyarország rémképével traktálja a moszkvai döntéshozókat. A hírügynökség a Galambos-Szilvásy-féle kémsztori miatt a Heti Válasznak is nekiesett.

 

Amikor július közepén előálltunk a nyilvánosságban jó ideje tekeredő kémügy magyarázatával - vagyis hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal öt éve egy orosz érdekű gazdasági társaságnak szolgáltatta ki saját személyzeti adatait -, országon belülről és kívülről egyaránt megkaptuk a magunkét. Ami az előbbit illeti: a néhai MDF volt szóvivője, az újabban a Gyurcsány Ferenc fémjelezte Magyar Demokratikus Charta környékén tájékozódó Kerék-Bárczy Szabolcs és Helmeczy László ügyvéd államtitoksértés gyanújával feljelentést tett a Heti Válasz írásai miatt (ismeretlen tettes ellen).

Az aktus különös, hiszen az eljárás kezdeményezői elvileg nem sejthetnék - lévén államtitokról szó -, hogy a sajtótalálgatások közül melyik volt pontos. Ennek ellenére kizárólag lapunk verziójából igyekeztek krimit faragni, azaz közvetve elismerték: pletykaszintnél mélyebb tudással rendelkeznek az NBH volt vezetőit, illetve az egykori titokminiszter Szilvásy Györgyöt érintő gyanúsítás részleteiről.

Mindazonáltal Kerék-Bárczyék villanása lapzártánkig nem szült se jót, se rosszat. Azzal viszont, hogy a többmilliós olvasótáborral (jellemzően gazdasági vezetőkkel, jogászokkal) rendelkező, az orosz internetes hírpiac negyedik-ötödikjeként jegyzett Regnum.ru portál is ráugrott a kémtörténetre, nemzetközivé lett a botrány. A hírszerzői jelentések aprólékosságával dolgozó lap egyenesen azt vizionálta, hogy a Szilvásy-ügy farvizén olyan anyagok is nyilvánosságra kerülhetnek, amelyek Vlagyimir Putyin kormányfő ellen irányulnak, így hatással lehetnek az elnökválasztás előtt álló Oroszország politikai berendezkedésére. A Regnum a Heti Válasz vonatkozó írásait "megrendelt" provokációnak minősítette, emellett sajnálattal vette tudomásul, hogy a mai Budapesten egyesek meg akarják tisztítani a titkosszolgálatokat "a régi kommunista rezsimhez közvetlenül vagy áttételesen kötődő emberektől" (lásd keretes írásunkat).

A hírügynökség nem csak a kémsztori kapcsán érzékeltette, hogy az exszovjet térségnek van rettegnivalója az Egyesült Államoknak "vazallusi hűséget" fogadó Orbán-országtól. Ha nem ez a médium továbbítaná a legbennfentesebb hangnemben az itteni híreket Kelet felé, talán szóra sem volnának érdemesek az afféle fordulatok, hogy "a magyarok alkotják Európa leginkább nacionalista népét", vagy hogy a magyar külpolitika értékelésekor nem szabad kihagyni a számításból a vidéki férfi (Orbán Viktor) személyes becsvágyát, "aki Trianon megsemmisítőjeként akar bekerülni a magyar történelembe". Így azonban, hogy még a Magyar Távirati Iroda is a nagy nyugati orgánumokkal említi - illetve szemlézi - egy lapon a Regnumot, érdemes komolyan kezelni az orosz nyelvű sajtó eme (vad)hajtását.

Az észt nemzetbiztonság a Szovjetuniót sirató régi titkosszolgálati elit üzenőfüzeteként azonosította a hírgyárat - tehát politikai vállalkozásként. Litvánia és Észtország nemkívánatos személyként tartja nyilván a Regnum.ru alapítóját, Mogyeszt Kolerovot (képünkön), aki a Putyin-éra 2005 és 2007 közötti periódusában az orosz elnöki hivatalon belül a külföldi kulturális kapcsolatok osztályát vezette (Dmitrij Medvegyevnek alárendelve). E stáb feladata a valóságban az egykori szovjet köztársaságokban kirobbant "színes" forradalmak elleni küzdelem volt - amit az egyébként kampánytanácsadással foglalkozó Kolerov 2005-ben maga is elismert, mondván: "Oroszországnak meg kell védenie érdekeit az exszovjet térben." Lényegében ugyanez a mottója a most újra általa főszerkesztett Regnumnak, orosz forrásaink azonban állítják: "A korábban a krasznojarszki kormányzó Alekszandr Lebegyet is szolgáló Kolerov mára Putyinabb Putyinnál, Medvegyevebb Medvegyevnél. Tévedés azt gondolni, hogy portálja több mint a kizárólag birodalmi kontextusban gondolkodni képes egykori nemzetbiztonságiak szócsöve."

Ami viszont meghökkentő: a Regnum Budapest-ellenes írásait jegyző Dmitrij Szemusinnak tudomásunk szerint van magyar állampolgársága. Korábbi felesége ugyanis magyar - a rendszerváltozás után mindketten tanítottak a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán (ez jelenleg a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Központja). Szemusin könyvet is megjelentetett idehaza a Posztszovjet füzetek sorozat keretében Belorusszia rövid története címmel, melyet az MSZP-ből 2009-ben távozott Oroszország-szakértő, Krausz Tamás szerkesztett. A Regnum specialistája bevallottan a magyar-orosz együttműködés hagyományos műhelyeivel, például a Krausz és Szvák Gyula által menedzselt ELTE Ruszisztikai Központtal van forródróton - olyannyira, hogy a minap ki is kelt az Orbán-kormány szelíd támogatásával működő Tolsztoj Társaság létezése ellen. Utóbbi azért született, hogy elnyomja a Krausz-Szvák-féle, "a szovjet időkbeli jogfolytonosságot őrző" szervezeteket - kesergett júliusban a Regnum oldalán Szemusin. Ám ő az élő példa rá, hogy továbbra is szabad a pálya azok előtt, akik magyar állampolgárként a szovjet birodalmi ideológia jegyében kívánják befolyásolni Budapest és Moszkva viszonyát.

 



Best of Regnum

A kémügyről

"A Galambos-Laborc-Szilvásy-ügy többrétegű. Egyfelől érzékelhető a jelenlegi kormány ama törekvése, hogy lejárassa a korábbi szocialista hatalmat, és végre a vádlottak padjára ültesse Gyurcsányt. [...] Másrészt meg akarják tisztítani a titkosszolgálatokat a régi kommunista rezsimhez közvetlenül vagy áttételesen kötődő emberektől. [...] Kimutatható egy oroszellenes szál is, Galambos Lajost érzékelhetően orosz irányú kémkedés segítésével gyanúsítják. [...] Valószínűsíthető, hogy a magyarok olyan lejárató anyagokat szellőztetnek majd meg, amelyek hatást gyakorolhatnak az elnökválasztás előtt álló Oroszország politikai palettájára. Számítani lehet arra, hogy ezek a kompromittáló információk a jelenlegi kormányfő, Vlagyimir Putyin ellen irányulnak." (2011. július 5.)

 


"A magyarországi média már 2010-ben ráirányította a figyelmet az orosz érdekűnek mondott Zömök-Eclipse céghálóra. [...] Áprilisban kulcsfontosságú cikk jelent meg a Heti Válaszban; első ízben ez az írás említi a kémkedés vádját. Maga a cikk címe is - Kém over? - a történet mára ismert végkifejletére utal. A Heti Válasz írásában szó esik a Zömök orosz-ukrán kapcsolatairól, valamint a társaság és az Eclipse Zrt. szimbiotikus együttműködéséről. Ennek kapcsán először merült fel a jelenleg kémkedéssel gyanúsított Zömök-vezető, Püski László neve. [...] A 2011. július 14-i Heti Válaszban aztán újra meghatározó jelentőségű cikk jelent meg, melynek következtetése egyértelmű: az orosz hátterű Zömök Kft. közvetlenül gyűjtött információkat a budapesti titkosszolgálatoknál. [...] A lap megismételte, hogy Püski az egykori Szovjetunióban tanult, felesége orosz, illetve a Zömök társtulajdonosa is orosz. [...] Ezek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a Heti Válasz első cikke megrendelésre készült. Az volt a célja, hogy a választási kampányban kompromittáló anyagot hozzon forgalomba a leköszönő szocialista kormány ellen. [...] Mint láthatjuk, a szovjet honfitársainkkal létesített családi kapcsolatok a Fidesz Magyarországán elegendő okot szolgáltatnak ahhoz, hogy magyar állampolgárokat gyanúsítsanak meg Oroszország javára végzett kémkedéssel." (2011. július 18.)

Orbán Viktorról

"Az elmúlt év megerősítette azt a XIX. század óta ismert tényt, hogy a magyarok alkotják Európa leginkább nacionalista népét. [...] Az új magyar külpolitika értékelésekor nem szabad kihagyni a számításból a vidéki férfi [Orbán] személyes becsvágyát, aki Trianon megsemmisítőjeként akar bekerülni a történelembe." (2011. január 6.)

A magyar uniós elnökségről és Budapest külpolitikájáról

"Az uniónak szóló magyar program a példátlan tömegtámogatásnak örvendő Orbán Viktor kormányprogramjának egyenes folytatása. Ez a politika Oroszországhoz egész sor radikális elképzelést címez, melyeket az új Európa képviselői igyekeznek rákényszeríteni az EU régi tagjaira. Ezek között van a kommunizmus és a nácizmus azonos kezelése, amely Oroszországgal mint a Szovjetunió utódával szemben szemrehányásokat alapoz meg. De ebbe a körbe tartozik az energetikai biztonsággal - más szóval az Oroszországtól való energetikai függetlenséggel - kapcsolatos retorika is, amely a vállalati-bürokratikus konkurencia leplezésére szolgál. Mintha Magyarország nem lett volna a náci Németország és Hitler leghűségesebb szövetségese, és mintha az országban nem az etnikai nacionalizmus és Horthy kormányzó újjászületése folyna, mintha nem a magyar gazdaság lenne az Európai Unióban a legkevésbé hatékony az energiafelhasználásban." (2010. november 30.)

"Az orosz kormánynak el kell gondolkodnia a Déli Áramlat gázvezeték kilátásain, hiszen épp Magyarország tett olyan lépéseket az új nemzeti politika keretében, amelyek az instabilitás széles ívét teremtik meg a Balkán és a Kárpát-medence határán - Romániában, Szerbiában, Ukrajnában és Szlovákiában -, és amelyek már a legközelebbi jövőben súlyos etnikai konfliktusokkal fenyegetnek." (2011. március 24.)

"Június vége az USA iránti vazallusi hűséget demonstráló események jegyében telt Magyarországon. [...] A transzatlanti hét központi eseménye a Tom Lantos Intézet megnyitása volt." (2011. július 5.)

"Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn gyakorlatilag megfenyegette a románokat, hogy ha eljön az idő, a magyar kormány az erdélyi magyarok érdekeinek védelmében megtesz minden szükséges lépést. [...] A magyarok kitartóak és céltudatosak, és az új nemzeti politika keretében tett kisebb-nagyobb lépéseik lassan, de biztosan koptatják az Erdély feletti román szuverenitást." (2011. augusztus 4.)

A moszkvai magyar kereskedelmi képviselet épületének korrupciógyanús eladásáról

"Az ügyet a magyar fél 2010 nyarán pihentette, hogy nyomásgyakorló eszközként használhassa fel az orosz féllel folyó tárgyalásokon. Amikor kátyúba jutott a Szurgutnyeftyegaz Molban vásárolt részének és a Malévban való orosz részesedésnek az ügye, a magyarok úgy döntöttek, bedobják ezt a kétes adut. A február 8-i előállítások után a nyomás kezdett rejtett zsarolásra emlékeztetni. Az orosz szál emlegetése kétértelmű helyzetbe hozza az orosz kormányt, élén Vlagyimir Putyinnal: a magyarok a jelek szerint rá akarják hárítani a fő felelősséget az ügyben. Az új magyar kormány így a korrupciós botránnyal csapást mér az eddigi orosz-magyar kapcsolatok egész rendszerére, és ami a lényeg, a kölcsönös politikai-gazdasági bizalomra. [...] A legkellemetlenebb, hogy a magyarok a korrupciós ügyet röviddel a következő oroszországi elnökválasztási kampány kezdete előtt dobták be az orosz sajtóban." (2011. február 15.)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.