A család értéke és az érdekek csatája

/ 2001.08.31., péntek 07:39 /

Jó hír: tavaly, a gyed bevezetésének évében háromezerrel, idén az első hat hónapban újabb háromszázzal nőtt a születések száma. Rossz hír: a nyugati határszélen ötszázalékos a munkanélküliség az egyre erőteljesebb munkaerőhiány ellenére. Egy elégedett családügyi és egy gondterhelt szociális miniszterrel, Harrach Péterrel beszélgettünk.


Fotó: Vajda József

Azt hallani, ha a Fidesz nyeri a választásokat, nem lesz többé önálló Szociális és Családügyi Minisztérium, egyetlen főosztály foglalkozik majd ezekkel az ügyekkel.

Ez az ellenzék szándéka. Ha ezen az oldalon valakinek ilyen gondolatai lennének, meg kellene győznie a miniszterelnököt és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséget. Ez akkor is igaz, ha nem a struktúra a fontos, hanem a politikai szándék és cselekvés.

Nem tartja ijesztőnek, hogy a mindenkori kormányok milyen nagy hatással vannak a családok döntéseire? Az előző kabinet idején 15 ezerrel esett vissza a születések száma.

Most viszont egyre többen vállalnak gyermeket. A kormányzat feladata, hogy lehetőséget teremtsen, helyzetbe hozza a családokat, ők pedig kihasználják ezt. Megtenni semmit nem lehet helyettük, de egyengetni az útjukat lehet. Most ezt tesszük.

Az első fél évben az előző év hasonló időszakához képest háromszázzal nőtt a születések száma.

1999 és 2000 között már volt egy igen tetemes - háromezres - növekedés. A tendencia változatlan, ezért fontos ez az adat.

A demográfusok a Bokros-csomag idején azzal nyugtatták a közvéleményt, hogy a családok csak elhalasztják a gyermekvállalást. Rájuk cáfolnak a tények, vagy éppen most születnek meg a "Bokros-babák"?

Ezt azért nem hiszem. A gyermekvállalás elhalasztása sokszor válik végleges döntéssé. A születések számának növekedése elsősorban a családpolitikai rendszer visszaállításának és továbbfejlesztésének köszönhető. Ehhez járul az a tény, hogy a családi élet értékeiről sokat beszélünk, ezek újból megjelentek a köztudatban.

Sokakat éppen ezért érhet kellemetlen meglepetésként a támogatások igénylésénél a már-már nevetségesen kisszerű bürokratikus ügyintézés.

A politikai változásokat könnyebb kivitelezni, a bürokratikus rendszer átalakítása a berögződések miatt nehezebb. Valószínűleg erre kevesebb gondot fordítottunk, ez a jövő feladata lesz. A családtámogatási rendszer főbb vonalaiban felállt, most meg kell hallgatnunk az érdekvédelmi szervezetek képviselőit, mert ők jobban tudják a tárcának közvetíteni az élet problémáit. Például az otthonteremtési támogatásnál a Nagycsaládosok Országos Egyesületének nyomására vezettük be, hogy nem új lakásra való cserénél is fel lehet használni a gyermekek után járó szociálpolitikai támogatás felét.

Idén másodszor kapnak a rászoruló gyerekek 13. havi kiegészítő családi pótlékot iskolakezdéskor.

Négyezer forintot gyermekenként.

Nem tapasztalja ugyanakkor, hogy az iskolák a tanévkezdéskor támasztott igényeikkel nincsenek tekintettel a gyermekek szociális helyzetére?

Sajnos ez eléggé gyakori, és nem az általános követelményekből, hanem az iskola egyedi igényeiből adódik. Nem örülök ennek, de tenni sem tudok ellene, mert ez nem az én területem.

Valamivel idősebb csoportot tart izgalomban a nyugdíjreform ügye. A szocialisták azt javasolják, ne az átlagos fogyasztói kosár alapján számolják a fogyasztói árak változását, hanem a nyugdíjasok különleges szokásait figyelembe véve. Tehát a rezsi, a gyógyszerárak...

...és például a nyers élelmiszereket nagyobb arányban vegyék figyelembe. Csakhogy az előzetes számítások azt mutatták, ez sok esetben negatív irányba mozdítaná el a mérleget.

Vagyis rosszabbul járnának a nyugdíjasok?

Esetenként igen. Ezért azt javasoljuk, vegyük figyelembe a nyugdíjaskosarat, de csak akkor, ha az a kedvezőbb. Persze erre azt mondhatják majd, a választások közeledtével mindig jobban járnak a nyugdíjasok, mert ők valamennyien választópolgárok.

Egyes folyamatok azonban nem kedveznek a nyugdíjasoknak.

Melyekre gondol? Én eddig úgy láttam, a változások kedvezőek számukra.

Nem a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, mert - az előző négy év negatív egyenlegével szemben - itt erőteljes a növekedés. De itt van a minimálbér és a minimálnyugdíj közötti egyre növekvő rés, vagyis az aktívak jövedelmével szemben a nyugdíjak relatív leértékelődése. Ön ezt egészséges folyamatnak tartja?

A kettő mindig elszakad egymástól. Korábban 25 500 és 16 ezer forint körüli volt a két összeg.

Most viszont 40 ezer, illetve 18 600 forint.

Nem hiszem, hogy a kettőnek együtt kellene mozogni. A gond egy másik oldalról éppen az volt, hogy a segélyek - amelyek összege a minimálnyugdíjhoz kötött - és a minimálbér között kicsi volt a különbség, s ez nem tette vonzóvá a közmunkaprogramokat. Ma egy közmunkás szívesebben megy el negyvenezer forintos bérért dolgozni, mint korábban 25 ezerért.

Tehát a válasza az, hogy ez egy bonyolult rendszer?

Egyfelől jó volna, ha a nyugdíjak és a keresetek közelítenének egymáshoz, másik oldalról viszont indokolt a minimálbér radikális emelése. A minimálnyugdíjat nem lehet ilyen mértékben növelni, mert egyszázalékos nyugdíjemelés 12 milliárd forintba kerül.

Tavaly szakmai vitát kavart, hogy a tartós munkanélküliek segélyezését 30 napos munkavállaláshoz kötötték. Van adatuk arról, hányan estek ki emiatt a segélyezettek köréből?

Egy kis vitánk valóban volt, de végül sikeresnek bizonyult ez a lépés. Némi következetlenség azonban megfigyelhető az önkormányzatoknál.

Nem bajlódnak a munka megszervezésével, egyszerűen kifizetik a segélyt?

Egyes településeken harminc napon túl is igyekeznek munkát biztosítani segély helyett. Ez a helyes magatartás. Máshol még a harminc napot is vonakodva teljesítik. A munkaszándékot szerettük volna növelni, mert a támogatásoknak mégiscsak az a céljuk, hogy visszavezessék az állástalanokat a munka világába. Egy felmérés szerint azonban a tartós munkanélküliek 70-80 százaléka nem akar elhelyezkedni.

Új jelenséggel kell megbarátkoznunk. A nyugati határszélen a nyomasztó munkaerőhiány ellenére munkanélküliség is van. Üres állások és munkanélküliek.

Ennek oka, hogy az öt százalék körüli munkanélküli már alkalmatlan a munkára, normál munkahelyen nem tud vagy nem akar dolgozni, ezért van szükség támogatott munkahelyekre és közmunkára.

Ők a nyilvántartott munkanélküliek, de van egy másik, egyre bővülő réteg is.

A nem regisztráltak legfeljebb az önkormányzati segélyezésnél jelennek meg, egyébként kimaradnak a statisztikákból. Korábban az inaktív, de egészséges emberek tömegesen váltak rokkantnyugdíjassá, amiről kissé cinikusan azt szoktam mondani, feladhatnának egy hirdetést: "rokkantnyugdíjas nehéz fizikai munkát vállal".

Mára ez a kapu bezáródott előttük. Mit kínálnak helyette?

Munkahelyteremtéssel, a munkavégzéshez kötött szociális támogatásokkal - adókedvezmény, rendszeres szociális segély és bizonyos értelemben ide tartozik az iskoláztatási támogatás is - próbáljuk erősíteni a munka társadalmi megbecsülését.

A fogyatékosügyi támogatás kapcsán tárcáját éles kritikával illették az érintettek szervezetei. Önök többletjuttatásról, az érdekvédők nyolcmilliárd forint elvonásáról beszélnek.

A támogatást több kisebb juttatás helyett vezettük be. Nem lehet szó elvonásról, hiszen mindenki maga választ, ha a régebbi összeg kedvezőbb számára, azt folyósítják tovább.

Mégis elégedetlenek az érintettek.

Mert időközben a kiemelt családi pótlékot 7 és fél ezerről 10 és fél ezer forintra emeltük, s így a régi helyzet előnyösebb számukra. Emellett az orvosi minősítést végző bizottságok annyira ragaszkodtak a törvény betűjéhez, hogy a súlyos mozgássérültek közül azok, akik fekvőbetegek, s kerekes széket sem tudnak használni, nem juthattak hozzá a támogatáshoz. Ezen természetesen változtatunk.

Mintha az utóbbi időben átalakulna az ön médiában megjelenő képe. Korábban sokan színtelennek tartották, háttérbe húzódott, most viszont érdekes dolgokat tesz. Például a Szigeten nászajándékot ígért házasulandó fiataloknak. Ez vicc volt?

Nem, teljesen komoly. A vicc az volt, hogy mekkora ügyet csináltak abból a bizonyos Szivárvány sátorból. Úgy éreztük, a társadalomnak pozitív üzenetet is kell küldeni, s a mi ajánlatunk a család, egy férfi és egy nő szerelme, amiből gyermek születik. Sátrat állítottunk mi is, teljesen véletlenül a meleg érdekvédők sátrával szemben. A 150 ezer forintos nászajándék kisorsolása játék, amivel felhívjuk a figyelmet, hogy azért a házasság is létezik. Mindezzel azt szerettük volna jelezni: fontos lenne, hogy a döntések alkalmával szabadságunk az értékek felé mozdítson bennünket.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.