valasz.hu/itthon/buda-gardens-ugy-lazar-verengzest-rendezett-a-miniszterelnoksegen-129175

http://valasz.hu/itthon/buda-gardens-ugy-lazar-verengzest-rendezett-a-miniszterelnoksegen-129175

A Fidesz társa lesz a Néppártban az LMP?

/ 2018.07.03., kedd 08:00 /
A Fidesz társa lesz a Néppártban az LMP?

Elvi ellentétek ide vagy oda, a magukat a XXI. század pártjainak nevező formációk között egy kérdésben nagy az összhang: a Fidesz kollaboránsaként tekintenek az MSZP-re és Gyurcsányra. Mátrafüreden egy asztalhoz ült a Momentum, az LMP és a Jobbik.

Sötét fellegek kavarogtak Mátrafüred fölött. Csípős szél fújt, vacogtatott a hideg. A június végén igencsak szokatlan időjárás mintha csak jelezni akarta volna a három párt helyzetét és kilátásait, a pártokét, amelyek prominensei először ültek egy asztalhoz, hogy a jelenről és a jövő lehetőségeiről beszélgessenek. Az LMP pártalapítványa által immár új helyszínre – a megelőző években mindig Felsőtárkányban tartották az Ökopolisz táborát – szervezett ötnapos rendezvény pénteki napján a Momentum-elnök Fekete-Győr András és a Jobbik frakcióvezető-helyettese, Lukács László foglalt helyet a háziasszony Szél Bernadett LMP-társelnök jobbján és balján.

Utóbbi immár nem is csinált titkot belőle: nem véletlenül hívták meg a „XXI. század másik két pártját”. Mára, a harmadik orbáni kétharmad után az LMP-nek láthatóan leesett, ha nem képesek kötelékben repülni legalább ők hárman, ugyanúgy vonulnak majd le a csatamezőről jövőre az önkormányzati választásokon, ahogy most kénytelenek itt ülni: azaz vert seregekként.

Legrosszabbul áprilisban a Momentum szerepelt: a NOlimpia-kampánnyal erős rajtot vett formáció csupán három százalékot ért el, be sem jutott a parlamentbe. Az LMP javított valamicskét korábbi eredményén, de hét százalékával továbbra is kis párt maradt, amelyben abszurd kizárási hullám kezdődött. Olyan jelölteket marasztalt el az etikai bizottságuk, akik visszaléptek, ezáltal ellenzéki győzelemhez járultak hozzá (mint Kassai Dániel, akinek körzetében az MSZP-s Kunhalmi Ágnes képes volt egyéni mandátumot szerezni), de még Szél Bernadett ellen is fegyelmi eljárás folyik. Korábbi társelnökük, Hadházy Ákos pedig már ki is lépett a pártból – de nagy ellenlábasát, az őt kis híján felpofozó Sallai Róbert Benedeket is elmarasztalták és partvonalra szorították a választások után.

A Jobbik elvileg szintén örülhetne a négy évvel korábbinál jobb teljesítményének, ám majd’ húszszázalékos produkciója messze van vérmes reményeiktől, amelyek Lukács elmondása szerint komolyan a szemük előtt lebegtek: 2018-tól kormányozni fogják Magyarországot. Ehelyett az elmúlt két és fél hónapban szétszakadt a párt: a néppártosodó, cukisodó irányt ellenző Toroczkai László korábbi Jobbik-alelnök a frakcióból kizárt, de parlamenti mandátumát megtartó Dúró Dórával épp a hét végén alakított Mi Hazánk Mozgalom néven új formációt Ásotthalmon.

Lemorzsolódott egyetemisták

Noha a káosz jeleit egyik párt sem képes takargatni, közeledésük, háttérben folytatott egyeztetéseik nem mondhatók jelentéktelen fejleménynek. Hárman együtt mégiscsak Magyarország harmadát képviselik, ha a rájuk adott listás szavazatokból indulunk ki, s mindegyik rendelkezik valami fontossal, ami a másiknak nincs. Míg a 2000-es évek végén még az LMP és a Jobbik környékén gyülekeztek például a csinos, huszonéves lányok és a „tiszta tekintetű fiatalok”, ennek a zöldek esetében vége. Táboruk háromszáz résztvevőjén végigpillantva jól látszik: a közönség nagy része minimum középkorú, az egyetemista aktivisták hada rég lemorzsolódott már.

Mátrafüreden se fiatal, se sátor nem volt, Fekete-Győr közölte is: a beszélgetés után rögtön visszautazik inkább a fővárosba, „a barátnőjéhez”. A Momentumba viszont elmondása szerint a választási fiaskó ellenére is több ezren léptek be, épp a legfiatalabbak. S hogy a Jobbiknak mije van, ami a többieknek nincs? Egyértelmű: országos szervezettsége.

De mit tud mindehhez hozzáadni az LMP? Leginkább a kiegyenlítő szerepét, amelyre Mátrafüreden is szükség volt. Rögtön két témában is: Fekete-Győr maga hozta fel a melegházasság kérdését, amely mellett a Momentum elkötelezte magát. A jobbikos Lukács erre közölte: konzervatív néppártként ők bizony ellenzik ezt. Bár tiszteletben tartják, hogy a Momentum másképp látja, ők a Jobbikban jónak tartják a mai magyar alaptörvényben szereplő családfogalmat, amelynek alapja nő és férfi közössége. „Bár ilyen vitáknak lenne itt az ideje!” – igyekezett kihúzni a megosztó téma méregfogat Szél, rámutatva: előbb talán a Fidesz-teljhatalom lebontásában lenne közös feladat, aztán ha az sikerül, ráérnek még efféle nézetkülönbségekkel törődni. Utóbbiak ugyanis léteznek, épp ezért a három párt összeépülése nem is várható Szél szerint sem. Ami igen, az a közös stratégia, akár már a jövő évi önkormányzati választásokra. Ebben partner lenne a Momentum és a Jobbik is, csakhogy a Fidesz újfent teremthet megosztó helyzetet.

A közönség soraiban helyet foglaló ellenzéki aktivista, Gulyás Márton tett rá utalást: ha jövő májusban egyszerre tartják az önkormányzati választásokat és az európai parlamenti választást, az ellenzék pártjai utóbbi miatt megint csak a széthúzásban lesznek érdekeltek, ami ismételten a Fidesz malmára hajthatja a vizet. Pedig az önkormányzatin akár működhetne is, ami az országgyűlésin idén kudarcot vallott: a Márki-Zay-modell. Azaz, hogy az ellenzék egységesen beáll pártlogó nélküli polgármesterjelöltek mögé. Gulyás ezúttal meglepően szerény volt. Közölte, hogy tanult a hibából, nem akar már megrendelőként fellépni a pártok felé. Csupán azt várja, a három formáció milyen stratégiát alakít ki – abban szeretné őket segíteni.

Fotó: MTI/Vajda János

Megszavazott alkotmánymódosítás

A fő kérdés persze: mikorra várható bármilyen látványos hárompárti terv. Őszre – hangzott az egységes válasz, ami májusi választásokkal számolva persze ismét nem hagy túl sok időt a felkészülésre. Főleg, hogy a nagy, közös téma is hiányzik – annak az egynek, amely adta volna magát, a Fidesz épp múlt héten állt az élére. A hajléktalanügy megoldatlansága Budapesten és a nagyvárosokban ugyan egyértelműen a nyolc éve kormányzó Fidesz sara, az utcán élés múlt heti alkotmányos tiltásával a kormánypárt mégis úgy igyekszik feltüntetni magát, mint amely tenni akar a probléma megoldásáért.

Az ellenzéki reakciók pedig megint csak a Fidesznek kedveznek, s nagy esély van rá, hogy a migrációs kotta szerint muzsikál majd minden szereplő. Talán a Jobbikot leszámítva, amely megszavazta az alaptörvény hetedik módosítását. Lukács elmondása szerint azért, mert tanultak korábbi hibájukból, amikor nem szavazták meg a migrációs módosítást. Ez azonban máris éket vert a momentumosok és közéjük: Fekete-Győréknél ugyan egyre megengedőbb volt a tagság a Jobbik irányába, „egy ilyen húzással viszont rögtön visszavetettétek a nyitottságot az irányotokba” - mondta a pártelnök. Az LMP nem nyomott gombot a parlamenti szavazáskor, s maguk sem értik, hogyan adhatta a Jobbik a szavazatait a közigazgatási bíróságok létrehozásához, vagy a Stop Soros-törvényhez.

Hogy a hajléktalanügynek egy alkotmánymódosítás nem megoldása, abban mindhárom párt egyetért, ám ezzel megint csak hasonló helyzet alakul ki, mint a kerítésépítésnél: arra ugyanezt mondták az ellenzék pártjai. Noha a hajléktalanság ügyében valószínűleg igaz az állításuk, kommunikációs szempontból ettől még működhet a téma, a Fidesz bezsebelheti a nagyvárosi szavazatokat a mindenkit érintő probléma feljátszásával. Erősen kérdéses, hogy az emberséges megoldásról, bérlakásprogramról beszélő Szél Bernadett hangja eljut-e a választókig. Fekete-Győr szerint mindenesetre igen, több millióan lehetnek, akik így gondolják, s amúgy sem szabad feladni az elveiket, akkor sem, ha politikailag az nem kifizetődő.

Az LMP-ben is sokan gondolják így – épp ezért sem tudnak egykönnyen élére állni a témának. A „borzalmas tagság” fellázadna, ha a Fideszénél is hajléktalanellenesebb kampányba kezdenének – mondta a Heti Válasz érdeklődésére az egyik zöld prominens már az esti iszogatás közben.

Fotó: MTI/Krizsán Csaba

LMP: irány a Néppárt?

Nagy ünneplésre politikai szempontból nem lett volna ok, hogy azért mégis jókedvűen csúszott a helyi szilvapálinka, azt inkább a Hadházy Ákost váltó új társelnök indokolta: Keresztes László Lóránt épp aznap ünnepelte 43. születésnapját. Az LMP-ben hagyományosan erős Baranya küldöttét 77 százalékkal választották meg, pedig azt ígérte, vége lesz a tutyimutyiskodásnak, ő bizony szervezni és vezetni fogja a pártot. De merre is?

Nos, a Jobbik–LMP önkormányzati szövetség felé, sőt, egyesek szerint a zöldséget háttérbe szorítva akár az Európai Néppárt irányába. Noha az LMP európai parlamenti képviselője jelenleg az Európai Zöldek frakciójában ül, a párt is ebbe a családba tartozik, európai alelnöki posztjáról az LMP-s Ungár Péter nemrég kénytelen volt leköszönni. Főként céges háttere, milliárdos vagyona miatt szúrta az EU-szinten legmeghatározóbb német zöldek szemét, akik ma már nem látják bombabiztosnak az LMP helyét a pártcsaládban. Úgy tudjuk, a migrációs kérdés és a Sargentini-jelentés újabb konfliktuspont volt az európai és a magyar zöldek között – utóbbiak ezen áthidalhatatlan különbségek miatt gondolkozhatnak a távozáson.

S noha családias légkört emlegetni azért túlzás lenne még a Jobbik–LMP–Momentum-viszonylatban is, egy kérdésben mindhárom párt egy követ fúj. Mátrafüreden az MSZP-t és a DK-t mindhárom formáció képviselője a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kollaboránsaként írta le, olyan pártokként, amelyekkel nem szabad, nem lehet közösködni.

Ha ezt így gondolják, az vidéken nem okoz komolyabb problémát, de ezzel a hozzáállással az ellenzéki esélyeknek nagyjából lőttek is Budapesten jövőre. A fővárosban Gyurcsány és a szocialisták még mindig jelentős szavazóval bírnak, ráadásul ők is keményen Fidesz-kollaboránsozzák épp az LMP-t, visszalépés-képtelenségük miatt nyakukba varrva az újabb Orbán-kétharmadot. Ha a jövő évi választásokra nem is, 2022-re mindenesetre talán elhitetheti a Jobbik–LMP–Momentum-kötelék, hogy ők a NER valódi ellenzéke, s eltüntethetik a kormánypárt kegyéből is létezgető egykori állampárt maradékát. Ha így lesz, a mátrafüredi beszélgetés az első nyilvános lépésként kerül majd be a magyar politikatörténetbe. Ha nem, akkor csupán három díszellenzéki párt tereferéjeként egy borús péntek délutánon, azaz: sehogy.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük, támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.