valasz.hu/itthon/helyreigazitas-44722/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201702

http://valasz.hu/itthon/helyreigazitas-44722/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201702

Öngólt rúg a Fidesz, ha elhiszi saját szólamait az olimpiai kudarcról

/ 2017.02.23., csütörtök 14:20 /

Magyarázat, hogy miért bukott el az olimpia, és üzenet fideszes felebarátainknak, hogy ne higgyék el saját szólamaikat.

Felcsút mai polgármestere még messze nem az ország egyik leggazdagabb embere, hanem tizenkettő egy tucat gázszerelő szaki volt, amikor 15 magyarországi nagyvállalat vezetője 2005-ben megalakította a Budapesti Olimpiáért Mozgalmat. A BOM ma is létezik, olyan, különféle világnézetű és pártállású személyiségek vezetésével, mint Szalay-Berzeviczy Attila, Zwack Sándor, Lantos Csaba, Straub Elek, Hajdú B. István, Hardy Ilona vagy éppen Gundel-Takács Gábor.

Sőt a 2002-es kampányban Orbán Viktor már mert nagyot álmodni, és felvázolta a 2012-es vagy 2016-os rendezés jogáért való pályázást – és ehhez a Fidesz országszerte több mint 650 ezer támogató aláírást gyűjtött össze, a szignók között Medgyessy Péterével, Kovács Lászlóéval és Demszky Gáboréval.

Most meg a kormány fogja magát, és úgy megijed 266 ezer budapesti polgár népszavazási kezdeményezésétől, hogy először kommunikációs ámokfutásba kezd. Az aláírások összegyűjtése utáni első parlamenti napon felszólalásában a miniszterelnök mindenről beszél, kivéve napjaink egyik legfontosabb belpolitikai témájáról, az olimpiáról. Az üléstermi hangulat akkor hág a tetőfokára, amikor a kormányfői expozéra adott válaszában a KDNP frakcióvezetője hosszasan taglalja a magyarországi kisvasutak helyzetét; ha máskor nem, ekkor mindenki számára világossá válhat, hogy nagy a baj. Ezután a Fidesz vezetői számára pillanatnyilag az tűnik a legjobb ötletnek, hogy kármentésként a balhét Tarlós Istvánnal vitetik el, mondván, az olimpia nem is a kabinet, hanem a főváros ügye. Miközben az 1054/2016. (II. 15.) számú kormányhatározatnak mindjárt az első mondata így fogalmaz:

„A 2024. évi XXXIII. Olimpiai Játékok, valamint a XVII. Paralimpiai Játékok (a továbbiakban együtt: Olimpiai Játékok) megrendezésének nemzetgazdasági jelentőségére figyelemmel kiemelt kormányzati célnak tekinti, hogy Budapest, illetve Magyarország elnyerje a rendezés jogát.”

Ezután a kormány oszt, szoroz, és – felmérve, hogy a népszavazásból nemigen jöhet ki győztesen – egy szempillantás alatt kihátrál az ügyből, és visszavonja a pályázatot. Azóta, hogy ez a napi politikai költség-haszonszámítás elvégeztetett, az megy, hogy a nemzeti egységet néhány Soros-bérenc nyikhaj bontotta meg, az össznépi ügyből pártügy lett, és a kudarcért azok a felelősek, akik a tagadás szellemét elhintették a fővárosiak között.

Akkor vegyük sorjában:

– A kormánybarát Századvég szerint tavaly októberben a biztos szavazók körében rekordszinten, 47 százalékon állt a Fidesz-KDNP népszerűsége; ez jobb eredmény, mint amit a Fidesz–KDNP a 2014-es választásokon elért.

– A hivatalból olimpiapárti Budapest 2024 Nonprofit Zrt. megbízásából 2016 decemberében készített országos közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 63 százaléka volt híve a rendezésnek. A támogatottság a megelőző fél évben a budapestiek és a fiatalok körében növekedett leginkább: a fővárosiak 55 százaléka, a 18-29 évesek 71 százaléka akart olimpiát.

– Az olimpia támogatottsága egyébként 2014 augusztusa és 2015 decembere között a 38 és 60 százalék között mozgott.

– A januári felmérések viszont arról tanúskodnak, hogy Budapesten a népszavazási részvételüket biztosra ígérők között az ellenzők (52 százalék) több mint kétszer annyian vannak, mint a támogatók (20 százalék). Azóta a Nolimpia híveit 60 százalékon is mérték. 

– A decemberi adatok szerint a baloldali ellenzék pártjai Budapesten együtt erősebbek, mint a Fidesz.

A fentiekből az alábbiak következnek:

– Ha a Fidesz biztos volt benne, hogy össznemzeti ügyet képvisel, talán az elején országos népszavazást kellett volna hirdetnie.

– Mivel nincs élő ember, pláne hétköznapi választó, aki egész biztosan meg tudná mondani, hogy Magyarország elbírná-e a rendezést, a közvélemény-kutatások nyilván a pillanatnyi közhangulatot tükrözik.

– Ilyenformán arról, hogy hét esztendő múlva mit tegyen az ország, a hasra ütéshez hasonló pontossággal vagyunk kénytelenek véleményt nyilvánítani.

– Ez a pillanatnyi közhangulat, mint láttuk, akár egy éven belül homlokegyenest ellenkező végeredményt szülhet. (Már amennyiben hinni lehet a közvélemény-kutatók adatainak.)

– Úgy emlékszünk, 1989-ben azért volt egy nagy felfordulás az országban, hogy mindenki kifejezhesse ellenvéleményét a kormánnyal szemben, akár népszavazás formájában.

Aki azt állítja, hogy a semmiből egyik napról a másikra feltűnt Momentum Mozgalom a rendelkezésére álló 30 nap alatt képes volt megbontani a nemzeti egységet, és megmételyezni a fővárosiakat, természetfeletti képességet tulajdonít Fekete-Győr Andráséknak.

– Az aláírók lehülyézésével és más módon történő gyalázásával amúgy érdemes óvatosan bánni, ugyanis azzal könnyen a mieinket is felhergelhetjük. Mert ne gondoljuk, hogy a kezdeményezést csupa SZDSZ-fióka írta alá. Itt van mindjárt az a von haus aus konzervatív fiatalamber, aki a fülünk hallatára a következő szavakkal szignálta az ívet: „Köszönjétek meg Bencsik András hazaárulózásának. Én egyébként, ha lesz, igennel fogok voksolni a népszavazáson.”

– A közhangulat annak ellenére vált olimpiaellenesé, hogy 1. A kormány egyre több médiumot hajt az uralma alá; 2. Évek óta minden fórumon a pályázat népszerűsítése zajlik; 3. Azon túl, hogy a rendezés túl drága nekünk, a Momentum Mozgalom egyetlen kézzelfogható érvet, adatot sem volt képes felmutatni, s főleg nem a széles tömegekhez eljuttatni; 4. A pályázat mellé olyan köztiszteletben álló emberek álltak, mint Kemény Dénes, Gundel-Takács Gábor vagy Szilágyi Áron. 5. Ráadásul utóbbi két személyiség kifejezetten pártolta a népszavazást.

Következésképp az emberek nem annyira az olimpiáról, mint inkább a kormányzás minőségéről, a korrupció állásáról, a hatalmon lévő elit hitelességéről és viselt dolgairól nyilvánítanak véleményt.

A jelek szerint lesújtót.

Fideszes és kereszténydemokrata felebarátainknak ezért csak azt üzenhetjük: ne áltassák magukat azzal, hogy az ügy idegen hatalmak mesterkedése miatt bukott el. (Főleg, hogy talán a NOB nem is a javunkra döntött volna.) Ha jót akarnak maguknak, ne higgyék el önnön szólamaikat, miszerint hazánk felvirágoztatásának zálogát Los Angeles és Párizs ügynökei fúrták meg. És ha az olimpiát tényleg komolyan gondolják, dolgozzanak tovább a 2028-as vagy későbbi pályázat sikeréért.

De mindenekelőtt fontolják meg a mondást: „Ne a tükröt okold, ha a képed ferde.”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.