valasz.hu/itthon/feneketlen-tavi-ingatlanugy-lazar-janos-900-millios-mutyiba-tenyerelt-bele-felsikerrel-129166

http://valasz.hu/itthon/feneketlen-tavi-ingatlanugy-lazar-janos-900-millios-mutyiba-tenyerelt-bele-felsikerrel-129166

A "first lady" ötletel

Dobrev Klára politikai szerepre készül?

/ 2008.05.13., kedd 07:45 /

A gyes, a gyed és a főállású anyaság átalakítását tervezi a kormány. A közgazdászok után a politikai jelt Dobrev Klára, a miniszterelnök felesége adta meg. Szerinte a gyes és a gyed panellakásokba zárja anyák és gyerekek százezreit; ezen változtatni kell, a jövő pedig a bölcsődéké.

Kormánykörökben régóta készülnek az anyasági támogatások megnyirbálására, és most a 2006-os megszorítások előtt megismert forgatókönyv alapján kezdtek hozzá a közvélemény fel készít és é hez. Csillag István volt gazdasági miniszter még januárban a Népszabadságban; közölte, a jelenleg a gyermek hároméves koráig tartó anyasági ellátásokat két évre korlátoznák, mert "a gyerekeknek legalább annyira van szükségük saját megélhetésükről gondoskodni képes szülőkre, mint a nyugodt csecsemő- és kisgyerekkorra (2 éves korig)". A gyermeki lélek iránt hirtelen fogékonyságot érző közgazdá szok sorában Bokros Lajos, majd Simor András, a jegybank elnöke következett.

Megélhetési gyermekszülés

"A gyed és a gyes zsákutca, de a magyar társadalom ragaszkodik hozzá, így nem lehet egyetlen tollvonással megszüntetni. Hosszú távon azonban aligha fenntartható ez a rendszer" - ezt már Dobrev Klára, a miniszterelnök felesége mondta nemrég a Corvinus Egyetemen tartott előadásában, kilépve a first ladyk hazai szerepköréből (mosoly és jótékonykodás). A nyilvánosság ma sem tudja, magánvéleményét közölte-e, vagy esetleg az amerikai Clinton házaspár példáját követve közéleti karriert kezd építeni. Szavai akkora visszhangot váltottak ki, hogy a kormányfő maga volt kénytelen finomítani őket; eszerint az anyák maguk dönthetnék el, hogy három vagy csak két évet töltenek otthon, ám magasabb összegért. A kormányszóvivői iroda kérdésünkre egyértelművé teszi: törvényjavaslat még nincs, viszont nemcsak a gyes, hanem a gyed, sőt a nagycsaládosoknak a legkisebb gyermek nyolcéves koráig járó gyermeknevelési támogatás (gyet) átalakításán is gondolkodnak.



Dobrev Klára kijelentése mögött, mely szerint "a gyes felett eljárt az idő, a jövő a bölcsődéké", az Európai Unió elvárása áll. A tagországokban a bölcsődében elhelyezett gyermekek arányát 30 százalékra kell emelni. (Magyarország esetében ez az igény túlzó, de a jelenlegi kilenc százalékról valóban el kell mozdulni.) Emellett az OECD felmérése szerint valamennyi fejlett ország közül Magyarország költ legtöbbet a kisgyermekes szülők otthonlétének segítésére. Ez természetesen csak a GDP arányában igaz; a mi nettó 25 800 forintos gyesünkhöz hasonló ellátás összege a kevésbé nagylelkűnek mondott Ausztriában havi 110 ezer forintnak felel meg. Ezzel párhuzamosan a két évnél kisebb gyermeket nevelő magyar nők foglalkoztatási aránya a legkisebb a 32 vizsgált ország közül. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a Bokros-csomag óta nem kötik előzetes munkaviszonyhoz a gyes folyósítását. Tömegesen kerültek tehát a rendszerbe alacsony státuszú nők, mert az állam arra ösztönzi a legelesettebb családokat, hogy megélhetési célból vállaljanak minél több gyermeket.

Gyurcsány Ferenc bejelentése csak ezt a folyamatot erősítené. Ha ugyanis a gyes összegét két évbe sűrítve is fel lehetne venni, ez azt üzenné az érintett családoknak, hogy nem három-, hanem kétévente kell szülni az összeg optimalizálása érdekében. Legalábbis ha a kétéves "gyes pluszt" zsinórban is igénybe lehet venni - figyelmeztet Vukovich Gabriella demográfus.

Összevont keretek?

Ha a kormány eddig nem is merte eltörölni a gyedet és a gyes harmadik évét, azért évek óta sorvasztja az ellátás összegét. A gyes tavaly három százalékot veszített vásárlóértékéből, idén várhatóan további két százalékkal értéktelenítik el. A kormányzati retorika szerint ezzel a munkaerőpiacra szeretnék visszavezetni a gyesen lévő anyákat - azok a nők viszont, akik biztos munkahellyel rendelkeznek, nem kapnak gyest a gyermek kétéves koráig. Számukra ebben az időszakban a korábbi jövedelmük 70 százalékának megfelelő gyermekgondozási díjat (gyed) folyósítanak.



Ráadásul a gyermek egyéves kora után ma is lehet dolgozni, mégpedig úgy, hogy a gyes teljes összege is jár az anyának. Az Orbán-kormány által visszaállított gyed ismételt megszüntetése viszont a születésszám visszaesését okozná a magasabb társadalmi státuszú rétegeknél. Hasonló hatást váltana ki az is, ha a gyesre és a gyedre jutó jelenlegi keretet összevonnák, és ebből hoznának létre egy új, a gyesnél magasabb öszegű, a gyednél viszont lényegesen kisebb új ellátást.

A szürkeség ellen?

Dobrev Klára nemcsak pénzügyi szempontokról beszélt, hanem az otthonlétnek a gyermekre gyakorolt kedvező hatását is megkérdőjelezte. "Több százezer gyereket és anyát zárunk be emiatt másfél szobás panellakásokba és ítélünk végeláthatatlanul pergő szürke hétköznapokra" - fogalmazott. A gyermekpszichológusok máshogy értékelik az otthon töltött éveket. "A bölcsőde sok esetben a szükséges rossz" - mondja lapunknak Csabina-Etényi Zsuzsanna. A legtöbb gyermeklélektannal foglalkozó tanulmány ugyanezt vallja: a gyereknek hároméves koráig még nem közösségre, hanem az anyai figyelemre van leginkább szüksége. Az érzelmi alapokat bármely szeretetteljes anya képes megadni a gyermekének, a kevéssé iskolázottak is.

A gyermeknek ugyanakkor nemcsak lelke, hanem teste is van, márpedig ez hároméves kor alatt különösen ki van téve a fertőzéseknek Ezt csak növeli, hogy a munkahelyüket féltő anyák az enyhébbnek ítélt betegséggel is gyakran kénytelenek beadni a gyereket a bölcsődébe. (Ha a gondozók zsírjelet látnak a pelenkán, tudják, hogy lázkúppal indították útra a gyermeket.)

A kormány furcsa helyzetben van: uniós forrásokból bölcsődéket lehetne építeni, miközben az önkormányzatok az utóbbi időben sorra szüntették meg őket az alulfinanszírozottságuk miatt. Egyes fővárosi kerületekben az anyák már váran dós állapotukban igyekez nek lekötni a helyet a gyer me küknek, több vidéki vá rosban (Pécsett, Kaposvárott) pedig egy évnél is hosszabb várólistákról panaszkodnak.

A helyes megoldás az lenne, ha a családok maguk dönthetnének arról, mit szeretnének: bölcsődébe adni a kicsiket, vagy otthon maradni velük. A kérdéshez fokozott érzékenységgel kell hozzányúlni, mivel az általános iskolát be nem fejezett nők után (ők átlagosan 2,3 gyermeket szülnek) a felsőfokú végzettségű anyák vállalják a legtöbb (átlagosan 1,4) gyermeket. Éppen azok, akiknek 80 százaléka a gyed lejárta után a jóval alacsonyabb összegű gyest is igénybe veszi, csak azért, hogy minél tovább a gyermeke mellett lehessen.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.