A fogorvosok úgy érzik, megfúrják őket

/ 2001.05.25., péntek 07:45 /

Ősztől ismét térítésmentes lesz a fogtömés az aktív lakosságnak. A Bokros-csomag idején 600 millió forintot spóroltak a fogászati megszorításokkal. Ennek következtében felére esett a fogorvoshoz fordulók száma. Az orvosok jelentős része mégsem boldog a mostani bejelentéstől. Sokan úgy gondolják, alapjaiban veszélyezteti praxisukat. Míg a Bokros-kísérlet szabad árakkal, ellenőrzés nélkül folyt, a kormány a most felajánlott 8,2 milliárd forintért cserébe tiszta viszonyokat vár.

Fotó: Lenyó László
A tulajdonviszonyok
is változnak

A fogorvosok pokoli napokat éltek meg a bevezetés előtt, amikor a betegek megrohamozták az önkormányzati rendelőket - majd addig sosem látott nyomasztó csönd következett: felére esett vissza a páciensek száma. Arról már kevesebb szó esik, mi történt ezután a rendelőkkel. Mihályi Péter, a Horn-kormány pénzügyminisztériumi helyettes államtitkára, ma a Közép-európai Egyetem tanára szerint: mindez helyes lépés volt, hatására több lett a magánorvos, jobban keresnek, javult az ellátás színvonala. Mihályi szerint biztosan van egy olyan réteg, amely így nem jut el a fogászatokra - ám ez a dolog ára.

Valójában senki sem tudja, a Bokros-csomag sokkoló hatása után hogyan alakult a kezelések száma, mivel a tb csak az általa finanszírozott beavatkozásokról gyűjt adatokat. Gyenes Mónika, a Fogászkassza önkéntes egészségpénztár elnöke úgy tudja, az "utolsó békeévben" tízmillió beavatkozást végeztek tb-finanszírozással, ez 1995-ben 5,5 millióra esett vissza, 2000-ben pedig "visszamászott" 8,5 millióra. Gerle János, a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnöke szerint a tömések száma a Bokros-csomag előtti 1,6 millióról történő visszaesés után jelenleg 1,2 millió körül alakul.

Tavaly a társadalombiztosítás által támogatott rendelőknek már csak 9,5 százaléka volt önkormányzati tulajdonban. A vállalkozó fogorvosok többsége szerződést kötött a tb-vel, a tisztiorvosi szolgálat által engedélyezett 4608, fogászati alapellátásban dolgozó szolgáltató közül mindössze 1187 működéséhez nem nyújt támogatást az egészségbiztosító. Mindez azt jelzi, hogy az elmúlt hat évben gyors privatizációs folyamat zajlott le a fogászatban, a finanszírozás szektorsemlegessé vált, de csaknem minden negyedik fogorvos kívül maradt a tb körein.

Ezeket a számokat akár kedvezőnek is tekinthetnénk, ha nem tudnánk, hogy 1994 és 1996 között 946-ról 585-re csökkent a csak felnőtt betegeket fogadó, tb-vel szerződött szolgálatok száma, és még tavaly sem érte el az 1994-es érték felét. Ez annak a következménye, hogy 1995-ben felére zsugorodott a felnőttpraxisokra jutó tb-apanázs.

A betegek elmaradtak vagy a jobban felszerelt magánrendelőket keresték fel. Az önkormányzatok pedig általában vállalkozásba kényszerítették a lerobbant rendelőben dolgozó fogorvosokat. (Persze volt olyan önkormányzat is, amelyik inkább a zsebébe nyúlt, és nem kért térítési díjat a betegektől, miként ez Veresegyházon történt.)

A folyamatok spontán zajlottak, mára a legtöbb helyről eltűntek az inkvizíciós kínzóeszközökkel vetekedő "endékás" fúrógépek. A Bokros-csomag pezsdítően hatott, bár Gyenes Mónika szerint az eszközvásárlás csúcspontja inkább a kilencvenes évek elején volt, akkor évente 4-500 új fogászati széket adtak el Magyarországon. A fogorvosok annyit kértek a tömésekért, amennyit akartak, a kamara ajánlott árait nem mindenütt vették figyelembe, felerősödtek a piaci elemek.

Ellenőrzés híján érdekes dolgok történtek. Vegyünk egy egyszerű tömést, amiért rendelőnként más-más összeget kérhetnek, mondjuk 2500 forintot. Emellett a tb-től jelenlegi áron körülbelül 600 forintot kap a fogorvos. Alapesetben a bevétel 3100 forint, ebből kell kifizetni az alapanyagot, a bért, a rezsit és a közterheket. A másik esetben viszont a fogorvos nem jelenti a tb-nek a tömést, a bevétele így csak a betegtől kapott 2500 forint lesz, ezután azonban nem kell közterheket fizetnie. A tb-től alacsonyabb teljesítmény után is átutalják számára a rendelő fenntartásáért járó fix díjat, ami a lakosság számától és korösszetételétől függ, és 100-150 ezer forint körül alakul havonta. A szürkepénzek beáramlása a fogászatba nem szórványos jelenség, és Gyenes Mónika szerint a magas közterhek miatt még az önkormányzati rendelőkben dolgozók számára is megérte eddig.

Könnyen érthetővé válik, miért nem tapsol a fogászszakma a terveknek. Maradva a 2500 forintos térítési díjú tömésnél, ha a fogtömés ingyenessé válik, a tb-vel szerződött rendelők egyetlen fillért sem kérhetnek a betegtől. Cserébe a tb-díjazás kétszeresére-háromszorosára nőhet, miként azt Ivády Vilmos, az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára mondja. Vagyis 600 forint helyett 1200-1800 forintot kaphat a fogorvos a tb-től. Ez még mindig jóval kevesebb, mint a jelenlegi 600 plusz 2500 forintos bevétele. "Ezután minden közterhet le kell rónia, ráadásul a pénzt a finanszírozási szabályok miatt csak két hónappal a fogtömés után kapja meg az orvos" - figyelmeztet Gyenes Mónika. Érdeke lesz akkor szerződni a tb-vel? Ivády szerint igen, bár az egy tömésért járó összeg valószínűleg csökkenni fog, de nagyobb lesz a betegszám. "Az önkormányzati rendelők helyzete nem romlik majd, de nem merem ígérni, hogy javulni fog" - fogalmazott a helyettes államtitkár. Annak a világnak vége szakad, hogy "adómentesen vághatnak majd zsebre" két-háromezer forintot, ha elfelejtik a tb-nek jelenteni a tömés tényét.

Gyenes Mónika szerint a biztosítóval szerződött rendelők havonta átlagosan 330 ezer forintot kaptak a tb-től, ehhez jött a 150-200 ezer forint térítési díj a betegektől. Ennek jelentős részéről nem adtak számlát, így praxisonként mintegy 200 ezer forint megmaradhatott. Ezt féltik most a fogorvosok. Mindez egy esztétikai töméssel számolva, ahol a minimális költség 2300 forint, a jelenlegi tb-finanszírozás 600 forint körül mozog, eddig a betegtől ötezer forintot is el lehetett kérni, vagyis 5600 forint lehetett a bevétel, szemben a 2300 forintos kiadással. A változtatások után félő, hogy még a 2300 forintos költség sem fog megérkezni. Ráadásul a tb-apanázs összege hónapról hónapra változik, december és február között például 18 százalékos volt a csökkenés. Ha a fogászatban is beindul a "vattapontok gyűjtése" ("olyan teljesítmény, amit nem végeztél el, időnként beírsz a betegnek neki egy tömést" - magyarázzák a fogorvosok) és a teljesítményturbózás, akkor rövid idő alatt elértéktelenedhetnek a pontok, hasonlóan a kórházakhoz. Ez már csak azért is valószínű, mert a finanszírozás a tortaszeletelés elvén működik, és jelenleg a ténylegesnél is kevesebb beavatkozást vallanak be adóelkerülési okokból.

Nem érdeke a változás a tb-vel szerződésben nem álló magánrendelőknek sem, mert joggal tarthatnak attól, hogy az ingyenesség ígérete elcsábítja majd előlük középosztálybeli pácienseiket a tb által finanszírozott rendelőkbe. A "megoldási javaslatok" készen állnak. "Nagyon ócska anyagot kaptunk, de van jó minőségű amerikai tömőanyag, amiért fizetni kell" - mondják majd. "B verzió okosabb betegeknek: ezt nem lehet tömni, nagyon rossz állapotban van, erre korona kell" - amit már nem támogat a tb. A nevüket nem vállaló fogorvosok által elmondott forgatókönyvek riasztóbbnál riasztóbb változatokat sorolnak. Sajnos van esély megvalósulásukra, hiszen szakmai körökben jól ismert: a kiélezett verseny és az ellenőrzés hiánya miatt még egy-két éve is előfordult, hogy ki tudja, honnan beszerzett, zsákba ömlesztett keletnémet műfogakból építették egyes fogtechnikusok a protéziseket.

Ellenőrzés gyakorlatilag nincs, miként Mihályi Péter mondja, ez sok pénzbe került volna, és azt az ellátástól kellett volna elvenni. Nincs olyan egészségügyi hatóság, amely legalább azt megkövetelte volna, hogy valóban kifüggesszék az árakat a fogászati várótermekbe. A "szemérmetlenül könyörtelen egészségügyi piac" és az orvosi eskü összeegyeztethetőségének problémáját ezért a fogorvosoknak magukban kell megoldaniuk. Nagyobb részük ezt eddig is sikerrel tette, bár kétségtelenül időnként olyan áldozatok árán, hogy például pécsi fogorvosként havonta néhány napra bérmunkát vállalnak a nyugati határszélen vagy éppen a pénzesebb ukránok által keresett északkeleti országrészben.

A kormány tervei szerint mintegy 40 százalékkal nő a fogászatnak juttatott összeg, és külön 3,2 milliárd forintot kaphatnak a privatizált alapellátási praxisok az amortizációra. A fogorvosok egy része szerint ez kevés a beteg által fizetendő térítési díj pótlására, ráadásul zavaróan hat rájuk, hogy a bevezetés időpontja körüli bizonytalanságról és a fedezet hiányáról is gyakorta olvasnak a lapokban. A kamara fogorvosi tagozatának elnöke azt mondja, nem hiszi, hogy nagy roham lesz a rendelőkben, de a betegnek és a szakmának is érdeke, hogy több tiszta pénz kerüljön az ágazatba, és a jelenlegi álbiztosítás helyett tiszta rendszer alakuljon ki. Mihályi Péter szerint a propagandán kívül számottevő hatása nem lesz a változásoknak, talán egy ki nem mutatható hányad ezután elmegy fogorvoshoz, és ezért az állami, önkormányzati rendelőkben többen lesznek, de ennek nincs nagy jelentősége. Gyenes Mónika úgy látja: csak a szakma vezetői, az egyetemeken dolgozó 95 orvos elégedett, a "többi fogorvos nem boldog". A név nélkül nyilatkozó dunántúli fogorvos szerint ha áron alul finanszírozzák a fogorvoslást, akkor a rendelők csődbe fognak menni. A betegei már most is kivárnak, "szeptembertől, az ingyenességtől indul a pokol" - mondja. Ivády Vilmos szerint alaptalan azt gondolni, hogy a fogászok szerződést bontanak majd a tb-vel: "Holnaptól nem lesz kétszer annyi magánfogorvos, mert éhen fognak halni."

A lényeg persze nem a fogorvos, hanem a beteg. A megszólalók egy dologban egyetértenek: az egész Bokros-történetnek volt pozitív hatása, rávilágított: az egészség érték, pénzbe kerül, áldozni kell rá. S tegyük hozzá, ha a mostani intézkedéssel meg tudnák fordítani az arányt, és nem 885 ezer tömésre jutna 1,1 millió húzás, mint 1999-ben, rövid távon már az is fél siker lenne.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.