valasz.hu/itthon/a-vadlottak-kozott-van-ket-aktiv-ornagy-egy-alezredes-es-negy-fotorzszaszlos-is-68373/

http://valasz.hu/itthon/a-vadlottak-kozott-van-ket-aktiv-ornagy-egy-alezredes-es-negy-fotorzszaszlos-is-68373/

A főispán nem tér vissza

/ 2010.08.04., szerda 10:06 /
A főispán nem tér vissza

Bár a "főispán" elnevezés nem tér vissza, a patinás közigazgatási tisztség mintájára hamarosan ismét a központi végrehajtó hatalom kinevezettjei irányíthatják az egy hivatalba összevont megyei szakigazgatási szerveket. Kezdődik az adminisztrációs átalakítás harmadik felvonása.

A kormány rövid időn belül a harmadik nagy változásnak veselkedik neki az államigazgatásban. A minisztériumi rendszer karcsúsítása és a kormány-tisztviselői jogállás bevezetése után most a megyei államigazgatás átalakítása van soron. Utóbbi egyelőre az első kettőnél kevesebb zenebonát okoz, s ez csak részben írható a nyári pangás számlájára.

Az elmúlt húsz év legjelentősebb adminisztrációs változása egy nem túl nagy feltűnést keltett kormányrendelettel vette kezdetét. Július 9-én fogadták el ugyanis a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló szöveget. Az intézményeket még az előző kormány alakította regionális szervezetekké, azonban az Alkotmánybíróság 2007-ben mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mert nem volt biztosított az önkormányzatok törvényességi felügyelete. E döntésből következik a mostani cselekvés, ám az új rendelet nem csupán a régi rutint állítja vissza: a szövegből az állami igazgatás új rendszere rajzolódik ki.

A jogszabály kulcsmondata szerint a gyámhivatal, a főépítész és az építésfelügyelet mellett "kormányrendelet más területi szakigazgatási szervet is a közigazgatási hivatal szakigazgatási szerveként határozhat meg". A kissé nyakatekert megfogalmazás egyszerű valóságot takar. Szeptember elsejétől visszaáll a közigazgatási hivatalok rendszere, január elsejével pedig - ha ősszel elfogadják a szükséges törvényt - minden megyében egységes kormányhivatalok jönnek létre.

Ezekbe vonnák össze - a rendvédelmi testületek és az APEH kivételével - az összes, most még önálló területi állami szervet. Így a bányakapitányságtól a munkaügyi felügyelőségen, a földhivatalon, a közlekedési hatóságon és a mezőgazdasági szakigazgatási hivatalon át a tisztiorvosi szolgálatig az összes állami intézményt integrálják. (A megyei és a helyi önkormányzatok világát a változás nem érinti.)

Ezzel megszűnik a megyénként 25-30 szakigazgatási szervet felölelő bürokratikus hálózat. Költségvetési szempontból egyetlen - szinte egy kisebb tárca méretével, forrásaival és személyi állományával rendelkező - kormányhivatal jönne létre. Igaz, a felsorolt egységek nem veszítenék el teljesen arculatukat, azokat szakmai szempontból a tervek szerint továbbra is az illetékes miniszter irányítaná. Azaz egy tiszti főorvos kinevezése nem az adminisztrációt szervező közigazgatási és igazságügyi miniszter hatásköre lenne.

 

Izgalmassá teszi a reformot, hogy kidolgozói érezhetően támaszkodtak a magyar államszervezési hagyományra. A mostani kormányrendeletet olvasó vájtfülűbbeknek déja vu-je támadhat: felrémlik a törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. törvény. A dualizmus ezen jogszabálya foglalta rendszerbe, és fejlesztette tovább a magyar állam több évszázados gyakorlatát, amely szerint a megye főispánja "a végrehajtó hatalom képviselője", az alispán pedig a "vármegye első tisztviselője".

Kettős irányítás

E logika köszön vissza az új rendszerben is. Már a mostani kormányrendelet kettős irányítást határoz meg: az ismét létrejövő megyei közigazgatási hivatal vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki, mandátuma a kormány megbízatásának lejártával automatikusan megszűnik. Helyettesét, a főtitkárt azonban határozatlan időre nevezik ki, és posztjának betöltéséhez kötelező a jogi vagy közigazgatási szakvizsga, valamint a legalább ötéves közigazgatási szakmai gyakorlat. (A hivatalvezetőtől csak felsőfokú végzettséget és ötéves vezetői tapasztalatot várnak el.) Könnyen elképzelhető, hogy ebből a rendszerből fejlődne ki a januártól felálló új megyei kormányhivatal. Erős kormányzati felhatalmazással bíró első ember irányítaná tehát az új területi államigazgatási csúcsszervet, helyettese pedig inkább szakmai profilú lenne.

Miért a változás? Szinte minden kormány alatt felmerült, hogy egységesebb fazonra kell szabni a burjánzásra hajlamos bürokráciát. Örök probléma, hogy a végrehajtó hatalom ízlése szerint a döntéseket középszinten túl lassan hajtják végre. Így a széttagolt, esetenként egymással párhuzamos hatáskörökkel rendelkező területi államigazgatási világban néha komoly nehézségekbe ütközött egy-egy kormányzati döntés érvényesítése.

A lépés támogatói a francia prefektusi rendszerre is hivatkoznak. Ott a kormányt képviselő főtisztviselőnek olyan, nemcsak az államigazgatásra, hanem még az önkormányzatokra is kiterjedő hatalma van, hogy ha bíróságon megtámadja egy települési tanács határozatát, az az igazságszolgáltatás döntéséig nem léphet életbe. Nálunk még a közigazgatási hivataloknak sem volt soha ilyen erős jogosítványa.

A francia prefektusi rendszer volt az ihlető

A központi akarat jobb érvényesítése már az első kormány idején felmerült, ezért is hozta létre már az Antall-kabinet az 1994-ben aztán megszüntetett köztársasági megbízotti rendszert. Politikai színezettől függetlenül, a döntéshozók a költségeket is sokallták. A Horn-kormány idején komolyan fölmerült például a mostani átalakítás egyik érveként hangoztatott háttérszervezeti egyszerűsítés: akkor a pénzügyi, logisztikai kiszolgálást vonták volna össze. Mondjuk, hogy ne külön-külön legyen minden megyei állami szervnek bérszámfejtése, hanem azt egy központból intézhessék.

Tervezés hosszú távra

Félig tréfás kérdésünkre - a leendő megyei kormányhivatal vezetőjét főispánnak hívják-e majd, s számíthatunk-e díszmagyaros ünnepségekre? - a reformtervek egyik kidolgozójától kimerítő válasz érkezik. Eszerint komolyan felmerült: ha a szisztéma levezethető a régi magyar állami hagyományokból, és a középkortól a tanácsrendszer 1950-es létrehozásáig létezett a cím, talán vissza kellene állítani a főispáni és alispáni titulust. A kérdés végül lekerült a napirendről, mert borítékolható lenne az újabb kultúrharc.

Kritikákra azonban így is lehet majd számítani. Komolyan veendő kifogás például, hogy a már kihirdetett kormányrendelet révén is akár politikai hátországgal rendelkező személy kerülhet a megyei közigazgatási hivatal élére. Vélhetően még nagyobb erővel lángol fel a vita, ha a kormányhivatalokról szóló törvénytervezet őszi vitáján megerősítik a gyakorlatot. A kommunizmus bukása óta ugyanis még nem jelent meg ilyen erősen a központi akarat a területi államigazgatásban.

Mint említettük, a kormányzati térfoglalást az új felépítmény kialakításában részt vevők nem cáfolták, de ahogy egyikük megjegyezte: nem négy évre terveznek. Így a rendszer előnyeit "mondjuk egy majdani LMP-kormány is élvezheti". Joggal merül fel az is, mennyire lesznek működőképesek az eltérő hagyományú és feladatkörű szervezetek összevonásából létrejövő megyei mamutok. Az átalakítás támogatói szerint az egyszerűbb háttértámogatás miatt mindenesetre olcsóbb lesz rendszer, és az állampolgárok hatékonyabb kiszolgálása miatt is muszáj radikálisan változtatni.

A mezőgazdasági precedens

A hivatalos érvelés szerint az egységes irányítás alá tartozó állami szervezetrendszer nemcsak egy árvízi vészhelyzetben teljesíthet jobban, hanem megkönnyíti a mindennapi ügyin tézést is. A cél az, hogy a szervezeti összevonással megteremtsék a sokat emlegetett "egy ablakos ügyintézés" feltételeit. Ennek logikája szerint nem az ügyeit intéző polgárnak kell körbejárnia a hivatalokat, hanem a szervek a papírmunkát elintézik egymás között.

A mezőgazdaság szereplői jól járhatnak a központosítással

A nagyarányú összevonás támaszkodhat bizonyos tapasztalatokra. Nemrég, 2007-ben egységesítették az addig szétszabdalt agrár-közigazgatási rendszert. Többek között a borminősítő intézetet, az állami erdészeti szolgálatot, az állatorvosi és az az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó szervezetet vonták össze a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalba (MgSZH). Amint lapunknak az új megyei államigazgatási rendszer koncepciójának kidolgozásában részt vett kormánypárti politikus elismeri, bár korábban fenntartásai voltak a mezőgazdasági integrációval kapcsolatban, a tapasztalatai kedvezőek. (Jóllehet, párhuzamosságok még így is maradtak.)

A gazdálkodók sokszor panaszkodnak az adminisztrációs terhekre: előfordul például, hogy ugyanazokra az adatokra rákérdező, ám más sorszámú adatlapot kis időkülönbséggel az MgSZH-nak és az uniós agrártámogatások kifizetését intéző Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak is le kell adni. Ha ezen szervezetek megyei kirendeltségeit egységes irányítás alá helyezik, nagyobb eséllyel kerülhetők el a párhuzamosságok. Kérdés persze, hogy mennyire erős a politikai elszántság az ágazati lobbik önállósági törekvéseinek letörésére. Nemcsak az összevonásra kiszemelt intézmények őrzik féltékenyen függetlenségüket, de a tárcavezetők sem szeretik, ha az irányításuk alá tartozó szervezetek kikerülnek a befolyásuk alól.

 



EGY ABLAK A SOK HELYETT

Az ügyintézésre kénytelen-kelletlen kivett szabadság rendszerének vetne véget az "egyablakos" adminisztráció. Az államigazgatás átszervezésének vélhetően ez a legnehezebb része: a szervezeti összevonások mellett a tisztviselők képzése és megfelelő informatikai rendszer kialakítása is nélkülözhetetlen az új szisztémához.

 

Ennek lényege: nem az állampolgár utazik, hanem az ügye. Azaz a cégét adminisztráló vállalkozónak vagy a gyermeke születését követően az egyszeri polgárnak nem kell külön-külön felkeresnie a hivatalokat. Elegendő egyetlen ügyfélszolgálatra ellátogatnia, s a bürokrácia ágai elintézik egymás között a kérelmeket. A tervek szerint a működésképes rendszer 2013-as felállásáig olyan, aprónak tűnő, de lényeges változások várhatók, mint a hivatali nyitvatartási idők meghosszabbítása vagy a szombati ügyintézés.

A témáért felelős kormányzati szakértők számos európai modell tanulmányozása után a portugál rendszert találták az utánzásra leginkább érdemesnek - a gazdasági fejlettség, a lakosságszám és még a mentalitás is hasonlít a hazaihoz. Portugáliában "ügyfélpontokon" várják az állampolgárokat, ahol a fejlett informatikai rendszernek köszönhetően a családi támogatásoktól a vállalkozási ügyintézésig és a nyugdíjkérdésekig mindent egy helyen lehet elintézni. Sőt a bankok, a közszolgáltató cégek felismerték a gyorsított ügyintézés előnyét, ezért irodáikat az állami ügyfélpontok közelébe telepítették, így téve vonzóvá szolgáltatásaikat.



Jelenleg 25-30 államigazgatási szerv működik egy megyében

Július 9-én fogadták el a megyei közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendeletet

A tervek szerint az APEH és a rendvédelmi szervek kivételével minden dekoncentrált területi államigazgatási szervet összevonnak

Ha ősszel elfogadják a törvényt, január elsejétől felállnak az új megyei kormányhivatalok

 

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.