valasz.hu/itthon/a-szurkolok-egyutt-orultek-a-rokonokkal-a-politikusok-a-sportolokkal-53108

http://valasz.hu/itthon/a-szurkolok-egyutt-orultek-a-rokonokkal-a-politikusok-a-sportolokkal-53108

A gazdagság erkölcse

/ 2010.11.10., szerda 17:30 /
A gazdagság erkölcse

Az ember nem attól valaki, hogy mi van a névjegyére írva, hanem attól, hogy mivel tud hozzájárulni a közös teljesítményhez - állítja Csák János közgazdász, a Heti Válasz egykori tulajdonosa. Az üzletember október 23-a alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést vette át.

- Lehet nagyon személyes kérdést feltenni?

- Természetesen.

- Hogy jut eszébe egy négygyerekes családapának, nem sokkal az után, hogy lemondott a Mol-elnökségről, elmenni Böjte Csaba ferences szerzeteshez Erdélybe, hogy felnőtt fejjel megkeresztelkedjen?

- Honnan tud erről? Ezt nagyon kevesen tudták. Életem meghatározó élménye volt 15 évesen, hogy megnéztem Kósa Ferenc filmjét Balczó Andrásról, akivel lelki rokonságot éreztem; mélyen hatott rám a példája, s ennek hatására teológiai könyveket kezdtem olvasni.

- Az életútjából következik, hogy ekkor még nem találta meg, amit keresett.


- Nem, mert az eszemmel próbáltam megérteni Istent. A következő ilyen, a szívem mélyére hatoló élmény Tőkés László példája volt, amikor a magát óriásinak tartó hatalom önkényeskedéseivel szemben egy ember Istenre támaszkodva próbál a maga és népe igazságáért fel- lépni. Ez a bátorság, az önálló út járása lenyűgözött 1989-ben. Ekkor 27 éves voltam, s beiratkoztam hittanra. Majd 1993-ban az erdélyi Kirulyban, a kistestvértáborban találkoztam azzal az emberrel, akinek példáján keresztül megtaláltam a válaszokat a magam kérdéseire.

- Ez volt Csaba testvér, de még közel tíz évnek kellett eltelnie a keresztelkedésig. Ez idő alatt volt pénzügyi vezető, Westel-elnök, Mol-elnök. Mások megszédülnek a hatalomtól, s elkezdik a pénzt felhalmozni.

- Arisztotelész szerint a boldogság a jó szellem, s ezt az állapotot akkor lehet elérni, ha az ember a lelkével összhangban lévő életet éli. Hozzáteszi: nem lehet boldog az, aki szorong a jövő miatt. Erre jöttem rá Csaba testvér mellett, akivel sok időt töltöttünk együtt - nagyszerű dolog ilyen embert látni munka közben. A 2000-es évek elején elvonultam egy kolostorba néhány napra, csak vízen éltem. Ilyen helyre úgy érdemes menni, hogy az ember legfeljebb egy vagy két kérdést visz magával, de papírt és ceruzát nem.

Csák János
- Mi volt a kérdése?

- Hogy hiszek-e annyira Istenben, hogy megkeresztelkedjem. Három nap után megkaptam a választ. Csaba testvérnek mondtam, hogy készen állok, fél év alatt elvégeztem a kiszabott feladatokat, meggyóntam, majd a marosvásárhelyi Szent János-templomban 2002 karácsonyán, negyvenévesen megkeresztelkedtem.

- Ezután még pár hónapig a CA-IB Rt. elnök-vezérigazgatója volt. Megváltozott az élete? Azt tudjuk, hogy a Dévai Szent Ferenc Alapítvány felügyelőbizottsági tagja lett, de mondjuk ezután többet segített másoknak?


- A magam tehetsége szerint próbálok segíteni ott, ahol értelmesnek látom. Számomra az adakozás azt jelenti, hogy személyesen odaadja-e magát az ember, felelősséget vállal-e, van-e benne elég kitartás egy ügyért dolgozni. Egyik sem pénzkérdés. Ha megnézzük, hogyan éltek az emberek mondjuk 250 éve, akkor láthatjuk, hogy mai életünk nagyon kényelmes. Gyakran nem az anyagi javak bizonyulnak kevésnek, hanem a lelki és erkölcsi látásunk bizonytalan. Egy rokonomat elhagyta a férje - meglátogattam, mesét olvastam a fiának. Amikor pénzt akartam adni, azt mondta: inkább gyere sűrűbben, az többet ér a gyereknek. Azok használják jól a pénzüket, akik a döntéseik mögött ott látják az embert, akik viszont csak eszköznek tekintenek másokat, nem sáfárkodnak jól a vagyonukkal. Amerikában például a gyerekek nem kapnak meg mindent a gazdag szülőktől, hanem zömében a saját erejükre kell hagyatkozniuk.

- Az elmúlt években sok mindenbe belevágott: könyvkiadót és lapot vett, utazgatott. De hogyan kezdett gazdasági szakemberként erkölcsről, filozófiáról szóló könyveket fordítani?

- Ismertem a szerző, Robert Pirsig előző könyvét, amely 1971-ben jelent meg A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete címmel. Több millió példányos kultuszkönyv lett, többször is olvastam. A következő kötetét 1991-ben írta. Chicagóban megláttam a polcon a Lilát, s egyből lecsaptam rá. Bementem az Európa Kiadóhoz, hogy én ezt a könyvet lefordítom. Pirsig első könyve az értékekről szól, a második az erkölcsről. Mindkét téma világéletemben foglalkoztatott.

- Hogyan jött a Szex, pénz, boldogság és halál?

- A szerző jó barátom, pszichológiai, vezetéstudományi könyveket ír, a Harvard és az INSEAD professzora. Megfogalmazta, amit a világról, az emberi kapcsolatokról 63 éves korára megtudott. Ideadta könyve kéziratát, s úgy éreztem, olyan dolgokról szól, amelyekről érdemes tudni. Lefordítottam, és hamarabb jelent meg magyarul, mint angolul. Manfred Kets de Vries úgy érvel, hogy a címben szereplő tényezők határozzák meg az emberek életstratégiai döntéseit. Nekem a fordítás pihenés. Egy dologra kell összpontosítani, ami a vezetésnek is alapfeltétele. Olyan könyveket keresek, amelyek Magyarországon és bárhol a világban az embereket foglalkoztató egzisztenciális, intellektuális és spirituális problémákat feszegetik.

- Nem bánja, hogy mint volt csúcsvezető, aki egykor milliárdokról döntött, már jó ideje nem kapott magas pozíciót? Ez nem bukás?

- Egyáltalán nem bukás. Bukás az, amikor az ember önmagával szemben bukik el. Nekem is vannak és voltak kudarcaim, de ezeket nem bukásként éltem meg. A pozíciók sosem érdekeltek, az ember nem attól az, aki, hogy mi van a névjegyére írva, hanem hogy mivel tud hozzájárulni a közös teljesítményhez. Ma is szeretettel gondolok az eltelt évekre.

- Ön annak idején azért mondott le, mert az első Orbán-kormány úgy próbált beavatkozni a gázár alakulásába, amit elfogadhatatlannak tartott.

- Amikor az ember vezető, akkor a cége érdekét kell képviselnie, s ha ez nem sikerül, akkor le kell vonni a következtetéseket. Úgy éltem meg a Moltól való távozásomat, mint amikor az ember elveszíti szeretett rokonát. A politikai, a gazdasági, a tudományos teljesítményekre is igaz, hogy akkor teszi jól az ember a dolgát, ha azután is működik minden, amikor ő már nincs ott. Jelenits István atya Betű és lélek című könyvében azt írja: földi javait úgy kezelje az ember, mintha nem az övé volna. Értékteremtésre használja, ne pedig a másik ember kárára.

- Azért Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápol; azt beszélik, a futball hozta össze önöket.

- Ez nem igaz. Életünkben egyszer játszottunk együtt. Mindketten szeretjük a futballt, de nem szoktunk fociról beszélgetni, főleg mert ő sokkal jobban ért hozzá, mint én.

- De azért most érezhet egy kis elégtételt: az október 23-i ünnep alkalmából megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést. Konkrétan miért is?

- Nem volt részletesebb indoklás, gazdasági téren, gondolom, a Mol átalakítását és a szlovákiai Slovnaft megvételét, a Matáv részvényeinek New York-i tőzsdére vitelét, a magyar gazdaságba történő külföldi tőkebevonásban játszott szerepemet értékelték. Társadalmi-közéleti tevékenyégként talán azt értékelték, hogy számos oktatási és gyerekalapítványt, valamint a szabad vállalkozás mellett érvelő kezdeményezést támogatok.

- Egyik ilyen a Széll Kálmán Alapítvány, melynek két héttel ezelőtti összejövetelén jelentette be terveit a kormányfő, egy csapásra országos hírűvé téve a konzervatív gazdasági elitklubot.

- Valóban, néhány barátommal én hoztam létre az alapítványt 2003-ban. Évente meg szoktuk hívni Orbán Viktort az összejövetelünkre. Az utóbbi másfél évben nem tudott eljönni, tehát aktuális volt a látogatása. Nagyszerű dolog, hogy az ország miniszterelnöke megtiszteli a társaságunkat.

- Ki lehet tag a befolyásos emberek klubjában?

- Zömében életmódi konzervatív felső vezetők, tulajdonosok vannak itt. Olyan emberek, akik szeretik a hazájukat, a Kárpát-medencét és Közép-Európát. Azon dolgozunk, hogy jobb állapotban adjuk át országunkat és a régiót az utánunk jövőknek, mint ahogy kaptuk. A legfontosabb, hogy a ma élő és a következő nemzedékek szabadok lehessenek, azaz méltóságban élhessenek, és rendelkezhessenek a sorsuk felett.

- Miért Széll Kálmán volt miniszterelnökről nevezték el az alapítványt?

- Az egyik kurátornak, Vízkelety Mariannak köszönhetjük; nem is lehetett volna jobbat találni, hiszen Széll Kálmán jogász volt, Deák Ferenc tanácsára közgazdaságtant is tanult, jelentős szerepe volt a gazdasági kiegyezésben, bankvezető, pénzügyminiszter, majd miniszterelnök lett. Hatékony vezető volt, jól tudta, hogy bármilyen szervezetben a siker öt százalékban múlik a jó stratégián, és 95 százalékban a módszeres végrehajtáson.

- Esetleg magára ismer?

- Szeretnék felérni hozzá. De még inkább Rákóczi Ferenchez, Kölcsey Ferenchez és Kőrösi Csoma Sándorhoz. Az a közös bennük, hogy szívükkel és értelmükkel is elkötelezettek voltak az ügy iránt, amit képviseltek. Mindig hűek voltak az általuk választott benső szellemi és lelki értékekhez. Ugyanakkor példás szerénységgel viszonyultak saját tevékenységükhöz. Egyikőjük sem a világot okolta, ha a vállalkozása nem úgy sikerült, ahogy tervezte; elsősorban magukban keresték a hibát. Annyi energia volt bennük, hogy még bukásnak tűnő helyzetben is az alkotáson törték a fejüket.

- Aki ismeri önt, nem lepődik meg, hogy mindhármójuk sírját felkereste. Épp Kölcsey sírjánál volt, amikor felhívták: eladó a Heti Válasz. Miért vette meg, és aztán miért vált meg tőle?

- Meg kellett menteni egy jobb sorsra érdemes konzervatív lapot, amely 2004-re gyakorlatilag pénzügyi csődbe jutott. Feltámadt bennem a virtus, hogy egy majdnem lehetetlen helyzetből sikert kovácsoljunk. Azt tudtam a környezetemből, hogy egy jobbközép lapnak lenne piaca. Kevesen hittek benne, de egy jó csapat módszeres munkája meghozta az eredményt. Négy év után azonban olyan további fejlesztésekre volt szükség, amiket én már nem tudtam vállalni, ezért új tulajdonost kerestünk, és eladtuk a lapot.

- Mit gondol, mennyire fér bele a konzervatív értékrendbe, hogy az Alkotmánybíróság jogkörét csorbítani akarják, mert az megsemmisített egy adójogszabályt?

- Erről a történetről Odüsszeusz jut eszembe, aki viaszt öntetett a társai fülébe, magát pedig, még mielőtt kísértésbe eshetett volna, kiköttette az árbochoz, hogy ne engedjen a szirénhangok csábításának. Az Alkotmánybíróság az egyik legtekintélyesebb állami szervezet, márpedig minden normális társadalomban inkább erősíteni kell a tekintélyeket, mint rombolni. Még ha tartalmilag igazságosnak is tűnhet egy döntés, akkor is a szabályok betartásával érdemes érvényesíteni. Ellenkező esetben nem lesz mérce, amihez igazodjunk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.