valasz.hu/itthon/kovacs-akos-farizeus-modon-jotekonykodik-bojte-csaba-javara-117572

http://valasz.hu/itthon/kovacs-akos-farizeus-modon-jotekonykodik-bojte-csaba-javara-117572

A Hagymatikumot ért kritikákról

, / 2012.01.24., kedd 08:45 /

Hiába fürösztették tejben-vajban a magyar sajtót egy nappal a megnyitás előtt, a makói termálfürdő végül mégis több negatív kritikát gyűjtött be, mint elismerést. De mi is fájt legjobban a meghívott „szakértőknek”?

 


Formavilág, esztétika

A Hagymatikumról megjelent cikkek alapján úgy tűnt, mintha a szerzők többsége azt várta volna ettől a fürdőtől, hogy - mint Makovecz Imre utolsó épülete - egyben az életmű csúcsa is lesz. Ebből kiindulva pedig azonnal szemére is vetettek mindent, ami eszükbe jutott: nem elég természetközeli, nem illeszkedik a környezetéhez, és nem is olyan erővel jeleníti meg a nemzeti szellemet, ahogy azt a mestertől elvárnánk. Felrótták neki a szerves építészet évtizedekkel ezelőtti világának modern formába öntését is, ami amiatt különösen érdekes, hogy az irányzatot ő maga alapította meg hazánkban. (Mintha Woody Allen szemére vetnénk, hogy Annie Hall nem öltözködött elég kihívóan.) Makovecz formavilágát és esztétikáját egyrészt azért nehéz megítélni, mert pont a teljesen egyéni kompozíciójú épületeivel vált híressé. Másrészt annyi különböző elem keveredett a világképében (kereszténység, a kereszténység előtti magyar világkép, Rudolf Steiner lélekvándorlást hirdető antropozófiája), hogy ezek építészeti nyelvre fordítása már tényleg saját művészi szabadságának hatáskörébe tartozik - eredményére maximum annyit mondhatunk, hogy tetszik, vagy nem tetszik.

Illeszkedés a környezethez

A házat több fórum is azzal vádolja, hogy csak saját magához képest értelmezhető, környezetéhez nehézkesen viszonyul, nem emberi léptékű, a belvárostól idegen. Igen, a komplexum nagy, uralja a városközpontot, de ez is volt a cél. Attól pedig, hogy nagy területen fekszik, még nem nyomja el környezetét, mert - ahogy az építész filozófiájában megfogalmazza - az épület úgy néz ki, mintha az alja a földből nőtt volna ki és a teteje pedig az égből ereszkedett volna alá. A komplexum tervezését tudatos városfejlesztési koncepció előzte meg. A főbejárat látványa fokozatosan tárul fel, ahogy a Csanád vezér tértől egy kis sétálóutcán haladunk az épület felé. A bejárat előtt kialakított, kolonnáddal övezett kis „előtér" szép átmenetet képez utca és épület között. A megérkezés hangulatát erősítve szinte adja magát arra, hogy az emberek itt találkozzanak. A lépték végig emberi marad, a ház pedig nem önmagában él, hanem rendezi a körülötte létrejövő tereket.

Részletek

Kevés olyan épület van ma (főleg Magyarországon), ahol az anyagi forrás az utolsó burkolólap gondos megválasztásáig rendelkezésre áll. Egyes belső részletekre vonatkozó elmarasztalások (mint például a gyógyászati részleg sematikusan kiosztott tucatablakai, a jellegtelen kőburkolatok, a csúszda fémlépcsője) jogosak, de inkább utalnak a fogyó kassza miatti racionális döntésekre, mint tudatos esztétikai választásra.

Kupolarengeteg fából

A legtöbb bírálatot talán a fürdő térlefedésének rendszere gyűjtötte be. Sokan úgy vélték, túlzó, erőltetett, sőt gigantikus, és a funkció egyáltalán nem indokolja. Legtöbben nem ismerték fel benne az építész által megfogalmazott inspirációt, a föld mélyéből forrón, bugyogva feltörő gyógyító víz képét. (Az, hogy az indexes szerző gondolatai mindenről mellbimbókra és fallikus szimbólumokra asszociálnak, talán inkább egy pszichoanalitikusra tartozik, mint a ház megítélésére.) Sokakban felmerült az a kérdés is, hogy az állandóan párás levegővel telt terekben jó döntés volt-e a fa ilyen nagyarányú használata. Ebben azonban műszaki szempontból nem találhatunk sok kivetnivalót: a mai felületkezelési eljárások éppúgy védelmet tudnak biztosítani a ragasztott fa tartóknak és deszka burkolatoknak, mint az acél vagy beton szerkezeteknek. Közfürdők esetén a szerkezetek tartóssága nem az anyagválasztáson, sokkal inkább a megfelelő gépészeti, páratechnikai kialakításon múlik. Utóbbi tökéletes elrejtése (falak mögé, életfába) pedig gépész és építész tervezés kiváló összhangját dicséri a fürdőben.

Elázott alaprajz

Az alaprajz sem úszta meg szárazon. Negatív megjegyzéseket kaptak az alagsorba vezető szűk melléklépcsők, a túl nagy területet elvevő közlekedők, és az alárendeltebb funkciók zegzugos kialakítása. Négy órát a helyszínen eltöltve be kell valljam, én is legalább háromszor eltévedtem, és ezen a minden szinten kitett alaprajzok sem sokat segítettek. A 12 ezer négyzetméternyi alapterület és 800 négyzetméter vízfelület aránya pedig ugyancsak hagy kívánnivalót maga után. Tudjuk, hogy a költségvetési keret szűkítésének több medence is áldozatul esett. Bár nem torzó épült, a vízfelület egyszerűen túl kevés a ház méretéhez képest. A fő attrakciót jelentő élményrészlegen pedig nem is termál, hanem csupán meleg csapvíz tölti meg a három medencét, ami aztán tényleg érthetetlen, tudva azt, hogy a forrás szinte korlátlanul rendelkezésre áll.

Funkció-szerkezet-forma

Az első dolog, amit az egyetemen minden zöldfülű építészhallgató fejébe belevernek, a „funkció-szerkezet-forma" szentháromsága. Minden ház lelke e három tényező szerves egységében rejlik. Az hogy egy olyan kaliberű építész, mint Makovecz Imre, pályája zenitjén már megtehette, hogy ezt az alapvetést „lazábban", saját látásmódjára formálva kezelje, máig sokaknál kiüti a biztosítékot. És bár szinte minden cikk a ház indokolatlan szakrális jellegével van elfoglalva, az mégis tény marad, hogy a római és török fürdőkultúrából merítő alapkoncepció megvalósult (egymásból nyíló fürdőfunkciók kupolás térlefedése, emberi kapcsolatok ápolására alkalmas terek), a művészi igénnyel megkomponált kupolák pedig igenis asszociálni engednek a föld mélyéből feltörő gyógyító víz képére. A fürdő a maga öntörvényűségével együtt is kiemelkedő építészeti értéket képvisel, a tervező téralkotó képessége és ereje nem tagadható le.

Hagyma hagymával

Hagymatikum, Hagymanó, Hagymamma - az index „büntető szóvicceknek" titulálja mindet, és ebben viszont nem lehet velük vitatkozni. Figyelembe véve azt, hogy a város a fürdő megépítésével éppen a „a hagyma városa" szlogenen szeretne túllépni, illetve hogy a tervezési koncepciónak semmi köze a hagymához, tényleg nem szerencsés ezt a növényt ennyire ráerőltetni szerencsétlen házra.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.