valasz.hu/itthon/buda-gardens-ugy-lazar-verengzest-rendezett-a-miniszterelnoksegen-129175

http://valasz.hu/itthon/buda-gardens-ugy-lazar-verengzest-rendezett-a-miniszterelnoksegen-129175

A halálesetek 14 százaléka az egészségügy hibája

/ 2017.08.03., csütörtök 11:34 /
A halálesetek 14 százaléka az egészségügy hibája

Ha időben és megfelelő ellátást kapott volna a beteg. Dermesztő, de a 65 éven aluliaknál minden negyedik haláleset az egészségügy bajaira vezethető vissza.

Második évben jelentkezik az egészségügyi kormányzat (Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet) az Egészségjelentéssel, ami látszólag egy dögunalmas dokumentum, valójában viszont egy fontos szemléletváltás nagyon is izgalmas jelzése. A modern egészségpolitika nem nagykutyák hatalmi játszmája, nem is médiabotrányok utáni tűzoltás (juttatunk ide vagy oda valamit, hogy végre csend legyen), hanem tudatos tervezés, amely nagyrészt statisztikai elemzéseken és számításokon alapul. 

Például annak figyelésével, hogy nézzük meg, hány ember hal meg azért, mert nem időben és nem azt az ellátást kapja, amire szüksége volt. Hogy ez nagyon kemény mutató? Igen. S ezt a politikusok szerették jól eltitkolni? Igen, ennek egyik következménye volt, hogy nem is kellett szembenézniük vele. Uniós csatlakozásunknak ez az egyik pozitív hozadéka, a nagy nyilvános uniós adatbázisokhoz való csatlakozás. A hazai egészségpolitika nyugatosodásáé pedig az, hogy ezeket a mérőszámokat itthon is nyilvánosságra hozzák. (Nem nevesítve persze az eseteket, gonduljunk bele, hány ezer kártérítési per indulna azonnal a magyar állam ellen és milyen kártérítési összegekkel.)

Kínos és fájdalmas szembesülések ezek, de fontos jelzések a politikának: itt tessék beavatkozni, mert baj van. Egyben azt is jelzik, érdemes beavatkozni, mert javulnak az eredményeink. Immár tíz éve folyamatosan. 

Nézzük sorra tehát a dokumentum fontos megállapításait. Bár a számok 2014-esek, de ez az ilyen bonyolult számítások sajátja, a tanulmány friss, mindössze néhány napja publikálták:

  1.        2014-ben 17.677 halálozás lett volna hazánkban elkerülhető megfelelő egészségügyi bevatkozással, vagyis az összes halálozás 14 százaléka.
  2.        A legrosszabb a helyzet a 65 éves kor alattiaknál, mert közülük minden negyedik (27%), mintegy 8600 haláleset nem következett volna be, ha szükséges ellátást és a megfelelő időben kapta volna meg a beteg.
  3.        A nem idősek mellett a férfiak a legveszélyeztettebbek, mintegy tíz százalékponttal nagyobb a kockázatuk, hogy nem kapják meg időben a megfelelő kezelést és ennek hiányába belehalnak.

A számok rosszak, de nem a valaha volt legrosszabbak. Hazánkban 2005 óta folyamatosan csökken az egészségügyi ellátással elkerülhető halálozás, de van is miből visszajönni. A férfiak 2005-ben még 28 százalékon álltak, 2014-re 24 százalék alá sikerült menni. Ám az EUROSTAT számításai szerint a teljes lakosságra nézve Magyarország 2013-ban még így is az ötödik legmagasabb értékkel szerepelt.

Az azonban óriási tévedés, hogy minden bajunkért az egészségügyet tesszük felelőssé:

  1.        Az elvesztett egészséges évek 80 százalékáért a viselkedés, az életmódunk hibáztatható, vagyis mi magunk. Amíg például a fiatalabb korosztályoknál látszik egy életmódi forradalom, jóval magasabb lett a rendszeresen testmozgást végzők aránya, az idősek körében ijesztően rosszak az értékek. (A 65 év feletti nők három százaléka végez a WHO ajánlásának megfelelő fizikai aktivitást.) Pedig ebben a korosztályban nyilván nem a maraton lefutása, vagy a napi kosárlabdázás az elvárható testmozgás, hanem pusztán az, hogy mindennap tegyenek egy hosszabb sétát, egyes szakaszokon olyan tempóban, amely megemeli a pulzusukat.
  2.        Mindebből az is következik, hogy 2014-ben 32.487 halálozást, tehát minden negyedik (26%) halálesetet megfelelő népegészségügyi beavatkozásokkal meg lehetett volna előzni.
  3.        Különösen érvényes ez a nem idősen meghaltakra, a 65 éves kor előtt elhunyt magyar nők közül több mint felét, (54%), a férfiaknál pedig csaknem háromból kettőt (58%), azaz összesen 17.905 halálesetet lehetett volna megfelelő népegészségügyi tevékenységgel megelőzni. Vagyis a dohányzásról való leszokással, a kóros alkoholfogyasztás kezelésével, a rendszeres testedzés és a helyes táplálkozás népszerűsítése mellett megfelelő szűrőprogramokkal.

Nemzetközi összehasonlításra alkalmas adatok csak 2013-ra vannak, az EUROSTAT számításai szerint Magyarország összességében a harmadik, de magyar nők a legrosszabb (első) a férfiak pedig a harmadik helyen szerepeltek az EU 28 tagországának megelőzhető halálozás szerinti csökkenő rangsorában.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.