A Higgs-bozon egyik felfedezőjét is hazacsábította az Akadémia

/ 2015.04.30., csütörtök 19:13 /

Ez az egyik legjobb dolog, ami mostanában Magyarországon történt – írtam februárban a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjáról. Szerdán hetedik alkalommal hirdettek eredményt a fiatal kutatók számára létrehozott kiválósági programban, és a győztesek személye ismét megerősített ebben a véleményemben. A 96 pályázó közül 12 kutató nyert összesen 400 millió forintnyi támogatást arra, hogy valamelyik egyetemen vagy akadémiai kutatóintézetben önálló kutatócsoportot alapítson a következő öt évre.

A győztesek közül három a bölcsészet- és társadalomtudományok, négy az élettudományok, öt pedig a természettudományok művelője. Hatan egyetemeken, hatan akadémiai kutatóintézetekben alakíthatnak csoportot. Három női győztes van, ilyen sok csak 2011-ben és tavaly akadt – az eddig alakult 109 Lendület-kutatócsoportból összesen 12-t vezetnek hölgyek.

Az idei Lendület-nyertesek Lovász László MTA-elnökkel és a befogadó intézetek, egyetemek vezetőivel. Fotó: MTA

És akkor lássuk a győzteseket:

Pásztor Gabriella fizikus a genfi CERN laboratóriumból tér haza, ahol a kanadai Carleton University kötelékében vett részt a Nagy Hadronütköztető (LHC) programjában, vagyis részese volt az utóbbi évek egyik legnagyobb felfedezésének, a Higgs-bozon azonosításának. Most az ELTE Fizikai Intézetében kutatja tovább a kvarkok titkait az LHC adatai alapján-

Adamik Béla nyelvésza latin és az újlatin nyelvek között tátongó űrt szeretné kitölteni. Ennek érdekében egy világon egyedülálló digitális adatbázist készít, amely félmillió latin nyelvű feliratot tartalmaz, és mutatja meg rajtuk a dialektusok időbeli és térbeli változatait. Mindez az MTA Nyelvtudományi Intézetében folyik majd.

Hangya Balázs kutatóorvos az amerikai Cold Spring Harbor Laboratoryból tér haza az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetébe. Az előagyi idegsejtek egy csoportját vizsgálja kísérleti egerek segítségével, eredményei a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer- és a Parkinson-kór elleni küzdelemben hasznosulhatnak.

Mátés Lajos biológus eredményei új távlatokat nyithatnak a rák gyógyításában és megelőzésében. A kutató az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont korábban megkezdett kutatásait folytatja – fókuszában az áll, hogy a káros környezeti hatások konkrétan milyen genetikai folyamatokon keresztül okoznak kóros sejtburjánzást.

Rásonyi Miklós matematikus négy Edinburgh-ban töltött év után azMTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben arra keresi a választ, hogy miként kell a múltból szerzett információkat a lehető legjobban felhasználni a pénzpiaci döntések meghozatalánál.

Simon Ferenc fizikus hét évig dolgozott különböző nyugat-európai országokban, amíg öt éve a BME Fizika Tanszékén uniós támogatással létrehozhatott egy csoportot. Ez most a Lendületnek hála maradhat egyben és folytathatja munkáját a spintronika területén – e terület célja egy teljesen új alapokra helyezett számítógép-architektúra létrehozása.

Székvölgyi Lóránt biológus a „Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?” évezredes dilemmájára kíván tudományos igényű választ adni a Debreceni Egyetemen. Azt vizsgálja, hogy a DNS szerkezete határozza-e meg a működését, vagy fordítva: az örökítőanyag funkciója hozza-e létre azt a térbeli kromoszómaszerkezetet, amely a sejtes folyamatokat működteti.

Szilágyi Róbert Károly vegyész Amerikából a Montana State Universityről érkezik haza. Fő célja, hogy itthon és Európában is meghonosítsa a legkorszerűbb szinkrotron-spektroszkópia méréstechnikát és a hozzá kapcsolódó kísérleti és elméleti hátteret, melynek segítésével összefüggéseket tár fel fel a molekulaszerkezet és a kémiai reaktivitás között.

Tory Kálmán orvos az egyetlen gén mutációjának következményeként kialakult, úgynevezett monogénes betegségek kutatója, aki a párizsi INSERM U1163 laboratóriumból a Semmelweis Egyetemre teszi át székhelyét. Kutatási céljai fontos a betegségek kórfolyamatának megértésében, a betegek kezelésében és a genetikai tanácsadásban is.

Varró Dániel mérnök-informatikus a BME-n alapít kiberfizikai kutatócsoportot. Olyan algoritmusokat és módszereket fejlesztenek ki, amelyek révén megbízhatóbban és biztonságosabban működhetnek azok az okoseszközök, amelyek az élet egyre több területére szüremkednek be, és maholnap az életünket is rájuk bízzuk (például okosautók).

Weisz Boglárka történész célja a középkori magyar gazdaságtörténet eddig ismeretlen elemeinek feltárása az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és annak igazolása, hogya Magyar Királyság a középkori Európa gazdaságának egyik mozgatórugója volt.

Kiss Viktória régész Európa bronzkori történetének jobb megismeréséhez járulhat hozzá az MTA Bölcsészettudományi KutatóközpontRégészeti Intézetében már megkezdett, immár a Lendület program által is támogatott kutatásaival. Kiss a Homérosz eposzaiban megénekelt görög harcosok Kárpát-medencei kortársairól szeretne pontosabb képet kapni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.