A hőguta szélén

/ 2015.08.18., kedd 14:21 /

Visszatekintve az egész nyár egyetlen hőhullámnak tűnik, folyamatosan a napon való tartózkodástól óvtak minket. De sokan vannak, akiknek még a napon is könnyebb lett volna: ők a lapos tetős ipari csarnokokban izzadó munkások. Például a sopronkövesdi gyárban, ahol nemrég tucatnyi emberhez kellett mentőt hívni. Az eset azonban, hogy is mondjuk, csupán a jéghegy csúcsa.

A főváros egyik külső kerületében lévő csarnokban a munkások már szinte mindent levettek, ami még jogi következmények nélkül levehető. Mindenki félmeztelenül, rövidnadrágban, a magukon tartott ruházat jelentős részét a zajvédő füles teszi ki ? mintha a német Freikörperkultur (ismertebb nevén nudista) mozgalom magyar munkástagozatának alakuló ülésén járnánk. Még nincs dél, de már vagy 36 fok van a bútorlapvágással foglalkozó csarnokban. „Később felmegy 38-ra is – mondja Tibor, a főnök –, de a kilencméteres tető alatt ez már 45.” A földön ásványvizes kartonok, a csarnok egy-egy oldalán nyitott ajtók próbálnak kereszthuzatot adni, amit néhány ventilátornak kellene fokozni – kevés sikerrel. Tibor sorolja a további védőintézkedéseket, melyekkel sikerült elkerülni, hogy valaki rosszul legyen: „Ha valaki szól, hogy baj lehet, azonnal megy pihenni, kap a hideg víz mellé két sótablettát, aztán ha negyedóra múlva jobban van, jön vissza.” Nagyjából így néz ki a magyar kkv-szektor ad hoc jellegű problémakezelése.

Azt várnánk, hogy a nagyobb bajok éppen az ilyen, régi csarnokokban lévő, kevésbé szabályozott munkahelyeken történnek. Ehhez képest a jelenségre a figyelmet felhívó tömeges rosszullét egy svéd multi modern csarnokában következett be Sopronkövesden.

Svéd hidegség

Az Autoliv Kft. a fél világnak gyárt biztonsági öveket és egyéb autós biztonsági berendezéseket, de 1900 magyar dolgozójának védelmére már nem nagyon futotta. Pedig a szakszervezet már az eset előtt bejelentést tett a munkaügyi felügyeletnél, mert érezte, hogy a nagy hőség miatt bajok lesznek. Hiába: rendszeresen jártak a sopronkövesdi üzembe a mentőautók, sőt egy idő után már a telephelyen állomásoztak készenlétben, és akadt nap, amikor a hőségben a régiós napilap, a Kisalföld értesülései szerint ötven embernek kellett abbahagynia a munkát. A tünetek mindig ugyanazok: szédülés, fejfájás, nehéz légzés, végső esetben eszméletvesztés. Az illetékes szakszervezeti vezető, Marsitsné Horváth Marianna már sztrájkkal fenyegetőzött. Aztán a cég észbe kapott, és kezelte a problémát: óránként öt-tíz perces munkaszüneteket iktatott be, és mobilklímákat állított be az üzembe.

Már korábban is előfordultak rosszullétek, de ennyi sosem, igaz, ilyen meleg nyár sem volt régóta. Egyrészt persze érthetetlen, hogy egy hatalmas büdzsével rendelkező, hírnevére kényes cégnek miért kell megvárnia a katasztrófát a szükséges lépésekkel, s Svédországban aligha csak az éghajlati különbségek miatt volna más a helyzet. Másrészt az Autoliv annyiban igazságtalanul lett kipécézve, hogy semmivel sem rosszabb a helyzet náluk, mint bármelyik átlagos magyar cégnél, amint az az esetről beszámoló cikkekhez érkezett rengeteg kommentből is kiderült. „Én magam is legalább ötven ugyanilyen helyről tudok” – mondja Weeber István, aki csarnokok hűtésével foglalkozik. Azért nem kerültek eddig felszínre hasonló ügyek, mert a napi öt-tíz rosszullétet a cégek helyben, tulajdonképpen titokban tudták kezelni.

Felfűtötték a gazdaságot

A probléma évek óta jelen van, hiszen a legtöbb gyár az Autolivéhez hasonlóan lapos tetős épület, csak éppen senki nem foglalkozott a helyzettel. A félrenézésnek sok oka van azon a mélyen emberi – és ezek szerint nem csak magyar – hozzáálláson túl, hogy bízunk benne, most még megússzuk a bajt, aztán később majd kezdünk a problémával valamit.

Először is általános a félelem a munkahelyek elvesztésétől. A munkások azt mondják: még mindig jobb néhány hetet szenvedni egy évben, mint munkanélkülinek lenni. És ezért nem panaszkodnak, hanem tűrnek, még ha az extra megterhelés egészségromboló hatása, például egy infarktus nem is biztos, hogy a munkahelyen fog kijönni. De ez a félelem vonatkozik a magyar államra is, melynek szintén nem érdeke vegzálni a nagy nehezen becsalogatott és a szomszédos országok elől elhalászott befektetőt. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter például idén februárban örömmel jelentette be, hogy az Autoliv részben másfél milliárdos magyar kormányzati támogatással bővíti a gyárat. A hétszáz új munkahellyel a cég a legnagyobb európai biztonságiöv-gyártó lesz – a nem mindig ideális munkahelyi körülményekről nem esett szó.

Ugyanez magyarázhatja a munkaügyi felügyeletek enervált hozzáállását is. Elvileg az ő dolguk volna ellenőrzésekkel és büntetésekkel kikényszeríteni a jobb munkakörülményeket, ám nem nagyon teszik. A gazdasági minisztérium az esetről kiadott közleményében is csak annyit ír, hogy a felügyeletek inkább nevelni, mint büntetni akarnak. Részben a munkahely elvesztésének félelméből adódik az is, hogy a gond sokszor nem is tudatosul. A melós nem panaszkodik, a légkondis irodában ülő főnök pedig el sem tudja képzelni, milyen körülmények vannak az üzemben.

További ok a gazdasági válság: 2008 után szinte minden cégnél költségcsökkentő intézkedések léptek életbe, sok helyen lejjebb vitték a műszakok számát. A kevesebb műszak pedig azt is jelentette, hogy több ideje volt lehűlni embernek, gépnek és csarnoknak is. Ráadásul a nehéz gazdasági helyzet miatt az éves költségvetésekben vadásztak a lehúzható tételekre, márpedig a hőséghelyzet kezelése ilyen volt – főleg ha az, aki a tétel lehúzásáról dönt, kicsit sem izzad. A hozzáállás manapság kezd el változni a gazdasági élénkülés miatt, de most meg az derül ki, hogy nem is olyan egyszerű kezelni a helyzetet.

Hűteni, de mivel?

Az ennek megértéséhez szükséges alapfokú fizikában a már idézett Weeber István van segítségünkre. Első hallásra meglepő, de elsősorban nem is a külső hőmérséklet a probléma, hanem a napsugárzás. Ami azt is jelenti, hogy a kánikula végével még nem biztos, hogy mindenhol fellélegezhetnek. Főleg, hogy a csarnokban keletkező belső hőmérsékletet nem a meleg, hanem a gépek okozzák. A gépek motorjai által felhasznált energia jelentős részéből hő lesz, ami az év nagy részében el tud távozni az épületből a tetőn át. A tűző napon azonban a lapos tető hetven fokra is felmelegedhet, vagyis ha a csarnokban van harminc-egynéhány fok, a meleg levegő felszáll, de nem tud távozni, nem tudja a meleget átadni a tetőnek, hiszen az még forróbb. Sőt ilyenkor úgy működik a tető, mint egy fordított, többszörös padlófűtés. A meleg levegő ráadásul nem fog lemászni felülről és kimenni az esetleg nyitott ablakokon, ajtókon, hanem megszorul. S mivel hatalmas, akár százszor százméteres csarnokokról beszélünk, ekkora teret aligha lehet átszellőztetni néhány nyílászáró kinyitásával.

Részben ez a méret okoz bajt a klímánál is. Ha ugyanis a légkondicionáló berendezések külső egységei az oldalfalakra kerülnek, akkor a hideg levegőt olyan hosszú csöveken kell bevezetni, hogy mire az üzem közepére ér, felmelegszik. Ha viszont a tetőre teszik, lehet, hogy a legmelegebb napokon fog leállni. Nemrég a BKV új Volvóinál (már megint a svédek!) is tapasztalhattuk, hogy a buszok tetején lévő berendezések felforrósodtak és maguktól kikapcsoltak. Ez van, amikor a légkondi a berendezés és környezetének felmelegedése miatt már nem tud hőcserélőként működni. És akkor még nem is beszéltünk az energiafogyasztásról: lehet, hogy az áramrendszer sem fogja bírni az ilyenkor ugrásszerűen megnövekvő fogyasztást.

Ideális megoldás lenne, ha a tető alá beépítenének afféle második tetőként egy álmennyezetet, és akkor a kettő közti légrést szellőztethetnék. Ez azonban sokba kerül. Aztán ott van az Amerikában és Ázsiában már elterjedt megoldás, amikor vizet porlasztanak a tetőre, és annak párolgása hűti vissza a tetőt. Ez pár tízmilliós beruházás, egy multinak hamar bejön. Hátulütője, hogy roppant vízigényes: egy csarnok hűtése a nagy hőségben akár kétszáz köbméter vizet is elvihet naponta. És végül szóba jöhetnek árnyékolástechnikai megoldások, hővédő bevonatok.

Akármelyiket is választják, a helyzettel kezdeni kellene valamit, hiszen minden jóslat szerint a nyarak egyre forróbbak lesznek. Azt pedig valószínűleg továbbra sem engedhetik meg maguknak a cégek, hogy bezárjanak a legmelegebb napokra. Már ahol a vállalat egyáltalán tehet valamit. És itt menjünk vissza a már említett budapesti asztalosüzembe, ahol nem is tudnak fejlesztésben gondolkodni, hiszen csak bérlik a csarnokot, a bérlő pedig jó magyar szokás szerint a legapróbb fejlesztést is igyekszik megúszni. „Látja ott fenn azt az elrohadt csövet? – mutat fel Tibor a mennyezetre. – Évek óta kérjük, hogy cserélje ki, mert ha esik az eső, a milliós gépeinkre csöpög a víz. Persze nem csinálja meg. Akkor most maga szerint milyen esélyem van, ha előállok azzal, hogy klimatizálni kéne a csarnokot?”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ez a legnagyobb veszély a Fideszre: pár nap, és élesben látjuk

Az LMP mellett a Momentum is bejuthat a parlamentbe, az MSZP-nek viszont lehet, hogy 2018 lesz a sírkövére vésve – véli Mráz Ágoston Sámuel. A „solymári modell” a legnagyobb veszély a Fideszre nézve – mondja Török Gábor. Elemzők csatája a csütörtöki Heti Válaszban!

Boldogkői vs. Radnai – itt a nagy homeopátia-vita

Idén az európai tudományos akadémiák hatástalannak minősítették a homeopátiát. A médiában rendre Boldogkői Zsolt professzor képviselte a tudomány álláspontját, sorban „fogyasztva el” vitapartnereit. Most először áll vele szemben Radnai Andrea, a magyar homeopata orvosok elnöke. Nagy homeopátia-vita a csütörtöki Heti Válaszban.

Nincs több titok: ezért nem javul a magyar–amerikai viszony

Több mint egy éve nyert választást Donald Trump, de a magyar–amerikai kapcsolatok beharangozott változásából nem lett semmi. Tényleg obamista szabotőrök akadályozzák a viszony javulását? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

A legjobb ajándék karácsonyra a kultúra!

Élményt adni ma talán már népszerűbb, mint tárgyi ajándékot, hiszen az együtt töltött időnél semmi sem értékesebb. Nincs viszont könnyű helyzetben az, aki az ajánlatokat böngészi, ezért a friss Heti Válaszban segítünk átlátni a kulturális kínálatot.

Hogy lesz CSOK-ból nyaraló?

Némi kompromisszum vállalásával üdülőnek is kiváló ingatlanok vásárolhatók vagy építhetők a családi otthonteremtési kedvezmény millióból. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.