A halottakat a hóba temetik

/ 2010.04.29., csütörtök 19:51 /
A halottakat a hóba temetik

Rendre felmerül, hogy szabad-e az embernek ujjat húznia a természettel, s hogy megfelelően megfontoltan vágnak-e útnak a csúcsra vágyók.

Nem találták meg Várkonyi László magyar hegymászót, aki április 26-án szenvedett balesetet a Himalájában, amikor társával, Klein Dáviddal együtt készült a Mount Everest oxigénpalack nélküli megmászására.

Így a szerencsétlenül járt férfi, a magyar hegymászósport kiemelkedő alakja nagy valószínűséggel már soha nem térhet haza - a kínai hatóságok bejelentették: hivatalosan is halottá nyilvánítják.

Nemzetközi összesítések szerint eddig több száz ember lelte halálát a világ legmagasabb hegycsúcsát is magában foglaló Himalájában: 2005-ben a nyilvántartott halottak száma 668 volt. A holttesteket betakarja a jég és a hó, akit pedig társai megtalálnak - mint tavaly például Szabó Levente miskolci orvost -, hegymászó szokás szerint ott helyben, a hóban el is temetik, több ezer méter magasból ugyanis nem lehet lehozni a holttesteket. (Szervezett mentés nincs, a helikopterek legfeljebb 5500 méter magasságig tudnak repülni, s csak azok tudnak a balesetet szenvedettek után kutatni, akik már akklimatizálódtak.)

Hegymászóbalesetek idején rendre felmerül, hogy szabad-e az embernek ujjat húznia a természettel, s hogy megfelelően megfontoltan vágnak-e útnak a csúcsra vágyók. Sokan úgy vélekednek, hogy a balesetet szenvedők - vagy az expedíciót vezetők - nem voltak elég körültekintőek, a hírnév utáni vágy elnyomta bennük az óvatosságot.

Várkonyi László egy korábbi mászáson - fotó: expeditions.hu

A most eltűnt Várkonyi László is azt nyilatkozta korábban egy televíziós riportban: a hegy nem veszélyes. Ő maga eddig megfelelően megfontoltnak tűnt, olyan embernek, aki nem kockáztat, hiszen több alkalommal nekivágott már a Mount Everestnek- például Erőss Zsolttal 2002-ben, amikor először sikerült magyar hegymászónak a világ legmagasabb csúcsára feljutni -, és mindig időben észlelte, mikor kell feladni. Most nem volt szerencséje - a jéglavina, amely szemtanúk szerint betemette - nem adott neki esélyt a túlélésre.

A Kína és Nepál területén fekvő Himalájának tizennégy olyan csúcsa van, amelyik nyolcezer méternél magasabb. Ezért ez az óriási hegység évente hegymászók sokasága számára jelent kihívást.

A 8850 méter magas legmagasabb csúcsot, a Mount Everestet (tibeti nevén Csomolungmát) 1847-ben J. W. Armstrong fedezte fel, aki akkor az Indiai Földmérési Szolgálatnál dolgozott. Az első kísérlet ez elérésére 1924-ben volt, de az angol George Mallory és Andrew Irvine soha nem tért haza.  Az első ember, aki elérte a csűcsot, Edmund Hillary volt 1953-ban.

Honfitársaink először nem a legmagasabb csúccsal próbálkoztak. Az első magyar Himalája-expedíció 1983-ban volt, s ekkor volt a magyarokat érintő első halálos baleset is: életét vesztette Jankovics László. Két évvel később, 1985-ben két hegymászónk tűnt el a Himalájában egy vihar miatt: Csanádi Sándor és Greskovits Péter.

A hatalmas hegység legmagasabb csúcsát, a Mount Everestet 1996-ban támadták először honfitársaink, ez is emberéletet követelt: az expedíció egyetlen osztrák tagja, a tapasztalt hegymászó Reinhard Wlasich hunyt el. Négy évvel később, 2000-ben ugyancsak a világ tetejére akartak feljutni a magyarok, sikertelenül, s ekkor is meghalt egyikük: Dékány Péter, aki korábban már több Himalája-expedícióban részt vett.

Egy évvel később Gardos Sándor veszett oda a Mount Everest támadása közben. Viszont 2002-ben sikerrel jártak a magyarok: Erőss Zsolt, aki az előző két expedíciónak is a tagja volt, végül feljutott a csúcsra. Az expedíciónak tagja volt Várkonyi László is, ezért őt is kitüntették a Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztjét kapta meg.

Tavaly tavasszal Dr. Szabó Levente halt meg, tavaly ősszel pedig négy magyar fiatal vesztette életét a Himalájában. Halálozási statisztikánk sajnálatos módon mától Várkonyi László nevével is bővül.

A hegymászók hozzátartozói nem mindig tudják elfogadni a rideg tényeket, hogy a szeretett férj, apa, gyermek, aki nemrég még sms-eket vagy fényképeket küldött, soha többé nem tér haza. A tavaly a Himalájában elhunyt Dr Szabó Levente családja azt állította: társai megmenthették volna - akik viszont a helyszínen voltak, és másnap lementek a szakadékba a holttestért, azt állították: az orvosnak nem volt esélye a túlélésre.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.