valasz.hu/itthon/nincs-tobb-titok-a-semmibol-lett-17-szallodaja-a-meszaros-lorinc-kornek-121570

http://valasz.hu/itthon/nincs-tobb-titok-a-semmibol-lett-17-szallodaja-a-meszaros-lorinc-kornek-121570

A magyar szervezett alvilág őstörténete 2.: Késleltetett fizetés, késlekedő állam

Heti Válasz / 2012.07.28., szombat 11:55 /
A magyar szervezett alvilág őstörténete 2.: Késleltetett fizetés, késlekedő állam

A magyar szervezett bűnözés pénzügyi alapjait annak idején főként betörésekkel teremtették meg a később bandákat működtető „keresztapák”. Kihasználva a liberalizálódó gazdasági környezetet, az „alapító atyák” pénzüket a szerencsejáték- és vendéglátóiparba, illetve prostitúcióba fektették. A ’80-as - ’90-es évek fordulóján már törvényes, de legalábbis féllegális vállalkozásokat működtettek a bűnözői erőszakszervezetek. Óriási vagyonokat halmoztak föl a különböző csoportok, rengeteg pénz forgott az alvilágban, amikor beköszöntött az olaj kora.

 

Az 1920. január 16-án az Egyesült Államokban életbe léptetett szesztilalom s az annak nyomán felvirágzó alkoholcsempészet vetette meg az amerikai szervezett alvilág pénzügyi alapjait. Magyarországon hasonló dolog történt a 1980-as - 1990-es évek fordulóján - csupán a csempészett áru változott: nem szeszt, hanem olajat, üzemanyagot „importáltak" a bűnözők. 

Késlekedő állam

Az olajjal, a nemzetgazdaság szempontjából e kiemelkedően fontos stratégiai termékkel kapcsolatos problémák gyökere a rendszerváltásig, de legalábbis az 1990-es évek elejéig nyúlik vissza. A gazdasági és az azt igazgató jogszabályi környezet általános liberalizációja nyomán megtört a piacon korábban egyeduralkodó állami mamutcég, a Mol hatalma, s az alapanyag importálásába és forgalmazásába számtalan magánvállalkozás kapcsolódott be.

Különös, de igaz: ezt az alvilági üzletágat annak idején a legális ágazat szakemberei kezdték el művelni. Az olajszakmában jártas, nemritkán évtizedes gyakorlattal rendelkező külkereskedők, olajipari szakértők használták föl elsőként meglévő kapcsolataikat arra, hogy a kínálkozó lehetőséget kihasználva minél nagyobb haszonra tegyenek szert. Csupán a rendkívüli jövedelmezőséget látva kapcsolódott be az olajüzletbe az alvilág.

Az olajkereskedelem liberalizációjával párhuzamosan a jogalkotó nem alakította ki azokat a garanciális szabályozókat és ellenőrzési rendszereket, melyek révén megakadályozhatók lettek volna a visszaélések. Márpedig a lehetőség ugyancsak csábító volt, hiszen az olajszármazékokra kivetett egyre magasabb adóterhek szinte napról napra növelték az illegális tevékenységgel megszerezhető hasznot.

Vagyont érő haladék

Igazán akkor köszöntött be a „paradicsomi" időszak, amikor 1992. augusztus l-jén hatályba lépett a halasztott vámfizetést lehetővé tevő jogszabály-módosítás. Ennek előzménye az volt - amint azt a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) egy tanulmányában megállapítja -, hogy korábban a gyakori vámfizetési késedelmek és a vámszervek egyre növekvő kinnlevőségeinek csökkentése érdekében életbe léptették az azonnali vámfizetés előírását. Ez annyit jelentett, hogy a vámkezelést kérő addig nem rendelkezhetett árujával, amíg az arra vonatkozó közterheket ki nem fizette. Igen ám, de a tömegárukat importáló kereskedők többségének nem volt a vámfizetéshez szükséges forgótőkéje, ezért a kötelezettség teljesítésének 15 napos elhalasztását kérték. Ezen igény nyomán született meg a „fekete" milliárdokat fialó jogszabályi lehetőség.

A rendelet szerint az a cég kérhetett és kaphatott halasztott vámfizetési engedélyt, amely az előző évben rendszeresen teljesítette vámfizetési kötelezettségét; nem volt vámtartozása; a számláját vezető pénzintézet pedig kezességet vállalt a vám megfizetésére. Nem tartalmazta viszont a feltételrendszer az ellenőrzés pontos szabályait. Így aztán fiktív adatokkal, lopott vagy hamis személyi igazolvánnyal, esetleg olcsón vett strómanok közreműködésével alapították a cégeket, esetleg felvásároltak olyan vállalkozásokat, melyeknek már volt vámfizetés-halasztási engedélye. Amint ezzel megvoltak, jelentős mennyiségű kőolajterméket importáltak, majd a termék és a cég - szigorúan 15 napon belül - egyaránt és mindörökre eltűnt a hatóságok szeme elől.

Oktalan megszorítások

Érzékelve a problémát, a vámszabályozás úgy reagált, hogy egy 1993. október 5-én kelt módosítással beépített a vámigazgatás eljárásába egy újabb pontot, amely - az áru ki- és beléptetésének kivételével - a vámkezelés különös feltételéül írta elő a kérelmező székhelyének vagy telephelyének megjelölését. Ennek a megszorításnak a gyakorlatban csak a legálisan működő, tényleges elérhetőséggel rendelkező cégek számára volt jelentősége, s a fantomcégek importja előtt továbbra is nyitva állt az út.

Az 1994-ben hatályba lépő jövedéki törvény a VPOP hatáskörébe utalta a jövedéki termékek forgalmazásának ellenőrzését. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a törvényalkotók féltették az önmozgó gazdaságot a direkt beavatkozástól, s ezért nem teremtették meg a hatékony ellenőrzés feltételeit. Igaz ugyan, hogy az olajkereskedelemmel foglalkozó cégek megalakítását szigorú feltételekhez kötötték, melyek között szoros likviditási előírások is szerepeltek, ugyanakkor az intézkedés terheit a külön biztosíték előírásának elhalasztásával mérsékelték.

(A történetekben felbukkanó szereplők egy részét megnevezzük, másokat pedig csupán nevük kezdőbetűjével jelölünk - mindkét megoldásnak oka van. A cikksorozat alapjául szolgáló írások, információk a 1990-es évek elején már megjelentek, az akkori szövegek bővített, szerkesztett változatát adjuk közre most. A szövegek természetesen tartalmaznak szubjektív elemeket, de az információk mindegyikét több forrás megerősítette - a szerk.)

Sorozatunk első részét Kasszafúróból lett olajosok címmel itt olvashatja, a következő, Trükk a vámon, vödör a vagonban című résszel holnap jelentkezünk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.