valasz.hu/itthon/ungvary-provokal-paskai-laszlo-eletutjanak-hianyzo-lapjai-114863

http://valasz.hu/itthon/ungvary-provokal-paskai-laszlo-eletutjanak-hianyzo-lapjai-114863

A kígyó ravaszságával, a galamb szelídségével

/ 2014.06.11., szerda 17:10 /

Az ország ügyvédje kíván lenni Trócsányi László igazságügy-miniszter; nem tartja magát szabadságharcosnak, inkább a kígyó ravaszságát a galamb szelídségével társítja a tárgyalásain. Első, programadó interjújában elárulja: megvizsgálná, indokolt-e még az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása, és nem enged a tényleges életfogytiglanból.

– Megsértődött?

– Ugyan miért? Most tettem le a miniszteri eskümet.

– A reklámadó miatt, amit egyéni képviselői indítványként terjesztettek be a parlamentnek. A Fidesz eddig is sorra kerülte ki az igazságügyi tárcát, és a képviselői nyújtották be a fontos törvényeket.

– Az egyéni képviselőknek joguk van törvényjavaslatokat benyújtani, de miniszterként az a feladatom, hogy Magyarországon alkotmányos jogszabályok szülessenek, és megfeleljenek az uniós jognak is. Csak akkor tudok eleget tenni ennek, ha bevonnak a törvényalkotásba.

– Félek, lesznek konfliktusai.

– Nyitott ember vagyok, a célokat a kormány határozza meg, de abban, miként jutunk el oda, a jogászminisztériumnak van szerepe.

– Jogászminisztérium?

– Igen, büszke vagyok rá, hogy ismét önálló az igazságügyi tárca, megfelelő súlyt kaphat a jogalkotás. A jogásztársadalommal való kapcsolattartás mellett fontos feladatom a vitás ügyeknek az uniós intézményekkel történő megvitatása. Nemhiába lesz külön államtitkársága az európai kapcsolatoknak.

– Nem fog unatkozni: kötelezettségszegési eljárások, nemzetközi bírósági ügyek sorozata folyik ellenünk.

– Ez izgalmas feladat. Gondoljon bele, mennyire összefügg ez az alkotmányos identitás kérdésével.

– Mintha a kormány az ország ügyvédjének szerepkörét szánná önnek, és nem azt, hogy törvényjavaslatokkal bíbelődjön.

– Ami ma javaslat, abból egyszer kötelezettségszegési eljárás lehet. Az ország ügyvédjének szerepköre nem lesz idegen tőlem, hiszen párizsi nagykövetként eddig is ezt tettem.

– Említette, hogy a viták hátterében a nemzeti identitásról szóló eltérő felfogás áll. Érthetetlen, ha azért marasztalnak el minket, ami máshol létező gyakorlat. Segítheti az érvelésben, hogy számos ország alkotmányát lefordította?

– Az összehasonlító szemlélet mindig hasznos a tárgyalások során, de nem elegendő. A viták mögött gyakran azt látom, hogy az unió szeretne túlnyúlni a hatáskörén, olyan ügyekkel is foglalkozik, amelyeket felesleges európai szinten szabályozni.

– Például?

– Az otthoni pálinkafőzéssel.

– A kormány tetszetősnek találná az érvelését.

– Nem népszerűséget akarok szerezni a kormányon belül, csak arra utaltam, hogy Brüsszelben a tisztviselők abban érintettek, hogy minél több területre kinyújtsák a csápjaikat. Brüsszelnek meg kell értenie, hogy részben az újabb és újabb előírások miatt hanyatlik az unió népszerűsége. Nemcsak Magyarországon, hanem Franciaországban is.

– Vagyis a pálinkaüggyel tulajdonképpen az unió érdekét szolgáljuk?

– Brüsszellel közös érdekünk annak megértése: nem helyes, ha az emberek úgy gondolnak az unióra, mint egy nagy növényre, amely elveszi a napfényt a kisebb virágoktól.

– A szabadságharcosság helyett jön a diplomatajogász finom érvelése?

– A diplomáciában a tárgyalás rendkívül fontos eszköze a konfliktusok megoldásának. Való igaz, nem vagyok szabadságharcos alkat. Itthon és külföldön csak akkor lehetünk eredményesek, ha színvonalas érveléssel magyarázzuk el, mit miért teszünk. Fontos, hogy Brüsszel megbízzon a szavunkban.

– Nem állunk jól ezen a téren.

– De rosszul sem. Még ahol veszítettünk, például a bírák nyugdíjazása ügyében, ott sem az igazságszolgáltatás függetlenségének sérülése miatt marasztaltak el minket, hanem azért, mert nem adtunk elegendő felkészülési időt a bíráknak a nyugdíjas éveikre. A viták érzelmileg túlfűtöttek voltak, nem kedveztek az érveknek.

– Hol érzékelt túlfűtöttséget?

– A nyugati sajtó oldalán. Számomra a véleménynyilvánítás szent, de sajnálattal tapasztaltam, hogy például a Le Monde című folyóirat a budapesti Petőfi-szobrot Horthy-szoborként írta le a főoldalán, a helyreigazítási kérelem viszont a halálozási rovatban jelent meg, két hónappal később... Örültem volna, ha inkább érdemi szakmai vita folyt volna a sajtóban.

– Csatákat itthon is vív a kormány. Sólyom László volt államfő például többször kifejtette, hogy a kabinet magát az alkotmánybíráskodás eszméjét tekintette ellenségnek.

– Sólyom László kiváló jogász, személyes barátom, de ez nem jelenti azt, hogy mindenben egyetértenénk. Jogászi pályafutásomnak köszönhetően sok jogász barátra leltem, ettől még bizonyos dolgokat láthatunk különbözően.

– Ezek nem „bizonyos dolgok”, hanem alapkérdések.

– Nem. Az alapkérdés az, hogy az országnak legyen jó, demokratikus jogállamban éljünk, és ebben nincs különbség köztünk.

– Amikor az Orbán-kormány megnyirbálta a testület jogköreit, akkor is a kormány mellett érvelt volt bírótársai előtt?

– Megnyirbálta az Alkotmánybíróság jogköreit – ezek hangzatos szavak. Az actio popularist, vagyis az alanyi jogon való Alkotmánybírósághoz fordulás megszüntetését maguk a bírák kérték. A testületnek jelentősen bővült a hatásköre, hiszen bírósági ítéleteket semmisíthet meg. Európában ez kevés alkotmánybíróságnak adatik meg.

– Ám a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályok nem kerülhetnek többé a testület elé.

– Bízom benne, hogy ezt a szabályt előbb-utóbb megszüntethetjük. A döntéskor a gazdasági válságból való kilábalás volt a tét, vagyis az: Magyarországot „európai gondnokság” alá kell-e helyezni.

– Az első negyedévben 3,5 százalék volt a GDP növekedése. Javasolni fogja, hogy változtassanak a törvényen?

– Meg fogom vizsgálni ennek lehetőségét, nem szerencsés ugyanis, hogy az indítványozók külföldön keresnek jogorvoslatot a hazai fórumok helyett.

– Már a parlamenti meghallgatásán is felvetette a tényleges életfogytiglan megtartását.

– Igen, és mi ezzel a baj?

– Kíváncsi volnék, hogyan tudja megtartani, miután Strasbourg elmarasztalta Magyarországot emiatt.

– A kérdés túldimenzionált: Amerikában 350-400 évre ítélnek bűnözőket, mégis demokrácia van. Hollandiában és Nagy-Britanniában is van tényleges életfogytiglan, azaz még azt sem lehet állítani, hogy csak az újonnan csatlakozók, a keletről jövők ragaszkodnának ehhez. El tudja képzelni, hogy a 77 embert meggyilkoló norvég Anders Behring Breivik 19 év múlva tényleg szabadul?

– Ön nem?

– Nem. Hogyan közölnék a társadalommal, ha kiengedik? A magyar alaptörvényben már most is benne van a kegyelmezési jog, és szeretnénk egy külön kegyelmezési törvényt beterjeszteni, amely ennek rendjét szabályozza.

– Mit oldana ez meg? Az unió a briteknél sem fogadta el, hogy van kegyelmezési gyakorlatuk, és nálunk is azt kifogásolta, hogy a tényleges életfogytiglanra ítéltek nem kapnak felülvizsgálati lehetőséget.

– A tényleges életfogytiglan kifejezést nem szeretik nyugaton, sérti a fülüket, de azért a legveszélyesebb bűnözőket ők sem engedik ki soha. A magyar kormány viszont úgy gondolja, neki a szóra is szüksége van. Az alaptörvényben szerepel a tényleges életfogytiglan, és maradni is fog. Ez a véleményem igazságügyi miniszterként.

– Akkor mi értelme van a kegyelmi törvénynek?

– A kegyelem és a tényleges életfogytiglan megfér egymás mellett. Meg lehet találni annak módját, hogy a kegyelmi kérvény egy speciális eljáráson menjen keresztül, de erről még korai beszélni. Lesz alkotmányos megoldás.

– A kormány elegáns válaszokat vár öntől, hogy az ilyen ellentmondásokat feloldja.

– Az elegáns megoldásokból, az udvariasságból még senkinek nem lett baja. A Biblia is arra tanít, hogy légy olyan ravasz, mint a kígyó, és szelíd, mint a galamb. A legfontosabb az ügyek megoldása.

– Itt egy következő feladvány, Hagyó Miklós ügye. Az egykori főpolgármester-helyettes perét négy éve Kecskeméten kezdték meg, majd ügyének áthelyezését alaptörvény-ellenesnek minősítették. Most újrakezdődik a per – Kecskeméten. Ön érti ezt?

– Rossz szándékot ne feltételezzünk; azért döntött így a jogalkotó, mert egyes bíróságok túl vannak terhelve. Nem az volt a cél, hogy Hagyó kikerüljön a törvényes bíró hatásköre alól; a bírói függetlenség biztosítva volt. Hozzáteszem, ügyáthelyezésre Franciaországban is bőven van példa a közigazgatási eljárások esetében.

– Remélem, tiltakoznak emiatt is a nemzetközi szervezetek.

– Nem vizsgálták a tagországok példáját. A vádlottak padjára ültettek minket, és nem adták meg a védekezés jogát.

– A devizahitelesek ügyét itthon kell megoldani.

– Érzékeny és bonyolult ügy, de legalább annyi a gazdaságpolitikai, mint a jogi elem benne. Magyarországnak szüksége van bankokra és hitelekre ahhoz, hogy működjön a gazdaság. De hitelfelvevőkre is szükség van – ezt a kettőt kell összeegyeztetni, de előbb meg kell várni a Kúria jogegységi döntését.

– A büntető törvénykönyvet máris módosítani kell, miután a legfőbb ügyész úgy látta, akár vesztegetésként is értelmezhető, ha egy orvos hálapénzt fogad el. Mit gondol erről?

– Komoly gond, ha az emberek a fizetésüket hálapénzben viszik haza. A fodrásznál vagy a taxisofőrnél az én döntésem, hogy adok-e borravalót. De egy orvosnál? – beleborzongok, ahogy kimondom. Fontos kérdés, ám aligha hiszem, hogy ez lesz az egyik első ügyem.

– Melyik lesz az?

– Leltárt szeretnék az európai ügyekről, hogy lássam, milyen kötelezettségszegési kérdésekben kell azonnal levelet írni a Bizottságnak, hol kell eljárni az emberi jogi bíróság előtt.

– Komoly próbatételek előtt áll. De kellett ez önnek? Párizsi nagykövetnek lenni, van annál jobb a világon?

– Nincs. Párizs az életcélom volt: lemondtam érte az alkotmánybírói mandátumomról; ezt nem sokan tették meg. Folytatom, amit Párizsban elkezdtem. Ott diplomataként voltam jogász, itt jogászként leszek diplomata.

– Minden szavából az süt: attól, hogy miniszterré vált, nem lett politikus.

– Ez igaz. Szakminiszternek tartom magam, akinek az a feladata, hogy meggyőzze a politikát, milyen módszerekkel lehet a legjobban elérni a céljait. Nem lesz könnyű, tudom. A politika más világ, mint ahol eddig mozogtam.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.