A nagy köldökzsinórvér-blöff – itt a leleplezés

/ 2014.02.13., csütörtök 11:32 /
A nagy köldökzsinórvér-blöff – itt a leleplezés

Magyarországon legalább ötvenezer adag saját köldökzsinórvért tárolnak, ám gyógyító eljárás keretében még egyet sem kapott meg az a gyerek, akitől levették. Sokmilliárdos üzletről van tehát szó, ám miközben már öt ország ellátására elegendő vér van itthon, a beteg gyermekek számára külföldről hozunk be köldökzsinórvért. Exkluzív összeállításunk a friss Heti Válaszban.

„Ne legyen lelkiismeret-furdalása senkinek, aki nem tároltatta el gyermeke köldökzsinórvérét. Vegyen neki biztonságos gyermekülést az autóba, nagyobb a valószínűsége annak, hogy balesetet szenved, mint az, hogy súlyos beteg lesz, és azt éppen az ő köldökzsinórvérével lehet meggyógyítani – hökkent meg Kriván Gergely, a Szent László Kórház gyermekhematológiai és őssejt-transzplantációs osztályának főorvosa, annak a részlegnek a vezetője, ahol a legtöbb gyermekőssejt-átültetés történik az országban.

A Heti Válasz összeállításában rajta kívül két akadémikus és a Magyar Őssejtdonor Regiszter vezetője is megerősíti: saját célra Magyarországon még sosem történt köldökvérből származó őssejt beültetése gyógyító eljárásban. A világon is tíznél kevesebb esetben adtak vissza saját köldökvért igazolt, gyógyító eljárásban, és ennek több oka is van. (Írásunkban a klinikai szakban tartó vizsgálatokat nem tartjuk igazolt és gyógyító eljárásnak.)

Sarkadi Balázs akadémikus szerint szó sincs arról, hogy ma gyógyító célra olyan széles körben lehetne alkalmazni az őssejteket. Noha a magánbankok honlapjából erre lehet következtetni, a köldökvér mindössze vérképzőszervi, egyes immunológiai és anyagcsere betegségek kezelésére használható. Ám a ritka kórok közül jó néhány genetikai eredetű, ezért a beteg nem gyógyítható a saját köldökzsinórjának vérével. Ráadásul kevés szülő tudja, hogy 250-450 ezer forintért tároltatott köldökvér mennyisége csak egy kis súlyú, pár hónapos csecsemő részére lenne elegendő. Hiába tárolják a sejteket 20-25 évig, a gyermek legtöbbször néhány év alatt „kinövi" a mennyiséget.

A 13 éve jelenlevő honi magánbankok több mint 50 ezer esetben kértek el olyan szolgáltatásért pénzt a szülőktől, amely eddig semmilyen gyakorlati gyógyító haszonnal nem járt. Volt ugyan Magyarországon három sikeres magánbanki felhasználás, ám ez kivétel nélkül nem a beteg, hanem az időközben megszületett kistestvérének köldökvéréből történt. Ehhez persze felesleges tízezer számra tárolni a mintákat, a Szent László kórház „testvérbankjából" ugyancsak három sikeres beültetés történt, ám ott alig több mint húsz beteg gyermek kishúgának vagy öccsének vérét tárolják – némiképpen jobb tehát a „találati arány". A legtöbb beteg gyermeknek eközben külföldről kell behozni a köldökvért, egyszerűen azért, mert a magánbankit más nem tudja felhasználni.

Nem humbugról van szó, a köldökvér nagyon is hasznos dolog, csak nem a magánbanki, hanem a közösségi tárolási formája. Még az Egyesült Államok is zömmel közösségi bankkal biztosítja saját szükségletét. S a magánbank és a közösségi között nagyjából annyi a különbség, mintha egy balesetre készülve saját vérünket fagyasztatnánk le és nem egy országos vérellátó szervezethez fordulnánk. Hogyan keverednek a tények a tudományos kísérletekkel és ígéretekkel? – ezt vizsgálja a Heti Válasz a friss összeállításában.

 

Miért volna a cigánygyermekek számára létkérdés egy magyar közösségi bank létrehozatala? Ha mindössze két-három milliárd forintba kerülne az indulás, és az egészségügyért felelős államtitkárság is támogatja, miért nem valósult még meg? S miért állítja súlyos kihívás elé a világot, hogy a köldökvér szempontjából a legnagyobb eséllyel a kistestvérét lehet felhasználni? Részletek a Heti Válasz február 13-i számában, amely digitálisan is megvásárolható a Digitalstandon.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.