A nagy köldökzsinórvér-blöff – itt a leleplezés

/ 2014.02.13., csütörtök 11:32 /
A nagy köldökzsinórvér-blöff – itt a leleplezés

Magyarországon legalább ötvenezer adag saját köldökzsinórvért tárolnak, ám gyógyító eljárás keretében még egyet sem kapott meg az a gyerek, akitől levették. Sokmilliárdos üzletről van tehát szó, ám miközben már öt ország ellátására elegendő vér van itthon, a beteg gyermekek számára külföldről hozunk be köldökzsinórvért. Exkluzív összeállításunk a friss Heti Válaszban.

„Ne legyen lelkiismeret-furdalása senkinek, aki nem tároltatta el gyermeke köldökzsinórvérét. Vegyen neki biztonságos gyermekülést az autóba, nagyobb a valószínűsége annak, hogy balesetet szenved, mint az, hogy súlyos beteg lesz, és azt éppen az ő köldökzsinórvérével lehet meggyógyítani – hökkent meg Kriván Gergely, a Szent László Kórház gyermekhematológiai és őssejt-transzplantációs osztályának főorvosa, annak a részlegnek a vezetője, ahol a legtöbb gyermekőssejt-átültetés történik az országban.

A Heti Válasz összeállításában rajta kívül két akadémikus és a Magyar Őssejtdonor Regiszter vezetője is megerősíti: saját célra Magyarországon még sosem történt köldökvérből származó őssejt beültetése gyógyító eljárásban. A világon is tíznél kevesebb esetben adtak vissza saját köldökvért igazolt, gyógyító eljárásban, és ennek több oka is van. (Írásunkban a klinikai szakban tartó vizsgálatokat nem tartjuk igazolt és gyógyító eljárásnak.)

Sarkadi Balázs akadémikus szerint szó sincs arról, hogy ma gyógyító célra olyan széles körben lehetne alkalmazni az őssejteket. Noha a magánbankok honlapjából erre lehet következtetni, a köldökvér mindössze vérképzőszervi, egyes immunológiai és anyagcsere betegségek kezelésére használható. Ám a ritka kórok közül jó néhány genetikai eredetű, ezért a beteg nem gyógyítható a saját köldökzsinórjának vérével. Ráadásul kevés szülő tudja, hogy 250-450 ezer forintért tároltatott köldökvér mennyisége csak egy kis súlyú, pár hónapos csecsemő részére lenne elegendő. Hiába tárolják a sejteket 20-25 évig, a gyermek legtöbbször néhány év alatt „kinövi" a mennyiséget.

A 13 éve jelenlevő honi magánbankok több mint 50 ezer esetben kértek el olyan szolgáltatásért pénzt a szülőktől, amely eddig semmilyen gyakorlati gyógyító haszonnal nem járt. Volt ugyan Magyarországon három sikeres magánbanki felhasználás, ám ez kivétel nélkül nem a beteg, hanem az időközben megszületett kistestvérének köldökvéréből történt. Ehhez persze felesleges tízezer számra tárolni a mintákat, a Szent László kórház „testvérbankjából" ugyancsak három sikeres beültetés történt, ám ott alig több mint húsz beteg gyermek kishúgának vagy öccsének vérét tárolják – némiképpen jobb tehát a „találati arány". A legtöbb beteg gyermeknek eközben külföldről kell behozni a köldökvért, egyszerűen azért, mert a magánbankit más nem tudja felhasználni.

Nem humbugról van szó, a köldökvér nagyon is hasznos dolog, csak nem a magánbanki, hanem a közösségi tárolási formája. Még az Egyesült Államok is zömmel közösségi bankkal biztosítja saját szükségletét. S a magánbank és a közösségi között nagyjából annyi a különbség, mintha egy balesetre készülve saját vérünket fagyasztatnánk le és nem egy országos vérellátó szervezethez fordulnánk. Hogyan keverednek a tények a tudományos kísérletekkel és ígéretekkel? – ezt vizsgálja a Heti Válasz a friss összeállításában.

 

Miért volna a cigánygyermekek számára létkérdés egy magyar közösségi bank létrehozatala? Ha mindössze két-három milliárd forintba kerülne az indulás, és az egészségügyért felelős államtitkárság is támogatja, miért nem valósult még meg? S miért állítja súlyos kihívás elé a világot, hogy a köldökvér szempontjából a legnagyobb eséllyel a kistestvérét lehet felhasználni? Részletek a Heti Válasz február 13-i számában, amely digitálisan is megvásárolható a Digitalstandon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.