valasz.hu/itthon/schiff-andras-belezavarodott-a-fasisztazasba-friderikusz-meg-neman-turte-117671

http://valasz.hu/itthon/schiff-andras-belezavarodott-a-fasisztazasba-friderikusz-meg-neman-turte-117671

Sci-fi: Heller Ágnes szerint senkire nem lőttek rá 2006-ban

/ 2011.03.03., csütörtök 08:37 /
Sci-fi: Heller Ágnes szerint senkire nem lőttek rá 2006-ban

Az európai zöldek meghívására Heller Ágnes tartott rövid előadást a brüsszeli parlamentben a magyar kormány politikájáról. A liberális filozófusnőt Morvai Krisztina utasította a legélesebben helyre.

Heller Ágnest, magyar filozófust az Európai Zöldek képviselőcsoportja, amellyel Magyarországról az LMP működik együtt, hívta meg, hogy beszámoljon a szerintük aggasztó magyarországi folyamatokról. Az előadót a német zöld EP-képviselő, Helga Trüppel mutatta be, többek között ismertetve, hogy Heller Hannah Arendt-tal, „egy másik zsidó filozófussal" foglalkozott sokat. Trüppel jelezte: azért tartják szükségesnek, hogy továbbra is napirenden tartsák a „magyar ügyet", mert nem érzik megfelelőnek az unió hivatalos reakcióit. Trüppel azonban elismerte, hogy nem csak Magyarországgal vannak gondjaik a zöldeknek, hanem más európai államok esetében is hiányolják a sajtószabadságot.

Heller elmondta: ő „csak egy filozófus", de politikai gondolkodóként egyértelműen „liberális", és Magyarországon ez a jelző szitokszó lett. Szerinte liberális értelmiségiként fontos, hogy kiálljon a sajtó szabadsága és általában a demokrácia mellett. Heller szerint egyetlen demokrácia létezik, mégpedig a „nyugati típusú", amelynek lényege a hatalommegosztás. (Heller persze téved, ugyanis előadásában folyamatosan összemosta a liberális, alkotmányos demokrácia fogalmát a demokrácia általános koncepciójával, amely a többség akarata révén legitimált hatalom egységén nyugszik, legalábbis például Rousseau-nál mindenképp.)

A filozófusnő ezután arra tért ki, hogy „a magyar kormány nem konzervatív kormány", ugyanis Orbán forradalmat hirdetett, márpedig a konzervativizmus és a forradalmi gondolkodás kizárja egymást. (Heller persze figyelmen kívül hagyta, hogy az eszmetörténet ismeri az ún. „konzervatív forradalom" ideológiáját.) A filozófusnő szerint „jobboldali forradalom" zajlik - ha nagyon konzekvens akart volna lenni, akkor a jobboldalt ugyanúgy összeegyeztethetetlennek kellett volna nyilvánítania a forradalommal, mint ahogy a konzervativizmus esetén tette -, amelynek lényege, hogy az egész elmúlt húsz évet „kriminalizálja". Kénytelen azonban Heller is elismerni, hogy ez a forradalom „legális úton" zajlik, ugyanis a Fidesznek megvan az a többsége, amivel alkotmányosan teheti félre a jelenlegi alkotmányos szabályokat. Mindez azért félő, véli a filozófusnő, mert a Fideszből hiányzik „az önuralom".

Heller előadásának fő témájává a magyarországi pluralizmus leépítését tette. Mindezt öt példával igazolta. Szerinte a pluralizmus felszámolása Sólyom László lecserélésével kezdődött: míg a korábbi államelnökök mind „autonóm személyiségek" voltak, Schmitt Pál „egy báb", aki nem is tud „rendesen magyarul beszélni". Schmitt tehát Heller szerint alkalmatlan arra, hogy a végrehajtó hatalom ellensúlya legyen, elvégre semmiféle személyes, önálló tekintélye nincs. A második lépés, amit felrótt Heller a budapesti kormánynak, az alkotmánybíráskodás megnyirbálása: amikor a Fidesz visszaható hatályú adópolitikáját a taláros testület elutasította, a kormány ahelyett, hogy elfogadta volna a döntést, egyszerűen szűkebbre vonta az AB hatásköreit. A harmadik probléma a magánnyugdíj-pénztárak államosítása, a negyedik meg maga a médiatörvény, amely voltaképpen egy „cenzorhivatalt" létesített, kizárólag fideszes tagokkal. Az ötödik veszély pedig az újra kibontakozó „Kulturkampf": a kormány totális elitcserét akar végrehajtani, és ezért mindenkivel, aki nem hozzá lojális, leszámol. Főleg a liberális értelmiség lett a célpont, amely ellen - mára persze konzervatív értelmiségiként - sokszor ugyanazon körök folytatnak hadjáratot, mint egykoron a Kádár-érában. Példaként említette Heller egyes konzervatív értelmiségiek munkásőr múltját.

Heller azonban elsősorban Orbánt, s nem a pártját teszi mindezért felelőssé, mondván: számos fideszes nem ért egyet Orbán politikájával.

A médiatörvény kapcsán elmondta: fennáll annak veszélye, hogy más európai államok is követik a rossz magyar példát.

Heller beszéde végén népkarakterológiai fejtegetésekbe bocsátkozott: eszerint a magyar nép mindig is igényelt egy „apafigurát" - és ezt most Orbán testesítené meg. Heller úgy látja: a magyar nép túlságosan szervilis a hatalom irányába.

Ez volt az az érv, amibe az elsőként felszólaló Morvai Krisztina, jobbikos EP-képviselő belekapaszkodott. Morvai szerint: ha a magyarok olyannyira követik a hatalmat, ha olyannyira szervilisek, miért kellett 2006-ban a tüntetők közé lőni? „Hol volt Ön ezekben az években, professzor asszony?", kérdezte Morvai Hellertől. Morvai elég élesen utasította helyre a filozófusnőt, mondván: a liberálisok vagy a zöldek bezzeg nem hangoskodtak ennyire, amikor 2006-ban szemeket lőtt ki „a kommunista-szocialista-liberális" kormány. Egy német zöld képviselő ekkor hangosan kinevette Morvait: Reinhard Bütikofer szerint badarság összehozni a kommunizmust, a szocializmust és a liberalizmust. Morvait végül Daniel Cohn-Bendit pisszegte le a pulpitusról.

Heller viszontválaszában tagadta, hogy 2006-ban bárkire is lőttek volna, bárkit is megkínoztak volna. „Ez az ön sztorija, fikciója", vágta oda az idős filozófusnő Morvainak.

A vitában három fideszes képviselő is megszólalt, jóval visszafogottabb módon. Schöpflin György elismerte, hogy „Ágnes narratívája" is legitim, de arra kérte a filozófusnőt, hogy fogadja el a másként gondolkodókat is. Hankiss Ágnes magyarul fejezte ki csalódását, elmondta: fiatalon nagyon tisztelte Heller Ágnes munkásságát, de a mostani beszéde elfogult volt. Hasonló szellemben nyilatkozott meg, szintén immár magyarul, Bagó Zoltán fideszes képviselő.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.