Ügyfél és szolgálat

A miniszteri biztos nem ugrik el

/ 2013.01.18., péntek 14:44 /
Ügyfél és szolgálat

Év végére országszerte közel háromszáz, azonos minőségű szolgáltatást nyújtó közigazgatási végponton intézhetik majd ügyeiket a polgárok - nyilatkozta a Heti Válasz Online-nak Deák Rita. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium decemberben kinevezett, kormányablakok létrehozásáért felelős miniszteri biztosa elmondta azt is, hogy már javában tart annak a 6500 embernek a képzése/átképzése, akik a munkaállomásokon lényegében megtestesítik majd a szolgáló államot. Deák Rita a személyét ért támadásokról is nyilatkozott nekünk.

Fotó: Todoroff Lázár

Jobb lesz nekünk, ha megvalósul a közigazgatás rendszerének most zajló átalakítása?

Hosszú távon mindenképpen megéri, még akkor is, ha az átmeneti időszakban akadhatnak nehézségek. A változtatást elsősorban az kényszerítette ki, hogy az önkormányzati rendszer, a helyi személyi és infrastrukturális adottságok függvényében, változó színvonalon képes kiszolgálni az ügyfeleket. Ehhez képest a mostani átalakítás legfőbb célja az, hogy az állam minden végpontján azonos minőségben, ügyfélbarát módon működtesse ügyfélszolgálatait, hiszen a jó minőségű szolgáltatás mindenkinek egyformán jár.

Az ügyfélszolgálat kifejezés magában hordozza azt a szemléletet, hogy az állam szolgáló módjára viszonyul az ügyfélhez. Vagyis ha minden jól megy, érezni fogjuk végre, hogy nem a polgár van az államért, hanem fordítva. Mi a garancia arra, hogy a kormányablakokban ezzel a már-már partneri hozzáállással találkozunk majd?

A kormányablakban az államot megszemélyesítő munkatársak jelentős része a már működő okmányirodák személyi állományából kerül majd ki, egyfajta személyes ismertség már lehet az ügyintéző és az ügyfél között. Ezek a munkatársak azonban a rendszer bővítésével párhuzamosan folyó képzések során elsajátítják azt a speciális tudást, aminek köszönhetően a lehető legmagasabb színvonalú ügyintézéssel találkozik majd az állampolgár.

Jelenleg 29 kormányablak működik. Hányat kell még létrehozni?

Év végéig az országban 300 helyszínen nyílnak meg majd a kormányablakok, ezek lesznek az államigazgatás rendszerének végpontjai, ahol a polgárok személyesen léphetnek kapcsolatba az állammal.

Létre lehet hozni ilyen rövid idő alatt egy több ezer elemből álló, mégis egységes minőségi követelményeknek megfelelő rendszert? Néha még az egyes településeken belül is más-más cég az internetszolgáltató, az egyik okmányiroda önálló, modern épületben működik, a másik az önkormányzat néhány irodájába van beszorítva... és így tovább. Ahány helyszín, annyiféle eltérő probléma.

Ezeket kell megoldanunk. Tudjuk azt, hogy honnan hová akarunk eljutni, de menet közben rengeteg korrekcióra lesz szükség. A már működő okmányirodák bázisán alakítjuk ki az új rendszert. A többi végpontot a helyi adottságoknak megfelelően kell majd kialakítani, együtt kell működni az önkormányzatokkal, irodákat kell kialakítani. Várhatóan az építőipari munkák elvégzése lesz a legnagyobb feladat, a megoldásban pedig minden esetben igyekszünk majd előnyben részesíteni a helyi építési vállalkozókat. Mindezeken túl biztosítani kell az azonos színvonalon működő számítástechnikai hátteret és persze azt is, hogy az ügyintézők megfeleljenek a polgárok és az állam által támasztott magas elvárásoknak.

Látják már ezeket a szakembereket?

Jelentős részük ma is a közigazgatásban, az okmányirodákban, a járási hivatalokban dolgozik. A jelentkezők kiválasztási eljáráson estek át, s hamarosan elkezdődik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett kormányablak-ügyintézők képzése. Ők lesznek azok, akikkel az ügyfelek a kormányablakokban találkozni fognak. 

Mennyit költ el minderre az állam?

A kormány döntése alapján több uniós forrás felhasználásával finanszírozzuk a rendszer létrehozását, csak a fizikai infrastruktúra kialakítása körülbelül 15 milliárd forintba fog kerülni.

Látva a járási rendszer újjáélesztését övező vitákat, konfliktusokat úgy gondolom, hogy csak nagyon ütésálló embernek való ez a feladat.

Lehet, hogy ezért is választottak éppen engem, hiszen bármibe is fogtam eddig, valahonnan biztosan nekem ugrottak. Korábban is a KIM szakértőjeként dolgoztam az e-közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárságnak, és előkészítettem a TÁMOP 2.1.2 programot, amely százezer ember képzéséről szólt, tehát ott is, miként a kormányablakok kialakítása során, nagy elemszámú feladatcsoporttal kellett megbirkóznom. De soha nem a tevékenységem miatt támadtak...

Hanem? Csak nincsenek sötét foltok a múltjában?

Aki akar, az mindig sötét foltokat lát. Első férjem 1995-ben üzleti kapcsolatba került Gyurcsány Ferenccel, így az első Orbán-kormány idején, amikor az informatikai kormánybiztosságnak dolgoztam, megpróbáltak Gyurcsány emberének feltüntetni. A szocialista kormány alatt azzal ütöttek, hogy a második férjem alapító tagja a Fidesznek és maga Dessewfy Tibor írta meg a Népszabadságban, hogy elloptam 1,4 milliárd forintot, és abból finanszírozom a válásomat. Amiből persze egyetlen szó sem igaz. Vagyis az elmúlt húsz évemet ebben a konfliktusos közegben kellett eltöltenem, megszoktam, hogy nekem ugranak, de még soha nem ugrottam el előlük. Most sem fogok.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.