A közoktatás Nostradamusa: így jósolta meg Pokorni a rendszer hibáit

/ 2016.02.10., szerda 10:30 /
A közoktatás Nostradamusa: így jósolta meg Pokorni a rendszer hibáit

A közoktatási államtitkár menesztése jelzi, hogy a kormány komolyan veszi a tanárok tiltakozó mozgalmát. A csütörtöki Heti Válaszban pontról pontra megmondjuk, miben engedhetnek a tanároknak és miben nem, és bemutatjuk, Pokorni Zoltán évekkel ezelőtt miként jósolta meg, hogy baj lesz.

Az év első politikai drámája zajlott le, amikor Balog Zoltán emberi erőforrásminiszter bejelentette Czunyiné Bertalan Judit menesztését. A köznevelési államtitkárból gyalogáldozat lett: leváltása a kormány kompromisszumkészségének jele, határozott üzenet, hogy a tanárok elégedetlenségét komolyan veszik.

Bár Czunyiné az elmúlt egy évben nem vette észre a láthatáron az egyre közeledő zátonyokat, a mostani válság nem váratlan. Az oktatáspolitika irányításból fokozatosan kiszorult Pokorni Zoltán elmúlt években adott megszólalásait átolvasva megmutatható, hogy a mostani válság szinte mindegyik kritikus tényezőjét évekkel korábban jelezte, de figyelmeztetései visszhangtalanok maradtak.

De miben engedhet a kormány – illetve az új, elődjénél fajsúlyosabb szakpolitikusnak tartott – államtitkár, Palkovics László a pedagógusok követelései közül, amikor a miniszterelnök jelezte, hogy a kabinet nem akar teljes hátraarcot? A sarokkő az állami fenntartás, ezt semmiképp nem adják fel, és a KLIK-et is inkább reformálnák, mint feloszlatnák. Ugyanakkor – ha akar – a kormány jelentős engedményeket tehet az iskolák önállóságának növelése, a tanfelügyeleti és minősítési rendszer egyszerűsítése terén. Az igazi tartalmi reform viszont nem csapható össze néhány hónap alatt.

A teljes cikk a február 11-én megjelenő Heti Válaszban olvasható, mely a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Bartók szellemében

A magyar zenetörténet egyik legnagyobb alakjának hatása ma is óriási, a CAFe Budapest programsorozata is az ő műveivel indul.

Rákositól Vajnáig mindenki, egy helyen!

Rákosi Mátyás meztelen kopasz nőként, Habony Árpád harcosan, Malevics stílusában, Andy Vajna a mélyszegénység mielőbbi felszámolásáért fohászkodva Semjén Zsolt műtermében, L. Simon László pedig mint kékszakállú herceg.

Ön Brüsszelnek vagy Budapestnek üzen majd vasárnap?

Orbán Viktor magasra emelte a tétet: a részvételen áll vagy bukik a népszavazás sikere. De miért vált megosztottá az ország, ha egyébként migránsügyben társadalmi konszenzus van? Rendhagyó kampányértékelés a csütörtöki Heti Válaszban.

Újabb kísérlet a Beatles feltámasztására

Bármennyire kultúrtörténeti jelenség volt is a Beatles, idővel elhalványult a máig koncertező nagy öregek – például a Rolling Stones – mellett. Az együttes „feltámasztására” tesz kísérletet egy Amerikában és Angliában most bemutatott koncert-dokumentumfilm. Részletek a friss Heti Válaszban.

„Esztétikai okokból nem vágunk ki fákat a Múzeumkertben!”

Bemutatásra érdemes kincsek porosodnak a raktárban – mondja a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója. Varga Benedek az intézmény soha nem látott mértékű bővítéséről, az alaptalan történelmi legendákról és arról, hány fát vágnak ki a Múzeumkert újjáépítése miatt. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Vajon miért hasznos mindenkinek az észak-koreai diktatúra?

Eddigi legnagyobb atomrobbantásával Észak-Korea összedöntheti azt a nagyhatalmi geopolitikai egyensúlyt, amely a sztálinista rendszer fenntartásában érdekelt. A világnak erre a kihívásra még nincs semmilyen válasza. Részletek a friss Heti Válaszban.

Mi áll a szinte semmiből készült nemzetközi filmsiker hátterében?

Az Ernelláék Farkaséknál Karlovy Vary-i sikere egy házaspár és egyben alkotópáros életének nagy pillanata. Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya a művészlétről, a függetlenség áráról, s arról, levetítenék-e a filmjüket Andy Vajna otthonában is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.