valasz.hu/itthon/megsem-tiltottak-ki-a-belvarosbol-a-segwayeket-ez-tortent-valojaban-129222

http://valasz.hu/itthon/megsem-tiltottak-ki-a-belvarosbol-a-segwayeket-ez-tortent-valojaban-129222

„A kritika nem antiszemitizmus”

/ 2017.05.17., szerda 15:13 /
„A kritika nem antiszemitizmus”

„Egyetértek azokkal a magyarokkal, akik azt mondják: nem akarjuk, hogy külföldről szabják meg, mit szabad a saját országunkban” – nyilatkozza Yossi Amrani. Izrael budapesti nagykövete Brüsszelről sincs jó véleménnyel.

– Az izraeli közmédia múlt heti bezárása, két órát hagyva az ott dolgozóknak, emlékeztetett a Népszabadság lekapcsolására. A magyar kormánytól tanultak?

– Nem másolunk, de bizonyos kihívások nem csak egyes országokat érintenek. Egyébként ötéves folyamat vége volt ez, és megszületett az új közszolgálati médiát megalapító törvény is. Vagyis Izraelben nem szűnt meg a közmédia.

– E pillanatban nincs.

– Mire ez a beszélgetés megjelenik, már vélhetőleg lesz. Ne értsen félre, sajnálom, hogy így alakult, de a média kiáltásait túlzónak és képmutatónak érzem. Az izraeli közmédia a nézők hat százalékához volt képes eljutni úgy, hogy két évvel ezelőttig évente minden állampolgár negyvenezer forintnyi összeget fizetett érte. Dolgozói a legjobb fizetéseket kapták a piacon, vezetőjük a miniszterelnöki bér dupláját. Az nem megy, hogy közpénzeket kapnak, nem teljesítenek, aztán úgy tesznek, mintha a zsebükben lenne a bölcsek köve. Itt volt az ideje, hogy azt mondjuk: elég volt.

– Tehát a lekapcsolásnak politikai okai voltak?

– Minden politika, a kérdés viszont az: ha a közmédia Eurovízióról és valóságshow-król szól, miért is kerül ennyibe?

– Az izraeli közmédia valóságshow-k közvetítésével töltötte ki a műsoridőt?

– Reggeli hírmagazinjuk remek volt, de sokszor a 70-es években sugárzott filmekkel töltötték ki a műsoridőt. Minden demokratikus országnak szüksége van független közmédiára, de nem lehet felelőtlenül költeni az emberek pénzét és elveszteni a nézettségi versenyt.

– Magyarországon sem magas a közmédia nézettsége, viszont rengeteg pénzt kap. Hibázik tehát a magyar kormány?

– Nem mondok véleményt a magyar médiáról, nem vagyok elég felkészült a témában. Azt tudom, hogy a Facebook, a kábelcsatornák, kereskedelmi adók korában más szerepet kell betöltenie a közmédiának. Azoknak a médiamunkásoknak meg, akik most tragédiáról beszélnek, jórészt már szerződésük van az új közmédiával.

– A civilek elleni fellépésben a jelek szerint a magyar kormány tanul önöktől. Az őket külföldi ügynöknek bélyegző törvénytervezet ötletét mintha a tavalyi izraeli jogszabályból vették volna. Önök is az ottani balos szervezeteket támogató Soros György ellen léptek fel?

– Soros György nem szereplője az izraeli politikai közbeszédnek.

– Mintha Netanjahu miniszterelnök is említést tett volna róla...

– Nem emlékszem ilyesmire. A történet tehát nálunk nem Soros úrról szól, hanem egyes „baráti” országokról, amelyek izraeli társadalmi változások előidézésének céljából civil szervezeteket finanszíroznak. Márpedig a szuverén országoknak kell meghatározniuk a politikájukat. Egyetértek azokkal a magyarokkal, akik azt mondják: „nem akarjuk, hogy külföldről szabják meg, mit szabad a saját országunkban és mit nem”. Legalább látni kell, ha külföldi kormányok szervezeteket pénzelnek, hogy aztán megállapításaikra ugyanezek a kormányok hivatkozzanak. Az Egyesült Államokban külföldi ügynöknek minősül, aki pénzt fogad el határon túlról, Izraelben pedig nyilvánosságra kell hozni, ha valaki költségvetésének bizonyos százalékát külföldről kapja. Ezek a szervezetek az átláthatóságról beszélnek: miért baj, ha az ő forrásaik is átláthatóak? Akik az izraeli jogszabályt, a magyar törvénytervezetet bírálják, szégyellősek lesznek, amint az ő portájukra nézne rá valaki. Az országoknak pedig meg kell védeniük az érdekeiket.

– Milyen érdeket védenek, amikor a Knesszet zsidó nemzetállamként határozná meg Izraelt?

– Jó ideje reálpolitikai vita zajlik arról, hogyan őrizheti meg Izrael zsidó nemzeti karakterét. Ez nem jelenti azt, hogy a népesség 22 százalékát kitevő palesztinok ne élvezhetnének minden állampolgári jogot, de az elmúlt években újra fontossá vált Izrael alapkoncepciója. Mégpedig az, hogy hazája minden zsidónak.

Fotó: Szabó Balázs

– De hát megvan a hazájuk. Min változtat egy törvény, amelyben ki is mondják, hogy Izrael zsidó nemzetállam?

– A lelkiállapoton. Valóban, van nemzetünk és államunk, de nincs még egy állam, amelyet ennyit támadnak. Ha az UNESCO, az ENSZ, az Emberi Jogi Tanács Genfben abbahagyná Izrael bírálását, elismerné, hogy nekünk is jogunk van az önmeghatározáshoz, talán nem volna szükség ilyen törvényre. A mai nemzetközi környezetben viszont nyomatékosítanunk kell az álláspontunkat.

– A törvény szerint a főváros Jeruzsálem lenne, Donald Trump már jelezte is, hogy odaköltöztetné a követségüket. Szijjártó Péter külügyminiszterrel beszélt már erről?

– Nem, és azt sem tudom, az amerikaiak mikor költöznek át. Vélhetőleg a nemzetközi közösség az után lépne, ha az izraeli–palesztin konfliktusra sikerülne megoldást találni. Elég régóta várunk már a Messiásra – ki tudjuk várni azt is, amíg a követségek Tel-Avivból Jeruzsálembe költöznek.

– A Hamász új vezetője szakított a Muszlim Testvériséggel, ellenségeik már nem a zsidók, csak a cionisták... Reménykeltő?

– Szóval nem minden zsidót akarnak már meggyilkolni, csak a cionistákat, tehát például engem? Köszönöm szépen. Ezek retorikai nüanszok, nem értékelném túl őket. A Hamász továbbra sem ismeri el Izrael jogát a létezéshez, a dzsihádban hisznek ma is.

– Ön tehát cionista.

– Igen.

– Cionista oldalakon Emmanuel Macron győzelme után azt írják: ideje elhagyni a zsidóknak Franciaországot. Nagyobb a veszély így, mint ha Le Pen nyert volna?

– Cionista oldalak nincsenek, a cionizmus pedig zsidó reakció volt az európai nacionalizmusokra a XIX. század végén. Lényege, hogy kétezer év diaszpóralét után összehozza a zsidókat történelmi hazájukban, szuverén közösségben. Izrael a cionista álom megvalósulása. Bárki, akinek akár a dédapja zsidó volt, kérheti az állampolgárságot. Franciaországból az elmúlt években is sokan érkeztek, de nem hiszem, hogy Emmanuel Macron győzelme aggodalomra adna okot.

– A logika annyi, hogy sokkal inkább bevándorláspárti, mint Le Pen, márpedig a bevándorlók főleg arab országokból érkeznek.

– Értem, de nem vagyok nagy szakértője Macron migrációs politikájának, tehát nem vonnék le messzemenő következtetést.

Fotó: Szabó Balázs

– A magyar migrációs politikához mit szól?

– Örömmel látom, hogy Európában is belátták: az európai egység önmagában nem oldja meg a biztonsági kérdéseket. Magyarország hozzájárult a felismeréshez, hogy Európának ellenőriznie kell külső határait. A mi tapasztalataink is ezt mutatják. Izrael déli határaira Szudánból és Eritreából érkeztek tömegek, nem háború elől, hanem a jobb élet reményében. Egy ország viszont nem részvénytársaság. A valódi menekülteknek biztosítani kell, hogy élhessenek menedékjogukkal, de ha valaki munkát vállalni érkezik, az adott nemzet döntése, hogy bebocsátják-e. Nincs mindenkinek joga ott élni és munkát vállalni, ahol neki tetszik. Cseppet sem tudom tehát kritizálni a magyar kormány hozzáállását.

– Brüsszelnek viszont elég jól megy...

– Brüsszel ebben jó. Hogy mindent kritizáljon: Brüsszel a hivatásos kritizálók központja. Mi is a kereszttüzében vagyunk, jóval a súlyunk fölött. Aki a Külügyek Tanácsának dokumentumaiban elmélyed, azt hiheti, ez a világ a mennyország maga, benne az aprócska pokollal, Izraellel. A valóság inkább fordított: pokoli a világ, s Izrael még az egyik kis mennyország benne.

– Frans Timmermans EU-biztos antiszemita beszédnek nevezte, hogy a magyar miniszterelnök Soros Györgyöt támadta. Antiszemitizmus a sorosozás?

– Timmermans nyilatkozatát nem kommentálom, de nem minden kritika antiszemitizmus. Nem védeném meg Soros Györgyöt csak azért, mert zsidó. Senki sem bírálhatatlan, csak mert zsidó. A magyar politikusoknak azonban, ha róla beszélnek, óvatosabbnak kellene lenniük. Bizonyos személyiségjegyek, foglalkozásának emlegetése... Mindez együtt érzékenységeket sértő eleggyé állhat össze.

– A milliárdos bankár, aki nemzetközi összeesküvést sző...

– Nos, igen, néhány magyar politikus Sorossal kapcsolatos szövegéből egyetlen szó hiányzott csak: zsidó.

– De hiányzott.

– Igen, de csak az hiányzott. A magyar kormány persze nem antiszemita. Rengeteget tesz a zsidó közösségekért, a zsidó örökség fennmaradásáért. Budapest utcáin jól láthatók a zsidó élet jelei. Országaink egyébként sok szempontból hasonló helyzetben vannak, nem csak a média és a civil szervezetek tekintetében. Népesség, régiós kihívások, önök is úgy látják magukat, mint akik különböznek a szomszédaiktól. Szijjártó Péter ezen a héten Izraelben tárgyal, a nyári miniszterelnöki látogatást készíti elő. Nagy potenciált látunk a két ország mélyebb együttműködésében.

– Milyen területen?

– Egyik a mezőgazdaság. Máris vannak izraeli technológiák magyar földeken, de van még hová fejlődni. A vízgazdálkodás, élelmiszer-biztonság területén szintén, aztán ott van az okosautók gyártása: Izrael erős innovációban, Magyarország autógyártásban. Sajnos vagy szerencsére van tapasztalatunk a biztonsági technológiák területén is. Magyarország kis léptékben, de igyekszik újraéleszteni a hadiiparát, lehet tehát helye az együttműködésnek.

– Annak esélyeit nem sérti az iráni atomprogramban való magyar részvétel?

– Semmi újdonság nincs ebben. A folyamat nem Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes iráni látogatásával kezdődött, csak az újságírók mindennap rácsodálkoznak régi hírekre, és újként tálalják őket. Orbán miniszterelnök is járt Iránban, tudott volt, hogy a magyarok szerepet vállalnak az iráni atomerőművek biztonságos működtetésében, ráadásul a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség keretein belül. Természetesen vannak aggodalmaink Irán stratégiai víziójával kapcsolatban, és megfontoltságot várunk a magyar kormánytól. Ez a téma szerepel is tárgyalásaink napirendjén.

– És a Jobbikkal való kapcsolatuk újraértékelése, látva a pártelnök hanukai üdvözletét?

– Sokat hallunk a változásukról, de egy hanukai üdvözlet még nem minősül annak. Izrael elutasítja azokat a szervezeteket, amelyek zsidók vagy más etnikumok ellen gyűlöletet keltenek, és nem működik együtt olyan politikai erőkkel, amelyek tagadják a holokausztot, és antiszemitizmust terjesztenek.

– Hogyan döntik el akkor, változtatnak-e a Jobbikkal szembeni politikájukon?

– Ha az itteni zsidó közösség úgy érezné, hogy a Jobbik megváltozott, akkor újra kellene gondolnunk a politikánkat. Ma nem ez a helyzet. Így aztán: nincs napirenden, hogy változtassunk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.