A lopás bűn

/ 2007.09.06., csütörtök 15:27 /

A Gazdasági Versenyhivatal jogerősen pert nyert öt kartellező autópálya-építő cég ellen. A 2002 nyarán indult közbeszerzés ajánlattevői - a Strabag, a Betonút, a Hídépítő, az Egút és a Debmút - megállapodtak abban, melyikük nyeri az egyes sztrádaszakaszokra kiírt pályázatokat. A Heti Válasz Nagy Zoltánt, a "győztes" versenyhivatal elnökét kérdezte.

Nyár közepén kromofággal locsolták le a szolgálati autóját. Sejti már, hogy ki akarta önt megfegyelmezni?

A rendőrség lezárta a nyomozást, nem talált tettest. Én is csak azt tudom, hogy az első rendszámtáblától a hátsóig gondosan végiglocsolták a gépkocsit. Azóta is értetlenül állok az eset előtt - soha nem kaptam olyasfajta fenyegetéseket, amelyeknek ez lett volna a logikus végkifejlete.

Másfajtákat kapott?

Öt éve sokkhatás ért bizonyos cégeket; ekkor kezdtünk erőteljesebben fellépni a közbeszerzéses kartellek ellen. Ennél is nagyobb feltűnést keltettünk azzal, hogy semmilyen nyomásra nem állítottuk le a vizsgálatainkat, sőt az összes törvény adta lehetőséget - váratlan rajtaütés, adatbázisok lefoglalása - kihasználtuk. Eleinte kaptam furcsa üzeneteket egy-egy magát megnevezni nem kívánó feladótól, de idén pattogzott le először a festék az autómról.

Amikor közbeszerzéses kartellekről beszél, a lefülelt sztrádaépítőkre gondol?

Ennél szélesebb körre gondolok - már tucatnyi esetünk van. Bár az autópálya-beruházókra kiszabott hétmilliárd forintos bírságunk a legnagyobb, volt dolgunk fővárosi útépítésekkel, épületberuházásokkal, -felújításokkal vagy épp azzal az informatikai beszerzéssel, amit az előző ciklus oktatási tárcája szervezett meg öt tudományegyetem számára. Jelenleg egy Heves megyei útépítésekhez kapcsolódó kartellvizsgálatban vagyunk benne.

A hétmilliárdos kartellbírsággal sújtott öt cég ma is kiemelt szereplője a hazai útépítőpiacnak. Nem lehet kizárni ezeket a vállalatokat az állami tenderekből?

A versenyhivatal feladata lényegében annyi, hogy kimondja: ezek vagy azok a szereplők kartelleztek. Emellett elrettentő bírságokat is kiszabunk, de mindez nem fedezet arra, hogy a károsultak kára megtérüljön. Így itt nincs vége a "bűnhődésnek". Ha például friss tendereknél állapítjuk meg az összebeszélés tényét, az érintett kartellezők - rendőrségi nyomozás és bírósági ítélet után - akár börtönbüntetést is kaphatnak, hiszen a közbeszerzéses kartellezés két éve bűncselekménynek minősül. A 2002-2003-as sztrádaügyekre persze nem érvényesek a büntető törvénykönyv új szakaszai. A múlt heti jogerős ítélet után viszont az állam - a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. jogutódjaként ismert Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-n keresztül - kártérítési pereket indíthat a kartellezők ellen. Azt megígérhetem, hogy a versenyhivatal minden eszközzel ösztönözni fogja ezt a folyamatot. Sőt, a közbeszerzés kiírójának elvileg arra is lehetősége van, hogy kizárja a rajtakapott kartellezőket a további pályázatokból.

Komoly kártérítési per vagy kizárás nyilván csak akkor lesz, ha a kiíró NA Rt. nem volt cinkosa a kartellezőknek.

Eddig csak az oktatási tárca által szervezett - előbb már említett - beszerzésnél tudtuk megalapozni a gyanút, hogy volt információáramlás a pályázatot kiíró egyetemi felelősök és a kartellezők között. Az NA Rt. esetében nem merült fel a hűtlen kezelés gyanúja.

Nemrég meghökkentő adatot közölt a versenyhivatal: a 2000 óta átadott autópályák akár 220 milliárd forinttal olcsóbban is megépíthetők lettek volna.

A nemzetközi szakirodalom szerint a kartellezők 10-48 százalékkal emelik meg a normál versenyárakat. Ezekre a kutatásokra alapoztuk a 220 milliárdos kalkulációnkat, s persze a hazai sztrádaépítők általunk lefoglalt belső feljegyzéseire.

Ezt a pénzt tehát valakik ellopták?

A kollégáim a minap rábukkantak egy katolikus honlapra, ahol a hét "alternatív" főbűn között az árfixálás is szerepelt. Nem kérdés: aki kartellez, vagyis mesterségesen magasabb árszintet állapít meg, meglopja a fogyasztót - jelen esetben a közbeszerzés kiíróját.

Kampányidőszakban a pártok rendre kapcsolatba hozzák egymást bizonyos sztrádapénzekkel. Alaptalanul?

Az idők során találkoztam olyan cégvezetőkkel, lobbistákkal, akik szentül hitték, hogy a versenyhivatal úgyis leállítja majd a társaságaik ellen folyó vizsgálatot, merthogy fölöttük védőernyő van. Nem tudom, igazat beszéltek-e, a vizsgálatot viszont folytattuk.

Önt még Orbán Viktor nevezte ki a hivatal élére, Gyurcsány Ferenc pedig meghosszabbította mandátumát. Szokatlan karrier...

Örülök, hogy a Gazdasági Versenyhivatal amolyan közmegegyezéses intézmény maradt, és nagy érdem, hogy a vezetésem ideje alatt három miniszterelnök is elismerte tevékenységünket. Nem titkolom, megkönnyíti a munkámat, hogy az elnöki mandátum hat évre szól, vagyis túlnyúlik a politikai ciklusokon.



Nagy Zoltán 1958-ban született Tápiógyörgyén. A rendszerváltás után a Pénzügyminisztérium kabinetfőnöke, majd közigazgatási államtitkára. Az első kormányzati ciklust követően az OTP-Garancia Biztosító elnökvezérigazgatója. 1997-től az Állami Számvevőszék elemző-módszertani igazgatóságát vezeti. Kilenc éve a Gazdasági Versenyhivatal elnöke.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.