A pesti jezsuiták elismerték: szabálytalanul misézett a félmeztelen pap

/ 2017.11.16., csütörtök 14:40 /

A közelmúltban kisebbfajta botrány támadt abból, hogy a pesti jezsuiták templomában a szertartás alatt egy indiai pap félmeztelenül táncolt, sőt ugyanígy misézett. Annak idején a messziről jött szerzetes hátterének és kultúraközi küldetésének megvilágításával igyekeztünk hűteni a kedélyeket, hozzátéve: a misére azért felvehette volna a liturgikus öltözetet.

A rend részéről először az interneten Koronkai Zoltán fiatal magyar jezsuita reagált a történtekre, megejtően őszinte vallomásában felidézve, régebben hogyan idegenkedett ő is ettől a fajta istendicsérettől, mígnem egy hosszabb indiai tartózkodása hozzásegítette az elfogadáshoz. Ezzel együtt hibának nevezte, hogy a nevezetes estén George Saju nevű rendtársa a tánc végeztével nem öltötte magára az Európában szokásos miseruhát, és ezzel sokakat megbotránkoztatott.

Fotó: Facebook / Jézus Szíve Jezsuita Templom / Orbán Gellért

Most pedig a jezsuiták A szív című havilapjának novemberi számában Horváth Árpád, az eseménynek helyet adó pesti Jézus Szíve templom igazgatója tisztázza a történteket. Miután bemutatja, honnan is ered az indiai szerzetes elkötelezettsége a tánc iránt, és leszögezi, hogy – az Ars Sacra egyházművészeti fesztivál keretében, nem liturgikus környezetben – a jezsuiták Párbeszéd Házában olyannyira helye volt a fellépésének, hogy azt Erdő Péter bíboros is minden további nélkül végignézte, szintén önkritikus hangot üt meg.

Szerinte azzal még nem lett volna gond, hogy George Saju a prédikáció keretében bemutat néhány olyan mozdulatot, amely által világossá válik, hogy India ősi kultúrájának gesztusaival is ki lehet fejezni az evangélium üzenetét.

Fotó: Facebook / Jézus Szíve Jezsuita Templom / Orbán Gellért

„A szentmise alatt azonban előállt néhány nem várt helyzet. Saju atya a Jezsuita Nyolcas illusztris vendégeként a maga egzotikus öltözékében már a szentmise elején a főcelebráns mellé keveredett. A prédikáció keretében elmondott néhány perces kommentárja, illetve a mozdulatsora után pedig a koncelebráló papok nem küldték ki, hogy öltözzön át, tehát húzzon magára megfelelő liturgikus öltözéket, hanem egzotikus ruhájában végig a szentélyben maradt

– írja Horváth Árpád. Arról pedig, hogy ezt a hibát utóbb nem csupán a rend, hanem Erdő Péter bíboros is észlelte és szóvá tette, a folytatásban ezt olvassuk:

„Saju atya felszentelt katolikus pap, tehát nem hindu személyként és nem laikusként állt a katolikus szentmisén az oltárnál. A mise ezért mindenképpen érvényes volt, mindezzel együtt azonban el kell mondani: itt bizony súlyos liturgikus szabálysértés történt. Nem véletlenül alakulnak ki egy vallási közösség életében az évszázadok során liturgikus hagyományok, szokások, sőt előírások is, hogy hogyan helyes, hogyan illő és hogyan kell ünnepelni a szertartásainkat. Az esemény után az Esztergom-budapesti Főegyházmegye főpásztora, Erdő Péter bíboros úr fel is hívta a pesti jezsuita templom igazgatójának figyelmét arra, hogy a történtek ellenkeznek a Római Misekönyv Általános rendelkezéseinek több pontjával (337., 342., 344), amelyek világosan kimondják, hogy a szentmise alkalmával a papnak fehér albába (lepelszerű öltözékbe) és stóla fölé felvett kazulába (miseruhába) kell öltöznie. Mivel hazánkban ettől eltérő határozat nincsen, és a nevezett indiai atya öltözéke nem felelt meg az itteni igényeknek és szokásoknak (ÁR 342), a főpásztor nyomatékosan felkéri a templom felelős lelkipásztorát (CIC 562), „hogy a továbbiakban ilyen jellegű misézésre és koncelebrációra ne adjon alkalmat”.

Horváth Árpád a továbbiakban kitér azokra az internetes megnyilatkozásokra, amelyek a jezsuitákat minimum „trollkodással” vádolják, de sok esetben gyűlölködésre ragadtatják magukat, nehezményezve, hogy „a Saju atyáról készült fotók alatt szinte kizárólag lincshangulatra emlékeztető bejegyzéseket” találni. Egyúttal megköszöni azok figyelmét, akik megrökönyödve bár, de a megértés és a párbeszéd szándékával követik a rend tevékenységét.

A történet alighanem ezzel a fejleménnyel vált kerekké. És ahogy a Horváth Árpádot jól ismerők tudják, a remek lelkipásztor egyik ars poeticával felérő mondása szerint „szabad hibázni”. Most ő, illetve rendtársai megmutatták, minden esetleges ellentmondásosságuk ellenére miért is lehet nagyon szeretni a jezsuitákat. Sőt megkockáztatjuk: Isten igéjének a más kultúrák értékeire nyitott hirdetése, a kertelés nélküli egyenes beszéd, illetve adott esetben az őszinte önkritika terén mások is tanulhatnának tőlük.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.