A magyar kormány megpróbálja azt, ami az FBI-nak sem sikerül

/ 2016.03.24., csütörtök 19:44 /
A magyar kormány megpróbálja azt, ami az FBI-nak sem sikerül

A brüsszeli támadás után új terrorellenes intézkedéscsomagot jelentett be Pintér Sándor belügyminiszter és Simicskó István honvédelmi miniszter. Felállítanák a terrorelhárítási információs bűnügyi központot, folyamatosan figyelnék a gyanús személyek bankszámláin a pénzmozgásokat, egy esetleges támadásnál előnyben részesíttetnék a távközlési cégekkel a beavatkozó szervek forgalmát, a civilek csak sms-ben érintkezhetnének.

És ami a legfontosabb: köteleznék a telefon- és internetszolgáltatókat, hogy biztosítsanak hozzáférést a hatóságoknak a hanghívásokhoz, emailekhez és üzenetekhez.

Hogy miért furcsa ez? Arra már a jelenlegi törvények is felhatalmazást adnak, hogy a nemzetbiztonsági szervek lehallgassák a telefonbeszélgetéseket és monitorozzák az sms-eket – a szolgáltatóknak külön helyiséget is fenn kell tartaniuk központjukban e célra. Ehhez természetesen előzetes bírói engedélyre van szükség, és ez így lenne az új csomag szerint is.

Akkor miben akar újat a kormány? A bejelentés szerint azt szeretnék, ha a szolgáltatók a kódolt üzeneteket dekódolnák a hatóságok számára. Csakhogy a hazai távközlési szolgáltatók erre képtelenek, hiszen nem ők kódolják az üzeneteket. A bűnözők és a terroristák – ahogy egyébként a törvénytisztelő állampolgárok is – egyre kevésbé telefononon és az sms-ben kommunikálnak, és egyre többet használnak olyan internetes üzenetküldő appokat, mint az iMessage, a WhatsApp, a Viber vagy a Skype. Ezekben kódolt formában jönnek-mennek az üzenetek, a távközlési cég nem látja a tartalmukat, csak biteket, amelyek átfolynak hálózatán, vagyis a nemzetbiztonság sem megy semmire, hiába kap hozzáférést a forgalomhoz.

Persze lehetőség van arra is, hogy a hatóságok az internetes cégektől kérjenek felhasználói adatokat. Csakhogy a Snowden-ügy óta egyre kedvetlenebbül tesznek eleget e kéréseknek, mivel szeretnék visszaszerezni a tömeges lehallgatástól irtózó felhasználók bizalmát. A nagy cégek rendszeresen közzéteszik, hány adatkéréssel fordultak hozzájuk az egyes országok szervei, és ebből hánynak tettek eleget. Nálunk például tavaly így alakultak e számok:

Látható például, hogy a Google egyáltalán nem működik együtt a magyar hatóságokkal, és nehéz elképzelni, hogy bármilyen magyar jogszabállyal erre lehetne kényszeríteni. Egyre gyakrabban ráadásul olyan titkosítást alkalmaznak, hogy maga a szolgáltató sem tud hozzáférni az ügyfél üzeneteihez, készülékéhez. Az Apple titkosítása például olyan szintre jutott, hogy az egyik San Bernardinó-i terrorista iPhone-hoz sem tud hozzáférést adni az FBI-nak. Ez csak akkor lenne lehetséges, ha írna operációs rendszeréből egy különleges változatot, erre azonban nem hajlandó – a kaliforniai céget be is perelte az FBI.

Nehéz elképzelni, hogy amibe az FBI-nak is beletörik a bicskája, az a magyar kormánynak sikerül. Ráadásul egyre több az olyan app , ami azzal csábít , hogy szupertitkos és lehetetlen feltörni – ilyen például az ISIS által is előszeretettel használt Telegram.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.