A magyar kormány megpróbálja azt, ami az FBI-nak sem sikerül

/ 2016.03.24., csütörtök 19:44 /
A magyar kormány megpróbálja azt, ami az FBI-nak sem sikerül

A brüsszeli támadás után új terrorellenes intézkedéscsomagot jelentett be Pintér Sándor belügyminiszter és Simicskó István honvédelmi miniszter. Felállítanák a terrorelhárítási információs bűnügyi központot, folyamatosan figyelnék a gyanús személyek bankszámláin a pénzmozgásokat, egy esetleges támadásnál előnyben részesíttetnék a távközlési cégekkel a beavatkozó szervek forgalmát, a civilek csak sms-ben érintkezhetnének.

És ami a legfontosabb: köteleznék a telefon- és internetszolgáltatókat, hogy biztosítsanak hozzáférést a hatóságoknak a hanghívásokhoz, emailekhez és üzenetekhez.

Hogy miért furcsa ez? Arra már a jelenlegi törvények is felhatalmazást adnak, hogy a nemzetbiztonsági szervek lehallgassák a telefonbeszélgetéseket és monitorozzák az sms-eket – a szolgáltatóknak külön helyiséget is fenn kell tartaniuk központjukban e célra. Ehhez természetesen előzetes bírói engedélyre van szükség, és ez így lenne az új csomag szerint is.

Akkor miben akar újat a kormány? A bejelentés szerint azt szeretnék, ha a szolgáltatók a kódolt üzeneteket dekódolnák a hatóságok számára. Csakhogy a hazai távközlési szolgáltatók erre képtelenek, hiszen nem ők kódolják az üzeneteket. A bűnözők és a terroristák – ahogy egyébként a törvénytisztelő állampolgárok is – egyre kevésbé telefononon és az sms-ben kommunikálnak, és egyre többet használnak olyan internetes üzenetküldő appokat, mint az iMessage, a WhatsApp, a Viber vagy a Skype. Ezekben kódolt formában jönnek-mennek az üzenetek, a távközlési cég nem látja a tartalmukat, csak biteket, amelyek átfolynak hálózatán, vagyis a nemzetbiztonság sem megy semmire, hiába kap hozzáférést a forgalomhoz.

Persze lehetőség van arra is, hogy a hatóságok az internetes cégektől kérjenek felhasználói adatokat. Csakhogy a Snowden-ügy óta egyre kedvetlenebbül tesznek eleget e kéréseknek, mivel szeretnék visszaszerezni a tömeges lehallgatástól irtózó felhasználók bizalmát. A nagy cégek rendszeresen közzéteszik, hány adatkéréssel fordultak hozzájuk az egyes országok szervei, és ebből hánynak tettek eleget. Nálunk például tavaly így alakultak e számok:

Látható például, hogy a Google egyáltalán nem működik együtt a magyar hatóságokkal, és nehéz elképzelni, hogy bármilyen magyar jogszabállyal erre lehetne kényszeríteni. Egyre gyakrabban ráadásul olyan titkosítást alkalmaznak, hogy maga a szolgáltató sem tud hozzáférni az ügyfél üzeneteihez, készülékéhez. Az Apple titkosítása például olyan szintre jutott, hogy az egyik San Bernardinó-i terrorista iPhone-hoz sem tud hozzáférést adni az FBI-nak. Ez csak akkor lenne lehetséges, ha írna operációs rendszeréből egy különleges változatot, erre azonban nem hajlandó – a kaliforniai céget be is perelte az FBI.

Nehéz elképzelni, hogy amibe az FBI-nak is beletörik a bicskája, az a magyar kormánynak sikerül. Ráadásul egyre több az olyan app , ami azzal csábít , hogy szupertitkos és lehetetlen feltörni – ilyen például az ISIS által is előszeretettel használt Telegram.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Orbán a Fidesz-képviselők sorsáról is dönt jövő vasárnap?

Tényleg, a mai Fidesz-frakcióban ülő régi MDF-esek mit szólnak hozzá, hogy Lázár János szerint az, aki egy népszavazással szemben bojkottot hirdet, „gyáva” és „sunyi”? Csak azért kérdezem, mert az MDF 1989 novemberében bojkottálta a népszavazást – talán még emlékeznek rá, mikor Csengey Dénes bejelentette: „Nem megyünk el, nem szavazunk.”

Zsura 60!

Egész estés ünnepi műsorral köszöntik hétfőn az Erkel Színházban Zsuráfszky Zoltán koreográfust a 60. születésnapja alkalmából. Fergeteges produkció várható.

Kit veszítettünk Csoóri Sándorral? Hat oldalban elmondjuk

Az Óbudai temetőben tegnap utolsó útjára kísértük Csoóri Sándort. A Heti Válasz hatoldalas összeállításában barátai, küzdőtársai szavaival hajtunk fejet a 86 évesen elhunyt költő előtt, aki – szerkesztőbizottságunk tagjaként – haláláig tanácsadónk és pártfogónk maradt.

Toroczkai László a „rossz emlékű” tévéostromról, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről

„Rossz emlék nekem a tévéostrom, ami közelről nézve egyáltalán nem volt szép” – mondja Toroczkai László, a Jobbik alelnöke, aki 2006. szeptember 18-án az MTV székháza elé hívta a Kossuth téri tömeget. Az egykori nemzeti radikális főalak, ma ásotthalmi polgármester beszél a határhelyzetről, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről is. Interjú a friss Heti Válaszban!

Ez tényleg a vég kezdetét jelenti Angela Merkelnek?

Újabb tartományi választás, újabb kereszténydemokrata vereség Németországban. A kormányerők mélyrepülésének Berlinben is a bevándorlásellenes párt lett a fő haszonélvezője. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy ez tényleg a vég kezdetét jelenti-e Angela Merkelnek.

Hoppá! Svájci vállalatot vett egy magyar óriás!

Hogyan lett a fogamzásgátló és meddőséget kezelő szerek specialistája a Richter Gedeon? Miért nem szabad csak az autóiparra alapozni a gazdaságot? Mit lehet tanulni a Nokia kudarcából? Nagyinterjú Bogsch Erikkel, a gyógyszergyár vezérigazgatójával a friss Heti Válaszban.

Nahát! Nem kellenek a migránsok a német nagyvállalatoknak

Migrációügyben egy év alatt megváltozott az európai közhangulat, amit a pozsonyi EU-csúcs zárónyilatkozata is tükröz. A Heti Válasz a véleményklíma átalakulásának okait kutatva összegyűjtötte, hogyan dőltek meg a migrációval kapcsolatos optimista jóslatok. Részletek a csütörtöki lapszámban.

Putyin kampány nélkül nyert választást

Tudta, hogy 2016 az Egyesült Államok mellett Oroszországban is választási év? Nem csoda, ha nem. Amint a csütörtökön megjelenő Heti Válasz helyszíni riportjából kiderül, a múlt vasárnapi voksoláson az egymást maró ellenzéki szervezetek meg sem tudták ingatni Vlagyimir Putyin hatalmát.