A magyar kormány megpróbálja azt, ami az FBI-nak sem sikerül

/ 2016.03.24., csütörtök 19:44 /
A magyar kormány megpróbálja azt, ami az FBI-nak sem sikerül

A brüsszeli támadás után új terrorellenes intézkedéscsomagot jelentett be Pintér Sándor belügyminiszter és Simicskó István honvédelmi miniszter. Felállítanák a terrorelhárítási információs bűnügyi központot, folyamatosan figyelnék a gyanús személyek bankszámláin a pénzmozgásokat, egy esetleges támadásnál előnyben részesíttetnék a távközlési cégekkel a beavatkozó szervek forgalmát, a civilek csak sms-ben érintkezhetnének.

És ami a legfontosabb: köteleznék a telefon- és internetszolgáltatókat, hogy biztosítsanak hozzáférést a hatóságoknak a hanghívásokhoz, emailekhez és üzenetekhez.

Hogy miért furcsa ez? Arra már a jelenlegi törvények is felhatalmazást adnak, hogy a nemzetbiztonsági szervek lehallgassák a telefonbeszélgetéseket és monitorozzák az sms-eket – a szolgáltatóknak külön helyiséget is fenn kell tartaniuk központjukban e célra. Ehhez természetesen előzetes bírói engedélyre van szükség, és ez így lenne az új csomag szerint is.

Akkor miben akar újat a kormány? A bejelentés szerint azt szeretnék, ha a szolgáltatók a kódolt üzeneteket dekódolnák a hatóságok számára. Csakhogy a hazai távközlési szolgáltatók erre képtelenek, hiszen nem ők kódolják az üzeneteket. A bűnözők és a terroristák – ahogy egyébként a törvénytisztelő állampolgárok is – egyre kevésbé telefononon és az sms-ben kommunikálnak, és egyre többet használnak olyan internetes üzenetküldő appokat, mint az iMessage, a WhatsApp, a Viber vagy a Skype. Ezekben kódolt formában jönnek-mennek az üzenetek, a távközlési cég nem látja a tartalmukat, csak biteket, amelyek átfolynak hálózatán, vagyis a nemzetbiztonság sem megy semmire, hiába kap hozzáférést a forgalomhoz.

Persze lehetőség van arra is, hogy a hatóságok az internetes cégektől kérjenek felhasználói adatokat. Csakhogy a Snowden-ügy óta egyre kedvetlenebbül tesznek eleget e kéréseknek, mivel szeretnék visszaszerezni a tömeges lehallgatástól irtózó felhasználók bizalmát. A nagy cégek rendszeresen közzéteszik, hány adatkéréssel fordultak hozzájuk az egyes országok szervei, és ebből hánynak tettek eleget. Nálunk például tavaly így alakultak e számok:

Látható például, hogy a Google egyáltalán nem működik együtt a magyar hatóságokkal, és nehéz elképzelni, hogy bármilyen magyar jogszabállyal erre lehetne kényszeríteni. Egyre gyakrabban ráadásul olyan titkosítást alkalmaznak, hogy maga a szolgáltató sem tud hozzáférni az ügyfél üzeneteihez, készülékéhez. Az Apple titkosítása például olyan szintre jutott, hogy az egyik San Bernardinó-i terrorista iPhone-hoz sem tud hozzáférést adni az FBI-nak. Ez csak akkor lenne lehetséges, ha írna operációs rendszeréből egy különleges változatot, erre azonban nem hajlandó – a kaliforniai céget be is perelte az FBI.

Nehéz elképzelni, hogy amibe az FBI-nak is beletörik a bicskája, az a magyar kormánynak sikerül. Ráadásul egyre több az olyan app , ami azzal csábít , hogy szupertitkos és lehetetlen feltörni – ilyen például az ISIS által is előszeretettel használt Telegram.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

„Ha az lehetek, aki vagyok”

Az amszterdami Anne Frank Ház „Ha az lehetek, aki vagyok” című vándorkiállítása május 31-én érkezik az ELTE Bölcsészettudományi Karára.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ott félnek legjobban, ahol nincs terrorveszély

A politika nagyban felelős a terrorveszély érzetének fenntartásában – vélekedik Tálas Péter. A biztonságpolitikai szakértő a franciaországi foci EB előtt úgy vélekedett: koncentráltan lehet növelni a biztonsági védelmet, ráadásul a sportesemények elleni támadások még a terroristák esetében is kontraproduktívak.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Legközelebb tényleg jön a Szabadságpárt Ausztriában?

Történelmi vereség és történelmi győzelem. Az Európai Unióban kis híján Ausztriának lett elsőként szélsőjobbos elnöke, de végül elképesztő fordulatok után zöld államfővel teremtett precedenst. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.