A magyar kormány megpróbálja azt, ami az FBI-nak sem sikerül

/ 2016.03.24., csütörtök 19:44 /
A magyar kormány megpróbálja azt, ami az FBI-nak sem sikerül

A brüsszeli támadás után új terrorellenes intézkedéscsomagot jelentett be Pintér Sándor belügyminiszter és Simicskó István honvédelmi miniszter. Felállítanák a terrorelhárítási információs bűnügyi központot, folyamatosan figyelnék a gyanús személyek bankszámláin a pénzmozgásokat, egy esetleges támadásnál előnyben részesíttetnék a távközlési cégekkel a beavatkozó szervek forgalmát, a civilek csak sms-ben érintkezhetnének.

És ami a legfontosabb: köteleznék a telefon- és internetszolgáltatókat, hogy biztosítsanak hozzáférést a hatóságoknak a hanghívásokhoz, emailekhez és üzenetekhez.

Hogy miért furcsa ez? Arra már a jelenlegi törvények is felhatalmazást adnak, hogy a nemzetbiztonsági szervek lehallgassák a telefonbeszélgetéseket és monitorozzák az sms-eket – a szolgáltatóknak külön helyiséget is fenn kell tartaniuk központjukban e célra. Ehhez természetesen előzetes bírói engedélyre van szükség, és ez így lenne az új csomag szerint is.

Akkor miben akar újat a kormány? A bejelentés szerint azt szeretnék, ha a szolgáltatók a kódolt üzeneteket dekódolnák a hatóságok számára. Csakhogy a hazai távközlési szolgáltatók erre képtelenek, hiszen nem ők kódolják az üzeneteket. A bűnözők és a terroristák – ahogy egyébként a törvénytisztelő állampolgárok is – egyre kevésbé telefononon és az sms-ben kommunikálnak, és egyre többet használnak olyan internetes üzenetküldő appokat, mint az iMessage, a WhatsApp, a Viber vagy a Skype. Ezekben kódolt formában jönnek-mennek az üzenetek, a távközlési cég nem látja a tartalmukat, csak biteket, amelyek átfolynak hálózatán, vagyis a nemzetbiztonság sem megy semmire, hiába kap hozzáférést a forgalomhoz.

Persze lehetőség van arra is, hogy a hatóságok az internetes cégektől kérjenek felhasználói adatokat. Csakhogy a Snowden-ügy óta egyre kedvetlenebbül tesznek eleget e kéréseknek, mivel szeretnék visszaszerezni a tömeges lehallgatástól irtózó felhasználók bizalmát. A nagy cégek rendszeresen közzéteszik, hány adatkéréssel fordultak hozzájuk az egyes országok szervei, és ebből hánynak tettek eleget. Nálunk például tavaly így alakultak e számok:

Látható például, hogy a Google egyáltalán nem működik együtt a magyar hatóságokkal, és nehéz elképzelni, hogy bármilyen magyar jogszabállyal erre lehetne kényszeríteni. Egyre gyakrabban ráadásul olyan titkosítást alkalmaznak, hogy maga a szolgáltató sem tud hozzáférni az ügyfél üzeneteihez, készülékéhez. Az Apple titkosítása például olyan szintre jutott, hogy az egyik San Bernardinó-i terrorista iPhone-hoz sem tud hozzáférést adni az FBI-nak. Ez csak akkor lenne lehetséges, ha írna operációs rendszeréből egy különleges változatot, erre azonban nem hajlandó – a kaliforniai céget be is perelte az FBI.

Nehéz elképzelni, hogy amibe az FBI-nak is beletörik a bicskája, az a magyar kormánynak sikerül. Ráadásul egyre több az olyan app , ami azzal csábít , hogy szupertitkos és lehetetlen feltörni – ilyen például az ISIS által is előszeretettel használt Telegram.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!