Az amerikai magyarok a kisebbségi jogok miatt aggódnak

/ 2011.06.29., szerda 11:40 /

Az Amerikai Magyar Szövetség aggodalmát fejezte ki az emberi jogok megsértése miatt Romániában.

"Bízunk abban, hogy a Budapesten most megnyíló Tom Lantos Intézet erőteljesen felszólal majd az erdélyi magyarokért és a térség más diszkriminációt elszenvedő magyar kisebbségért " - írja közleményében  a legnagyobb amerikai magyar szervezet, az Amerikai Magyar Szövetség, amikor aggodalmát fejezi ki az emberi jogok megsértése miatt Romániában. 

Két évtizeddel a kommunizmus összeomlása után Románia még mindig adós azzal, hogy a magyar kisebbségeknek tett igéreteit teljesítse, pedig az volt a feltétele az ország NATO- és  EU- tagságának - emlékeztet az Amerikai Magyar Szövetség, majd hozzáteszi, hogy mind a román törvények, mind a gyarkorlat messze elmarad  a nyugat-európai elvárásoktól,  és gerjeszti az etnikumok közötti feszültséget.

A magyar kisebbségek elleni atrocitások megnövekedtek az utóbbi időkben, nemcsak az autonómia megtagadásáról van szó, hanem megfélemlítésről, fenyegetésről,  a közéletben való szerep visszaszorításáról, a saját kultúra élvezetének megtagadásáról - hívják fel a figyelmet az amerikai magyarok.   

Az Amerikai Magyar Szövetség elnöke, Koszorús Ferenc sürgeti, hogy a színfalak mögött és nyilvánosan is sürgessék Romániát, hogy tartsa be a magyar kisebbséggel kapcsolatos emberi jogokat. "Az Egyesült Államoknak nyomást kellene gyakorolni Romániára, és biztositani azt, hogy az erdélyi kisebbséget nem fenyegeti kultúrájának és identitásának erőszakos asszimilációja. Mindez valódi demokráciát hozna létre Romániában, szolgálná az Egyesült Államok érdekeit az egységes és szabad Európa megteremtésében"- szögezi le a közlemény, amit kitűnő időzitéssel éppen akkor adtak ki, amikor magas rangú amerikai delegáció Budapesten Tom Lantos nevében kisebbségi politikáról beszél, az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozza

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.