A meleglobbinak tett volna gesztust a kormány ENSZ-képviselője?

/ 2017.07.13., csütörtök 18:00 /
A meleglobbinak tett volna gesztust a kormány ENSZ-képviselője?

Diplomáciai gyorstalpaló: hogyan lavírozzunk külföldön a meleglobbi és saját értékeink között?

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa június 22-én határozatot fogadott el a család, benne az idősek védelméről. A dokumentum a testület 30 tagállamának igen, 12 tagállamának nem szavazatával, öt tartózkodással ment át. A szövegben alapjáraton nincs semmi különös: több pontban azt részletezi, miként kell óvni az öreg embereket, kiáll a család fontossága mellett, és a gyermeküket pár nélkül nevelőkről is mond néhány jó szót.

Elfogadása mégsem volt magától értetődő. Nem fogják kitalálni, hogy az elsősorban afrikai, ázsiai országok által támogatott dokumentum mivel verte ki a biztosítékot főleg a nyugati tagoknál. Az, hogy a családról mint olyanról beszél, és nem többes számban, esetleg „családok különféle formái”-ként, utalva mindenekelőtt a homoszexuális párokra. Ezért a haladó felfogású tagok módosító javaslatokat nyújtottak be, hogy orvosolják ezt az égbekiáltó hiányosságot.

Utóbbi kezdeményezésre Magyarország ENSZ-képviselője igennel voksolt (a többes számot viszont nem támogatta), a dokumentum végszavazásán pedig tartózkodott. (A részletekről itt lehet olvasni.) Amint egyes családvédők emlékeztetnek, történt ez az után, hogy Budapest nemrég nagyszabású, LMBT-szervezetek szerint „homofób” világkonferenciának adott otthont, ahol a férfi-nő alapú házasság megkérdőjelezhetetlen „alap” volt. És azelőtt, hogy – demonstratív módon – a kormány egyetlen tagja sem jelent meg a homoszexuálisok múlt szombati Budapest Pride-ján, ezzel is hitet téve az általa képviselt értékrend mellett.

Nem hazánk az egyetlen, amely ilyen különösen viselkedett. Miközben az Egyesült Államokban Donald Trump elnök és stábja hasonló módon gondolkodik a családról, ENSZ-képviselőjük ugyancsak a határozat ellen szavazott. Mint magyarázatában írta, nem ért egyet a benne foglalt családfogalommal, mert az úgymond kizárja a hagyományostól eltérő együttélési formákat. Ez annál is érthetetlenebb, mert egy másik, ugyanakkor elfogadott ENSZ-határozatot a nők helyzetéről az amerikai küldött nem támogatott, mert elutasítja, hogy a dokumentum a reprodukciós jogokat (leánykori nevükön: abortusz) szorgalmazza világszerte.

Múlt szerdán ezért írásban megkérdeztük Horváth Zsuzsannát, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, állandó ENSZ képviselőnket, a kormány nemzetközi színtéren miért képvisel más nézeteket, mint idehaza. Munkatársa postafordultával udvarias levélben válaszolt, azt írván: „A jelenlegi eljárási szabályoknak megfelelően, kérdését – amelyet tudomásom szerint közvetlenül is megküldött a KKM Sajtó Főosztályának – illetékességből a Sajtó Főosztály fogja Önnek hivatalosan megválaszolni.”

Megkeresésünkben azt kértük, hogy a választ lehetőleg hétfőig küldjék el. Ma csütörtök van, de semmi reakció, így magunknak kellett magyarázatot lelnünk a rejtélyes viselkedésre. Mármost egyes diplomáciában jártas forrásaink szerint fordítva áll a helyzet, azaz nem fosztogatunk (mármint lényegüktől alapfogalmakat), hanem osztogatunk (mégpedig sallereket Brüsszelnek és a nyugati világnak).

„A nemzetközi színtéren nagy nyomás nehezedik az Orbán-kormány képviselőire, hogy igazodjanak a nyugati világ politikailag korrekt családfogalmához. A mostanihoz hasonló határozatok tucatjai állítják élére a kérdést, és olykor diplomáciai megfontolásból a kompromisszumos utat kell választani. A mostani esetben viszont már az a tény, hogy EU-tagállamként, a többi uniós országgal ellentétben, nem elutasítottuk a javaslatot, hanem tartózkodtunk, felér egy kiállással az értékeink mellett” – magyarázza kormányzati informátorunk.

Tudomásunk szerint emellett két további tényező is közrejátszott a magyar nagykövet döntésében. Az egyik, hogy „a családok különféle formái” kitétellel kormánykörökben nincs akkora fenntartás, mondván, ez nem feltétlenül a melegházasságra utal, hanem (az egyre inkább eluralkodó nemzetközi szóhasználat szerint) akár a gyermeküket egyedül nevelőkre is vonatkozhat. A másik, hogy a határozatot oroszok, kínaiak és a nemzetközi szalonokban hasonlóképpen fenntartásokkal kezelt országok terjesztették elő. Márpedig ha emberi jogi kérdésekről van szó, diplomatáink (akik között amúgy sem mindenki képviseli következetesen a hagyományos családmodellt) nem szívesen csatlakoznak ehhez a klubhoz.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Új kormány – oktatáspolitikai fordulat jön?

Ha valóban a jegybanki ajánlások alapján kezd bele a kormány a versenyképesség javításába, akkor az oktatásban át kell állítani a váltókat. Részletes háttér a Heti Válaszban.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.